A magyarok a Királyék, honnan voltak annyira biztosan a Mohácsi győzelemben?

# 10

Geoffrey Parker-t a világhírű történészt elitézed ennyivel: "Akkor is hazudik." Te, akinek maximum érettségije van történelemből, simán lehazugozol egy neves történészt. Kicsit túlméretezett az egód. :)

Ezt írtad:"Akkor is hazudik. A 16. század volt az Oszmán Birodalom fénykora és a 17.század elején sem volt lemaradva. Kezdjük ott hogy az Oszmán Birodalom alkalmazott először professzionális hadsereget a Római Birodalom óta. Európában feudális vagy zsoldos seregket használtak."

Az oszmán haderőből a tímáros szpáhik éppenséggel feudális hadikegészítési rendszerben lettek kiállítva, hiszen tímár vagy ziámet földbirtokkal, azaz feudális alapon javadalmazott hűbéres katonák voltak. A szpáhik másik, kapikulu része pedig a szultán elit zsoldos lovasságát képezte.

Másrészt éppenséggel a zsoldosok professzionális katonák, hiszen hivatásszerűen katonáskodnak. Tehát a nyugati és magyar segegek zsoldos csapatai is professzionális katonák. Nyilvánvalóan nem vagy tisztában a fogalmak jelentésével.

Halil Inalcik neves török történészt álláspontját elintézed ennyivel: "Szintén hazugság." Te, aki ugye se török, se történész sem vagy. Talán még diplomád sincs. De simán lehazugozod a neves történészeket.

Ezt írtad: "Mondjál már egy olyan csatát ahol más hadsereg annyi ágyút és puskát használt mint a törökök Mohácsnál."

Lepantónál a keresztény flotta 212 hajóján 1815 db ágyú volt a források szerint, még az oszmán flotta 278 db hajóján csak 705 db ágyú. A számok mutatják, hogy a nyugatiak a törökökhöz képest sokkal nagyobb számban és arányban használták a tüzérséget hadihajóikon. A keresztény hajók tengerészgyalogsága puskákkal (arquebus és muskéta) volt felszerelve, míg a törökök ijjal és nyillal. Pontosan a keresztények elsöprő tüzérségi és haditechnikai fölénye miatt lett a csata eredménye a katasztrofális oszmán vereség vagy 20 000 török halottal és 137 elveszített oszmán hajóval.

Ez az állításod sem állja meg an helyét: "A lepantói csata a Cipruért vívott háború része volt és végül a tötököké lett a sziget. És még 150-200 évig a törökök felügyelték a Földközi tenger keleti felét."

Ciprus szigete ugyanis már 1571. augusztusában, Famaguszta elestével oszmán kézre került, azaz a sziget elesett, a lepantói csatát jó 2 hónappal később, 1571. október 7-én vívták.

A török pedig állításoddal ellentétben nem felügyelte a Földközi-tenger keleti felét, tekintve hogy Kréta szigete az 1645-1669 között vívott oszmán-velencei krétai háborúig velencei kézen volt. A hatalmas Oszmán Birodalom 24 évnyi háborúval tudta csak elfoglalni a Velencei Köztársaságtól Kréta szigetét, de azt is csak úgy, hogy bukta a dalmáciai hadszínteret, ahol a háború eredményeként megtriplázódott a velencei birtokok területe.

Az 1532-es hadieseményekkel kapcsolatban ez az álláspontod: "Mindkét állítás hazugság. Szulejmán mire odaért, a habsburgok egy közel azonos létszámú serget gyűjtöttek össze Bécs közelében. Szulejmán ki akarta őket csalni, ezért állt meg Kőszegnél és várt. A leobersdorfi csatában egy portyázó sereget vertek meg."

Ezzel a következő a gond:

1.) Szulejmán serege vonult vissza, elég gyorsan V. Károly spanyol-német-római birodalmi hadserege elől.

2.) Szulejmán éppen azért vonult vissza, mert sokkal erősebbnek ítélte V. Károly hadseregét a sajátjánál.

3.) Támadó hadmozdulatot V. Károly seregeinek egy része hajtott végre a leobersdorfi csatában, ahol egy 16 - 20 000 fős török sereget, Szulejmán 80 000 fősre becsült teljes bevetett haderejének durván 20-25 %-át semmisítették meg teljesen.

A KEDVENCEM TŐLED A # 6 KOMMENTED: "A törökök taktikája is sokkal korszerűbb volt. Különböző fegyvernemek kombinációján alapult. A magyar sereg viszont még mindig az elavult feudális taktikát alkalmazta ami a nehézlovasság rohamát jelentette. Ezt a törökök már rég kiismerték és mindig meg is verték a magyar seregeket."

Tudod, miután behazudtad, hogy a törökök "mindig meg is verték a magyar seregeket" már nem lehet korrigálni egy ilyen sunyi, gyenge csúsztatással, mint a # 10 kommented: "Ezek csak kisebb csaták. Az összes döntő csatát a törökök nyerték, kivéve Nándorfehérvár."

Te ugyanis azt HAZUDTAD, hogy Mohács előtt az oszmánok „mindig meg is verték a magyar seregeket”. Ez azonban nem igaz, hiszen például Kenyérmezőnél (kb. 15-20 000 török ellen) és Szávaszentdemeternél (kb. 12 000 török ellen) is fényes győzelmeket arattak a magyarok nagy török seregek fölött.

SAJNOS LEBUKTÁL, HOGY NEM MONDASZ IGAZAT, VAGYIS SIMÁN HAZUDSZ, ESETLEG NEM ISMERED A TÖRTÉNELMI TÉNYEKET, MINT A KENYÉRMEZŐI ÉS A SZÁVASZENTDEMETERI MAGYAR GYŐZELMEK, AMIKOR AZT ÁLLÍTOTTAD, HOGY 1456 UTÁN A TÖRÖKÖK "mindig meg is verték a magyar seregeket".

HOPPÁ.

MIKOR PONT TE VÁDOLTAD FOLYAMATOSDAN HAZUGSÁGGAL A NEVES TÖRTÉNÉSZEKET?

:)))))))

"Geoffrey Parker-t a világhírű történészt elitézed ennyivel: "Akkor is hazudik." Te, akinek maximum érettségije van történelemből, simán lehazugozol egy neves történészt. Kicsit túlméretezett az egód. :)"

Engem nem érdekel ki mondja, ha egyszer hazugság.

"Az oszmán haderőből a tímáros szpáhik éppenséggel feudális hadikegészítési rendszerben lettek kiállítva, hiszen tímár vagy ziámet földbirtokkal, azaz feudális alapon javadalmazott hűbéres katonák voltak. A szpáhik másik, kapikulu része pedig a szultán elit zsoldos lovasságát képezte."

Nem az egész oszmán haderő volt professzionális, de a gerincét professionális alakulatok képezték. A kapikulu lovásság nem zsoldos volt hanem professionális.

"Másrészt éppenséggel a zsoldosok professzionális katonák, hiszen hivatásszerűen katonáskodnak. Tehát a nyugati és magyar segegek zsoldos csapatai is professzionális katonák. Nyilvánvalóan nem vagy tisztában a fogalmak jelentésével."

Ha ennyi eszed sincs hogy megkülönböztesd a zsoldos sereget a professzionális seregtől akkor niscs is miről beszélni. Egyébként nem te hazudtad be hogy történelem szakon végeztél? :))). A zsoldosokat háború idején felvették, mikor pedig béke volt, szélnek eresztették. A professzionális sereg békeidőben is együtt marad. Gyaskorlatoznak és alapból egységes kiképzést kaptak.

"Lepantónál a keresztény flotta 212 hajóján 1815 db ágyú volt a források szerint, még az oszmán flotta 278 db hajóján csak 705 db ágyú. A számok mutatják, hogy a nyugatiak a törökökhöz képest sokkal nagyobb számban és arányban használták a tüzérséget hadihajóikon. A keresztény hajók tengerészgyalogsága puskákkal (arquebus és muskéta) volt felszerelve, míg a törökök ijjal és nyillal. Pontosan a keresztények elsöprő tüzérségi és haditechnikai fölénye miatt lett a csata eredménye a katasztrofális oszmán vereség vagy 20 000 török halottal és 137 elveszített oszmán hajóval."

Azt írtam hogy Mohács előtti csatát mondj te agyhalott. Nem tudod mikor volt a Mohácsi csata? :)

"Ciprus szigete ugyanis már 1571. augusztusában, Famaguszta elestével oszmán kézre került, azaz a sziget elesett, a lepantói csatát jó 2 hónappal később, 1571. október 7-én vívták."

A keresztes sereg azért indult el hogy visszavegye a szigetet ami nem iskerült.

"A török pedig állításoddal ellentétben nem felügyelte a Földközi-tenger keleti felét, tekintve hogy Kréta szigete az 1645-1669 között vívott oszmán-velencei krétai háborúig velencei kézen volt. A hatalmas Oszmán Birodalom 24 évnyi háborúval tudta csak elfoglalni a Velencei Köztársaságtól Kréta szigetét, de azt is csak úgy, hogy bukta a dalmáciai hadszínteret, ahol a háború eredményeként megtriplázódott a velencei birtokok területe."

Miről beszél te agyhalott? Kréta elvesztése is pont azt bizonyítja hogy a törökök uralták a Földközi-tenger keleti felét. Velence minden területét elvesztette és fokozatosan hanyatlott.

"1.) Szulejmán serege vonult vissza, elég gyorsan V. Károly spanyol-német-római birodalmi hadserege elől."

Azért vonult vissza mert nem akart Bécs alatt csatázni. Ki akarta őket csalni de nem jöttek, ezért visszament.

"2.) Szulejmán éppen azért vonult vissza, mert sokkal erősebbnek ítélte V. Károly hadseregét a sajátjánál."

Ha V. Károly hadserege sokkal erősebb lett volna akkor ők támadnak Szulejmanra, de ugye nem így történt.

"3.) Támadó hadmozdulatot V. Károly seregeinek egy része hajtott végre a leobersdorfi csatában, ahol egy 16 - 20 000 fős török sereget, Szulejmán 80 000 fősre becsült teljes bevetett haderejének durván 20-25 %-át semmisítették meg teljesen."

Annyi eszed nincs hogy elolvass a csatáról egy wikipédia oldalt? Egy portyázó könnűlovasokból álló sereget vertek csak meg.

[link]

"Te ugyanis azt HAZUDTAD, hogy Mohács előtt az oszmánok „mindig meg is verték a magyar seregeket”. Ez azonban nem igaz, hiszen például Kenyérmezőnél (kb. 15-20 000 török ellen) és Szávaszentdemeternél (kb. 12 000 török ellen) is fényes győzelmeket arattak a magyarok nagy török seregek fölött."

Mond te értelmi fogyatékos vagy? :) A törökök mindig megverték a magyarokat. Ez így van. Amiket felsoroltál kisebb csaták ahol könnyűlovasokból álló portyázó törökök ereget vertek meg. A döntő, fősergek csatáit mindig a törökök nyerték meg, kivétel Nándorfehérvár.

"SAJNOS LEBUKTÁL, HOGY NEM MONDASZ IGAZAT, VAGYIS SIMÁN HAZUDSZ, ESETLEG NEM ISMERED A TÖRTÉNELMI TÉNYEKET, MINT A KENYÉRMEZŐI ÉS A SZÁVASZENTDEMETERI MAGYAR GYŐZELMEK, AMIKOR AZT ÁLLÍTOTTAD, HOGY 1456 UTÁN A TÖRÖKÖK "mindig meg is verték a magyar seregeket"."

Ki beszél 1456 utánról? Én általában mondom. A törökök mindig megverték a magyarokat a döntő csatákban Nándorfehérvárt kivéve. De akkor sorold nyugodtan :) Várom azokat a csatákat mikor a két fősereg találkozott és a magyar oldal nyert.

# 13

Nem ismered a szakkifejezéseket, kiderül, amikor ilyeneket írsz: „Nem az egész oszmán haderő volt professzionális, de a gerincét professionális alakulatok képezték. A kapikulu lovásság nem zsoldos volt hanem professionális.”

Érdekes, a kapikulu, vagy udvari szpáhi lovasságot a hadtörténészek, például a nemzetközi hírű Fodor Pál (a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója) a janicsárokkal együtt udvari zsoldosseregnek nevezik.

Amikor Te „professzionális hadsereget” írsz, valójában az állandó jellegű hadseregre gondolsz. A szakkifejezés az „állandó jellegű hadsereg” (angolul: standing army, németül: stehendes Heer).

A professzionális hadsereg azt jelenti, hogy hivatásos, főállású, katonákból áll, éppen ezért a zsoldosok is professzionális katonák, a zsoldoshadsereg pedig professzionális hadsereg. A „professzionális” szó jelentése ugyanis szakmai, szakértői, hivatásos. A zsoldos pedig főállású, hivatásos katona, aki hivatásszerűen a katonáskodásból él, más tevékenységgel, termelő munkával nem foglalkozik.

Ugyanakkor a zsoldossereg is lehet állandó jellegű, például a spanyol világbirodalom V. Károly uralkodásától békében és háborúban egyaránt hatalmas, fénykorában, az 1500-as, 1600-as évek fordulóján 140 000 főt elérő létszámú, állandó jellegű zsoldoshadsereget tartott fenn. Egy zsoldoshadsereg akkor vált állandó jellegű hadsereggé, ha már nem csak háború, de béke idején is folyamatosan szolgálatban tartották, márpedig a spanyol hadsereg ilyen volt az említett korszakban.

EGYRE VICCESEBB ÉS TRAGIKUSABB, AMIT ALAKÍTASZ:

PÉLDA: a # 10 kommentedből: „Szintén hazugság. Mondjál már egy olyan csatát ahol más hadsereg annyi ágyút és puskát használt mint a törökök Mohácsnál. 1350-es években alig használtak lőfegyvert Európában. Még a száz éves háborúban is ami 1453-ban ért véget, az angol sereg gerincét az íjászok alkották.”

Erre én a # 11 válaszomban felhoztam az 1571-es lepantói csatát, ahol a keresztény flotta összesen 1815 db ágyúval vonult fel, ami sokszorosa a Mohácsnál bevetett török tüzérségnek.

MIRE TE: „Azt írtam hogy Mohács előtti csatát mondj te agyhalott. Nem tudod mikor volt a Mohácsi csata? :)”

HOL ÍRTAD TE, HOGY MOHÁCS ELŐTTI CSATÁNAK KELL LENNIE A # 10 KOMMENTEDBEN? JA, SEHOL. ÉS ÉN VAGYOK AZ AGYAHLOTT, NEM TE, AKI PEDIG ARRA SEM EMLÉKSZIK, AMIT SAJÁT MAGA ÍRT! :DDDD

A GYENGÉBBEK KEDVÉÉRT MEGINT IDÉZLEK: „Szintén hazugság. Mondjál már egy olyan csatát ahol más hadsereg annyi ágyút és puskát használt mint a törökök Mohácsnál. 1350-es években alig használtak lőfegyvert Európában. Még a száz éves háborúban is ami 1453-ban ért véget, az angol sereg gerincét az íjászok alkották.” HOL VAN ITT, HOGY MOHÁCS ELŐTTI CSATÁNAK KELL LENNIE? :DDDDD

SZENZÁCIÓS A # 6 KOMMENTED: "A törökök taktikája is sokkal korszerűbb volt. Különböző fegyvernemek kombinációján alapult. A magyar sereg viszont még mindig az elavult feudális taktikát alkalmazta ami a nehézlovasság rohamát jelentette. Ezt a törökök már rég kiismerték és mindig meg is verték a magyar seregeket."

NYOMATÉKOSÍTOM: azt állítottad, hogy az oszmánok „mindig meg is verték a magyar seregeket”.

Öreg, magyar nyelven. ha azt írod, hogy csatában mindig megverték az oszmánok a magyarokat, az bizony azt jelenti, hogy mindig, kivétel nélkül.

AMI SZIMPLÁN NEM IGAZ, MERT JELENTŐS MAGYAR GYŐZELMEK IS SZÜLETTEK.

ERRE PRÓBÁLOD VISSZALAPÁTOLNI A TRÁGYÁT A LÓBA A # 13 KOMMENTEDBEN: „Mond te értelmi fogyatékos vagy? :) A törökök mindig megverték a magyarokat. Ez így van. Amiket felsoroltál kisebb csaták ahol könnyűlovasokból álló portyázó törökök ereget vertek meg. A döntő, fősergek csatáit mindig a törökök nyerték meg, kivétel Nándorfehérvár. „ PLUSZ: „Én általában mondom. A törökök mindig megverték a magyarokat a döntő csatákban Nándorfehérvárt kivéve. De akkor sorold nyugodtan :) Várom azokat a csatákat mikor a két fősereg találkozott és a magyar oldal nyert.”

CSAKHOGY TE A # 6 KOMMENTEDBEN MINDENFÉLE MEGKÖTÉS, VAGY MEGSZORÍTÁS NÉLKÜL, ÁLTALÁNOS ÉRVÉNNYEL JELENTETTED KI, HOGY A TÖRÖKÖK IDÉZEM: „mindig meg is verték a magyar seregeket.” SZÉPEN BELEESTÉL A SAJÁT TREHÁNY FOGALMAZÁSOD CSAPDÁJÁBA. :DDDDD

EZ IS LENYŰGÖZŐ VÉLEMÉNY TŐLED: „Annyi eszed nincs hogy elolvass a csatáról egy wikipédia oldalt? Egy portyázó könnűlovasokból álló sereget vertek csak meg.”

Nos, én az 1532-es bécsi hadjáratról neves hadtörténészek szakmunkáiból, azaz kemény történelmi szakirodalomból tájékozódtam, nem ám a Wikipediából, mint Te.:D

LEOBERSDORF KAPCSÁN EZT ÍRTAD: ”Ha V. Károly hadserege sokkal erősebb lett volna akkor ők támadnak Szulejmanra, de ugye nem így történt.”

Öreg, V. Károly serege volt az, amelyik komoly támadó hadmozdulatot hajtott végre, elvágva vagy 16-20 000 törököt, az 1532-es bécsi hadjáratra bevetett teljes oszmán haderő vagy 20-25 %-át, gyakorlatilag megsemmisítve azt, míg közben Szulejmán oly sebesen vonult vissza, hogy majd elhagyta a bugyogóját, feláldozva Leobersdorfnál egy közel 20 000 fősre becsült török sereget. Szulejmán kísérletet sem mert tenni Kászim pasa seregének megmentésére, gyakorlatilag feláldozta azt a zavartalan visszavonulása érdekében. Te ezt elintézed ennyivel: „Azért vonult vissza mert nem akart Bécs alatt csatázni. Ki akarta őket csalni de nem jöttek, ezért visszament.” Szulejmán úgy ment vissza, hogy Leobersdorfnál egy 16-20 000 fős török sereget teljesen szétvertek V. Károly csapatai, több ezer török halottként maradt a csatatéren, további jelentős számú törököt pedig az osztrák és magyar parasztok vertek agyon. Az elesett rettegett Kászim pasa turbánját pedig V. Károly császár és király lábai elé vetették. Míg Szulejmán 1532-es hadjárata során a török hadsereg sokezres, véres veszteséget szenvedett, míg V. Károly csapatai csak jelentéktelen, minimális veszteségeket szenvedtek.

EZ IS ERŐS ÁLLÍTÁS TŐLED: „Miről beszél te agyhalott? Kréta elvesztése is pont azt bizonyítja hogy a törökök uralták a Földközi-tenger keleti felét. Velence minden területét elvesztette és fokozatosan hanyatlott.”

A lepantói csata 1571-ben zajlott, Velence pedig csak 1669-re veszítette el Krétát. Kemény 98 évvel Lepanto után. Mellesleg az 1645-1669 között zajló velencei-török háború tengeri csatáit kevés kivétellel a velenceiek nyerték, éppen a velencei haditengerészeti fölény miatt került a töröknek 1645 és 1669 között 24 kemény évébe Kréta elfoglalása, mindez úgy, hogy az Oszmán Birodalom lakossága ekkor kb. 26 000 000 fő, míg a Velencei Köztársaságé alig 2 000 000, tehát az oszmán állam lakossága jó 13-szorosa volt akkor a Velencei Köztársaságénak, mégis kemény 24 évébe telt a török óriásnak legyűrni a hozzá képes törpe Velencét.

"A törökök taktikája is sokkal korszerűbb volt. Különböző fegyvernemek kombinációján alapult."

Minden hadsereg külömböző fegyvernemek kombinációján alapul.

"Érdekes, a kapikulu, vagy udvari szpáhi lovasságot a hadtörténészek, például a nemzetközi hírű Fodor Pál (a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója) a janicsárokkal együtt udvari zsoldosseregnek nevezik."

Akkor ő is ugyanolyan hazug mint te.

"A professzionális hadsereg azt jelenti, hogy hivatásos, főállású, katonákból áll, éppen ezért a zsoldosok is professzionális katonák, a zsoldoshadsereg pedig professzionális hadsereg. A „professzionális” szó jelentése ugyanis szakmai, szakértői, hivatásos. A zsoldos pedig főállású, hivatásos katona, aki hivatásszerűen a katonáskodásból él, más tevékenységgel, termelő munkával nem foglalkozik."

Nézd, elmagyaráztam mi a különbség. Ha ennyire értelmi fogyatékos vagy nem tudok segíteni. A professzionális hadsereg lényege hogy te képzed ki a katonákat és állandóan fegyverben tartod. A zsoldosokat meg felveszik mikor szükség van rájuk aztán elengedik. Nem vagy képes felfogni hogy a kettő nem ugyanaz?

"Ugyanakkor a zsoldossereg is lehet állandó jellegű, például a spanyol világbirodalom V. Károly uralkodásától békében és háborúban egyaránt hatalmas, fénykorában, az 1500-as, 1600-as évek fordulóján 140 000 főt elérő létszámú, állandó jellegű zsoldoshadsereget tartott fenn. Egy zsoldoshadsereg akkor vált állandó jellegű hadsereggé, ha már nem csak háború, de béke idején is folyamatosan szolgálatban tartották, márpedig a spanyol hadsereg ilyen volt az említett korszakban."

Attól hogy hosszabb ideig fizeted a zsoldosokat még nem lesz professzionális hadsereg.

"HOL ÍRTAD TE, HOGY MOHÁCS ELŐTTI CSATÁNAK KELL LENNIE A # 10 KOMMENTEDBEN? JA, SEHOL. ÉS ÉN VAGYOK AZ AGYAHLOTT, NEM TE, AKI PEDIG ARRA SEM EMLÉKSZIK, AMIT SAJÁT MAGA ÍRT! :DDDD"

Feltételeztem hogy rendelkezel annyi intelligenciával hogy értsd, úgy értettem moháccsal egy időben vagy előtte és nem mondjuk a második világháborúban, de tévedtem. Túlbecsültem az értelmi képessségeidet.

"AMI SZIMPLÁN NEM IGAZ, MERT JELENTŐS MAGYAR GYŐZELMEK IS SZÜLETTEK"

A nándorfehárvári volt az egyetlen jelentős győzelem. A többi mind kiesbb jelentéktelen csata, ahol legtöbbször könnyűlovasokból álló török portyázókat vertek szét.

"Nos, én az 1532-es bécsi hadjáratról neves hadtörténészek szakmunkáiból, azaz kemény történelmi szakirodalomból tájékozódtam, nem ám a Wikipediából, mint Te.:D"

Olyanok munkáiból akik hozzád hasonlóan mindenfélét összehazudnak az Oszmán-Birodalomról.

"Öreg, V. Károly serege volt az, amelyik komoly támadó hadmozdulatot hajtott végre, elvágva vagy 16-20 000 törököt, az 1532-es bécsi hadjáratra bevetett teljes oszmán haderő vagy 20-25 %-át, gyakorlatilag megsemmisítve azt, míg közben Szulejmán oly sebesen vonult vissza, hogy majd elhagyta a bugyogóját,"

Ami hazugság. V. Károly meg sem próbálta követni a török sereget vagy megütközni velük. Csak a portyázó könnyűlovasokat verte szét. Ha tényleg erősebbek lettek volna akkor eröltetik a csatát, de meg sem mozdultak. Egyébként a következő években évtizedekben a törökök folytatták a hadjáratokat Magyarországon, a Habsburg serg meg sehol nem volt. Majdnem 100 év telik el mire a Habsburgok vállalják a csatát a török fősereg ellen de azt is elveszítik (Mezőkeresztesi csata 1596).

"A lepantói csata 1571-ben zajlott, Velence pedig csak 1669-re veszítette el Krétát. Kemény 98 évvel Lepanto után. Mellesleg az 1645-1669 között zajló velencei-török háború tengeri csatáit kevés kivétellel a velenceiek nyerték, éppen a velencei haditengerészeti fölény miatt került a töröknek 1645 és 1669 között 24 kemény évébe Kréta elfoglalása, "

Nem volt semmiféle velencei tengeri fölény. Belső problémák miatt húzódott el a háború de vélgül a törökök nyertek.

"Minden hadsereg külömböző fegyvernemek kombinációján alapul."

Hát nem. A magyar hadsereg Mohácsnál és előtte is csak a nehézlovasság rohamára alapozta a taktikát. Ha ez nem volt sikeres akkor a csata elveszett. Ez nagyon jól látszik Mohácsnál. Mikor a magyar lovasroham összeomlott, véget is ért a csata. A gyalogságot a törökök bekerítették és megsemmisítették. Ezzel szemben a törökök jól kombinálták az egyes fegyvernemeket. A lovasság, gyalogság és tüzérség jól együttmüködött, így nyertek simán Mohácsnál.

# 16

ÖSSZE-VISSZA KEVERED A FOGALMAKAT, SZAKKIFEJEZÉSEKET, MÉGHOZZÁ ISMÉTELTEN.

EZT ÍRTAD: "Nézd, elmagyaráztam mi a különbség. Ha ennyire értelmi fogyatékos vagy nem tudok segíteni. A professzionális hadsereg lényege hogy te képzed ki a katonákat és állandóan fegyverben tartod. A zsoldosokat meg felveszik mikor szükség van rájuk aztán elengedik. Nem vagy képes felfogni hogy a kettő nem ugyanaz?"

TE NEM VAGY KÉPES MEGÉRTENI, HOGY ÖSSZETURMIXOLOD AZ ALÁBBI HÁROM FOGALMAT:

1.) PROFESSZIONÁLIS HADSEREG: Többször leírtam: a professzionális hadsereg azt jelenti, hogy hivatásos, főállású katonákból áll, a zsoldoshadsereg is pont ilyen, mert a zsoldos hivatásszerűen katonáskodó, főállású katona.

2.) ÁLLANDÓ JELLEGŰ HADSEREG (angol: standing army, német: stehendes Heer): amikor a katonákat békében és háborúban egyaránt szolgálatban tartják. Akár zsoldoshadsereg is lehet ilyen, ha békeidőben sem oszlatják fel.

3.) REGULÁRIS HADSEREG: az állam által megszabott hadkiegészítés útján felállított és fenntartott hadsereg, amelynek felállítását, fenntartását és működését kidolgozott katonai doktrínák, szolgálati szabályok (regulák) határozzák meg.

Időben elsőként jelent meg a professzionális hadsereg, mert a hivatásos zsoldoskatonákból álló, nem állandó jellegű, csak háborúra felfogadott haderő is professzionális, hiszen katonái professziója, hivatása az, hogy katonák, termelőmunkát nem végeznek, csak katonáskodnak.

A második lépcsőfok az ÁLLANDÓ JELLEGŰ HADSEREG, erről elsőként akkor ebszélhetünk, ha a zsoldoscsapatokat már háború mellett békeidőben is fenntartották, azaz állandó jelleggel bírt egy állam ilyen zsoldoshadsereggel, az első igazán nagy létszámú ilyen haderő a Spanyol Királyságé volt az 1500-as évek elejétől.

A harmadik lépcsőfok a REGULÁRIS HADSEREG, ezt komplex szolgálati szabályzataival (regulák), hadkiegészítési rendszerével, raktár hálózatával, laktanyáival érett formájában a Francia Királyság teremtette meg XIV. Lajos uralkodása alatt, François Michel Le Tellier de Louvois hadügyminiszter híres hadseregreformjával.

EZ DE GYENGE: "Feltételeztem hogy rendelkezel annyi intelligenciával hogy értsd, úgy értettem moháccsal egy időben vagy előtte és nem mondjuk a második világháborúban, de tévedtem. Túlbecsültem az értelmi képessségeidet."

Öreg, tisztázzuk: Mohács 1526-ban, a lepantói csata pedig 1571-ben volt, azaz egy és ugyanazon történelmi korszakban. A Mohácsnál győztes Szulejmán szultán csupán csak 5 évvel Lepanto előtt halt meg. Lepantónál 212 db keresztény hajón 1815 db ágyú volt, míg a 278 db török hajón csak 750 db ágyú, mellesleg a keresztények tüzérsége a hadtörténészek szerint nem csupán elsöprő mennyiségi, de jelentős minőségi fölényben is volt az oszmán tüzérséggel szemben. Mellesleg a keresztény gyalogság kizárólag lőfegyvereket használt a távolsági harchoz, míg a törökök elsősorban íjat és nyilat, kézi lőfegyvereket csupán kis mennyiségben. Tehát az 1571-es lepantói csatában masszív keresztény haditechnikai fölény érvényesült tüzérség és lőfegyverek terén.

# 16

Még egy szakkönyv, amely engem igazol:

Murphey, Rhoads: Ottoman Warfare 1500-1700

De ugye téged ezek nem érdekelnek, hiába cáfolják az álláspontodat olyan neves történészek, mint Geoffrey Parker, Keith Krause, Johnathan Grant, Fodor Pál, Halil Inalcik, vagy Rhoads Murphey, szerinted ezek a történészek mind hazudnak.

Te, aki ellenben nem vagy se történész, se szakember, te tudod csak az igazat! :D:D:D:D

# 17

EZ AZ ÁLLÍTÁSOD SEM IGAZ: "Hát nem. A magyar hadsereg Mohácsnál és előtte is csak a nehézlovasság rohamára alapozta a taktikát. Ha ez nem volt sikeres akkor a csata elveszett. Ez nagyon jól látszik Mohácsnál. Mikor a magyar lovasroham összeomlott, véget is ért a csata. A gyalogságot a törökök bekerítették és megsemmisítették. Ezzel szemben a törökök jól kombinálták az egyes fegyvernemeket. A lovasság, gyalogság és tüzérség jól együttmüködött, így nyertek simán Mohácsnál."

NEM IGAZ, MERT:

1.) A Mohácsnál felvonultatott magyar haderőben nagyszámú, igen korszerűen felszerelt zsoldos gyalogság szolgált.

2.) A magyar haderőben már Mátyás királytól kiemelt jelentőséget kapott a könnyűlovasság.

3.) A magyar taktika már Hunyadi János óta a páncélos nehézlovasság, a könnyűlovasság és a gyalogság kombinált együttműködésére épített. Hunyadi Itáliában és a huszita háborúk során megtapasztalta a gyalogság értékét, az oszmánokkal való harcokban pedig a könnyúlovasság jelentőségét is felismerte.

4.) Mohácsnál a döntő az óriási oszmán túlerő volt, a legtöbb hadtörténész szerint Mohácsnál akkorának tekinthető az oszmán erőfölény, hogy a magyarok számára, a reménytelen erőarányok miatt ez a csata gyakorlatilag megnyerhetetlen volt. Mohácsnál a magyar sereg méretét 24-26 000 főre, a törököt pedig 60-80 000 fő közé becsülik.