Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » Sztálin mikor döntötte el,...

Sztálin mikor döntötte el, hogy elcsatolja Kárpátalját Magyarországtól, Csehszlovákiától és annektálja a Szovjetunió?

Figyelt kérdés

A nyugati nagyhatalmak mikor tudták meg és mit szóltak hozzá?


És maguk a kárpátaljaiak mikor tudták meg, hogy a Szovjetunió részei lesznek a jövőben?



2021. ápr. 24. 22:52
1 2
 1/14 anonim ***** válasza:
93%

Szerintem nagyjából a Teheráni konferencia után amikor megrajzolták a nagyhatalmak Európa érdekszférák mentén történő felosztását. Nem konkrét térképekkel készültek, csak beosztották melyik ország melyik érdekszféra. Magyarországot a SZU-hoz csatolták, az hogy azon belül a SZU hova húzogatja a határokat másodlagos volt. Úgyhogy semmit nem szóltak hozzá a nyugati hatalmak - kb. szovjet belügynek tekintették.

Egyébként emlékeim szerint már az I. Vh. után elcsatolták, csak akkor még Csehszlovákiához és csak ideiglenesen került vissza '38-ban, majd a II. Vh. után döntött úgy Sztálin nem a csehekhez kerül vissza a terület hanem egyből az SZU-hoz.

2021. ápr. 25. 02:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 anonim ***** válasza:
100%

A teheráni konferencián még nem volt ez napirenden, az még 43 év végén jött össze és a szövetségesek, illetve főleg Roosevelt legnagyobb erőfeszítése arra irányult, hogy a szovjeteket benntartsák a háborúban, ugyanis a hírszerzés kiderítette, hogy 43 tavaszán Molotov szovjet kezdeményezésre az akkor német kézen lévő Kirovgrádban találkozott Ribbentroppal egy azonnali tűzszünet megbeszélésére, amely nem jött össze, mert bár a szovjetek rugalmasak voltak, a németek úgy diktálták a feltételeket, olyan gőggel, mintha 41-ben járnának.

A különbékéket ugyan már a 43 év elejei casablancai konferencián elvetették, de az oroszok veszteségei borzalmasak voltak és a Sztálin által követelt második front előkészületei nagyon kezdetiek voltak. Roosevelt látványosan mindenben engedett az oroszoknak Teheránban, de ezzel sikerült neki őket bent tartania a háborúban.

A háború utáni helyzet megbeszélése a jaltai konferencián történt, 45 februárjában, ekkor határozták meg az érdekszférákat és ez után döntött Sztálin arról,hogy Kárpátalját megtartja magának.

Egyrészt stratégiai szempontból kedvező volt neki egy terület a Kárpátokon belül, másrészt Munkácson, Ungváron és több határ menti településen már akkor többségben voltak a ruszinok, ezért Ukrajnához csatolta az egész területet, a színmagyar részekkel együtt.

2021. ápr. 25. 09:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/14 kürasszír ***** válasza:
28%

Kedves 2-es!


1943-ban semmiféle német-szovjet külügyminiszteri találkozó sem történt.


1943 tavaszán a szovjet Vörös Hadsereg éppen túl volt a 6. német hadsereg, a 2. magyar hadsereg, két román hadsereg és egy olasz hadsereg teljes megsemmisítésén. A németek és szövetségeseik halottakban, hadifoglyokban és sebesültekben közel 800 000 katonát veszítettek.


A szovjeteknek ezután már nem állt érdekükben tárgyalni a németekkel, ugyanis 1943-ban a németeket és csatlósaikat az egyik súlyos vereség érte a másik után a keleti fronton.


Továbbá az 1943-as év a nyugati szövetségesekkel szemben is katasztrofális volt a németek számára.

2021. ápr. 25. 10:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 anonim ***** válasza:
100%

Liddel Hart ír erről, a híres brit történész, ő személyesen beszélt erről Guderiannal, aki ott volt a kirovgradi találkozón.

Itt olvashatsz róla:

[link]

Magyar fordítást is választhatsz, ha olyan a windowsod.

Az oroszoknak gigásziak voltak a veszteségeik és a hallatlan erő-összevonással megkezdett 43 év elejei támadássorozat, amely Zaporozsnye térségéig vetette vissza a németeket, kőkemény visszavágással zárult, Manstein összefogva a német doni erőket és ami a kaukázusi dél-hadseregcsoportból maradt, visszaverte az orosz támadást, visszavette Harkovot, Rosztovot, Belgorodot és csak a tavaszi hóolvadás zárta le a hadműveleteket, ami mindent mocsárrá változtatott, kialakítva a kurszki kiszögellést, ekkor került sor a tárgyalásra.

A német veszteség másfél millió körül volt, nem számítva a magyar, román, olasz veszteségeket, sem a sztálingrádi katlan áldozatait.

Az orosz nem publikus, de ismerve a harcmodorukat, valószínűleg sokkal több volt, a többszöröse, három - négymillióra becsülik egyesek és hozzá még a civil orosz áldozatok, akiket senki nem kímélt, az oroszok sem.

2021. ápr. 25. 11:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/14 kürasszír ***** válasza:
33%

Kedves 4-es!


A linkelt cikked 1971-es, tehát 50 éves.


A modern szakirodalom szerint ilyen találkozó nem történt.


Liddel Hart több fontos állítása is tévedésnek bizonyult az utóbbi évtizedekben, tehát az ő egykor makulátlan hírneve mára jócskán megkopott.

2021. ápr. 25. 13:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 anonim ***** válasza:
47%
Még annyit hozzátennék, hogy Guderiant, mint forrást NEM lehet komolyan venni. A csávó saját életrajzi könyveiben hemzsegnek a hazugságok, a ferdítések, a történelmietlen kijelentések. A háború után Guderian mindent megtett, hogy a saját, illetve a Wehrmacth imidzsét megmentse, olyan szintű szerecsenmosdató propagandát vitt véghez, amit a mai napig nem tudott a történészszakma korrigálni a közvélekedésben. Tőle ered a tiszta Wehrmacht mítosz, a Rommel-mítosz, a Blitzkrieg-mítosz... meg még sok más.
2021. ápr. 25. 13:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/14 anonim ***** válasza:
18%

Ezt találtam hirtelen, a Times archívuma szerintem pártatlanul ír erről. Az érdekes, hogy sem az USA, sem az orosz levéltárak nem tették publikussá az erről szóló információkat, továbbra is titkosítva vannak.

Nem hallottam, hogy Liddel Hart nimbusza megkopott volna, semmit nem olvastam ilyesmit.

Guderian talán szépített néhol a könyveiben, bár ami azt illeti, ő a hadműveletekről írt, azt, amit látott és tapasztalt és csinált, most az, hogy nem foglalkozott például az SS hátországi tevékenységével, az nem minősíti őt, neki ahhoz nem volt köze, ő lényegében a saját tevékenységével kapcsolatban ír, mind a csatatéren, mind a vezérkarban.

Na persze, a történelmet a győztesek írják, például mást sem látni manapság a háborús filmekben, mint néger katonákat az US Armyban, holott akkoriban az USA déli részeiben apartheid rendszer volt, még kocsmákba sem mehettek a feketék a fehérek közé és álmukban sem jutott volna eszükbe,hogy a feketék kezébe fegyvert adjanak.

Ez a történelemhamisítás!

2021. ápr. 25. 14:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 anonim ***** válasza:
47%

"Nem hallottam, hogy Liddel Hart nimbusza megkopott volna, semmit nem olvastam ilyesmit."


Pedig már a '70-es években is megkopott, azóta pedig csak romlott. Elég lenne a Wikipedia-cikkelyét elolvasod, ott röviden levezetik a történelmietlen kijelentéseit (pl Guderian mellett ő volt a másik nagy tiszta Wehrmacht és Rommel-mítosz terjesztő). Az I. világháborús munkássága kiváló, de a II. világháborús művei effektíve közelebb állnak a nyugatnémet nácimosdató propagandához mint a történelemhez.


"Guderian talán szépített néhol a könyveiben, bár ami azt illeti, ő a hadműveletekről írt, azt, amit látott és tapasztalt és csinált, most az, hogy nem foglalkozott például az SS hátországi tevékenységével, az nem minősíti őt, neki ahhoz nem volt köze, ő lényegében a saját tevékenységével kapcsolatban ír, mind a csatatéren, mind a vezérkarban."


Ez szép is lenne, de Guderian több ponton HAZUDIK. A Wehrmacht dokumentált háborús bűneit vagy egyenesen letagadja, vagy az SS nyakába varrja. Úgy állítja be a Wehrmachtot és magát, mint egy politikától független hadsereget, holott ez teljesen szembemegy a jelenlegi történelmi a konszenzussal. Guderian lehet, hogy nem hithű náci volt, de "politikától független" biztos nem volt.


"például mást sem látni manapság a háborús filmekben, mint néger katonákat az US Armyban"


Melyikben, öcsém? :D az elmúlt pár év nagyobb háborús filmeiben én feketéket nem nagyon láttam... Gyorsan ránéztem az elmúlt 10 év amerikai, második világháborús filmeire, ezeket találtam:


Harag, Hacksaw Ridge, Jojo Rabbit, Midway, Red Tails, War Pigs.


Ezek közül csak egyetlen egyben voltak fekete színészek, a Red Tailsben. Ami a 332. Vadászszázadról szól, ami egy szegregált, fekete alukat volt.


Ha már történelemhamisításról beszélünk a hollywoodi filmekben, akkor beszéljünk a Dunkirkről, amiben CSAK ÉS KIZÁRÓLAG fehér színészek vannak, annak ellenére, hogy több ezer szenegáli, algériai, csádi katona volt a francia csapatok között, az angoloknál pedig szintén több ezer indiai és kelet-afrikai katona szolgált. 1940-ben a világ legnagyobb, kizárólag önkéntesekből álló hadserege a Brit Indiai Hadsereg volt: 2 500 000 indiai katona szolgált a Brit Birodalom kötelékében (sem azóta, sem előtte nem létezett ennél nagyobb önkénteshadsereg)

2021. ápr. 25. 15:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 anonim ***** válasza:
100%

Nem értek veled egyet, de már nagyon eltérünk a tárgytól, így szerintem felesleges erről itt és most beszélgetni. Különben sem szeretem az ilyen semmirevaló vitákat, amikor mindketten csak mondják a magukét a vita kedvéért, aztán mindenki megy a dolgára, mintha mi sem történt volna, megtartva a saját véleményét. Nincs értelme ilyen beszélgetéseket folytatni szerintem.

A kérdezőnek viszont a figyelmébe ajánlom, ezt találtam a kérdéséhez, hátha érdekli:

[link]

2021. ápr. 25. 16:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 anonim ***** válasza:
2021. ápr. 27. 19:48
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!