A második világháború előtt a nyugati országok lakosságánának mekkora része szimpatizált a náci ideológiával?

Összességében nem voltak erősek a náci jellegű pártok Nyugat-Európában a II. világháború előtt, Belgiumban érték el a legjobb eredményt parlamenti választáson, 1936-ban a két belga párt együtt a voksok 18,5 %-át szerezte meg.

Belgiumban két ilyen jellegű párt volt, a Léon Degrelle, majd Victor Matthys vezette vallon Rexista Párt (Parti Rexiste), és a Staf De Clercq-féle flamand Flamand Nemzeti Unió (Vlaamsch Nationaal Verbond). A Rexista Párt az 1936-os belga választáson 11,4 %-os eredményt ért el. A Flamand Nemzeti Unió az 1936-os választáson 7,1 %-ot, az 1939-esen 8,4 %-ot kapott.

Hollandiában a Hollandiai Nemzetiszocialista Mozgalom (Nationaal-Socialistische Beweging in Nederland) az 1937-es választásokon 4 %-ot ért el.

Dániában Dánia Nemzetiszocialista Munkáspártja (Danmarks Nationalsocialistiske Arbejderparti) képviselte a náci ideológiát, ők az 1935-ös választáson 1 %, az 1939-esen 1,8 % támogatást kaptak, az 1943-as, már német megszállás alatt tartott választásokon pedig szintén szerény, 2,1 %-ot ért el. Vezetője Frits Clausen volt.

Norvégiában működött a Nemzeti Összefogás (Nasjonal Samling) párt, élén Vidkun Quisling-gel, mely az 1933-as norvég választásokon igen szerény, 2 %-os erdményt ért el.

A német megszállás után a dán, norvég, belga, holland lakosság túlnyomó többsége hazaárulóknak tekintette a németekkel kollaboráló helyi náci pártokat.

Összességében ezeknek a mozgalmaknak sem a II. világháború előtt, sem a német megszállás alatt nem létezett komoly tömegbázisa.

Attól függ, mit értesz náci ideológia alatt.

Antiszemitizmus mindenhol volt valamilyen mértékben, ez a kereszténységben gyökerezik, ugyanis a kereszténység a zsidók között született meg és természetesen az ortodox zsidók és a keresztény zsidók komolyan szemben álltak egymással már a kezdetektől, de a keresztény egyházak is változó intenzitással folytattak zsidóellenes gyakorlatot különböző időszakokban a történelem során.

A rasszizmus egyébként is jelen volt, talán ma is van nyomokban a gyarmatosító társadalmakban, ennek az irodalomban is komoly nyoma van, Kipling például bármennyire is remek író, a kor embere volt, számos műve tartalmaz rasszista elemeket.

A nácik lényegében szocialistának nevezték magukat, persze nemzetinek és ez annyiban nem demagógia, hogy valóban meg lehet találni népi, vagy szociális elemeket is, bár ugye messze nem kommunistát, mert a kapitalizmussal nem volt problémájuk, de a gazdaságukban szerepet kapott az állami koordináció és a kisgazdaságok, a kis és középparasztok, vagy a kistermelők, a kisüzemek támogatása is jelentős és megtalálhatóak a munkavállalók, vagyis az egyszerű nép számára biztosított garanciák, kedvezmények nyomai is, az államhatalom által garantálva.

Nem hiába volt Hitler népszerű a németek számára, a náci ideológia egy sajátos keveredése volt a kívánatos és elvetendő ideológiáknak, melyek egy része beépült a modern demokratikus társadalmak rendszerébe, illetve más részüket meg gyökerestől igyekeznek kigyomlálni, ilyen például az übermensch ideológia, megjegyzem a fajelmélet abban, illetve a megelőző korokban elfogadott tudományos elmélet volt, amit csak kevesen illettek kritikával.

A militarizmus, amely a náci ideológiának szintén meghatározó része volt, ugyanúgy megtalálható volt más társadalmakban is, még ha nem is teljes szegmensében.

Azt persze nem könnyű meghatározni, mit is értünk nácizmuson, mert például a gazdasági intézkedések 1933 tól kifejezetten hatékonyak voltak és biztosították a fejlődés alapjait a németek számára és ma is több olyan népszerű gyakorlat létezik Németországban, amit még Hitler és pártja honosított meg, csak ma már nem tudják ezt, senki nem gondolja, hogy az is része volt a nácik ideológiájának.

Nem menteni, vagy propagálni akarom a rendszerüket, csak felhívom a figyelmet rá, bár ezekkel csak a történészek vannak manapság tisztában, így nem is igazán érthető, hogy a németek között miért volt nagy Hitlernek és pártjának támogatása, népszerűsége.

# 3

A nemzetiszocializmus, ellentétben az általad leírtakkal egy igen jól körülhatárolható ideológia.

Csupán azért, mert például a II. világháború előtt a brit Konzervatív Párt ugyanúgy hitt a fehér felsőbbrendűségben, még könnyen elhatárolható a nácizmustól, tekintve, hogy a nemzetiszocializmus egy kifejezetten demokrácia-ellenes, diktatórikus, vezérelvű, antiszemita ideológia, míg a brit konzervatívok kifejezetten demokraták voltak, ellenezték mind a diktatúrát, mind a a vezérelvet, mind az antiszemitizmust.

Ez az állításod sem állja meg a helyét: "megjegyzem a fajelmélet abban, illetve a megelőző korokban elfogadott tudományos elmélet volt, amit csak kevesen illettek kritikával."

Ugyanis a fajelméletet igen sok kritikával illették már akkoriban is, elég arra gondolni, hogy maga a katolikus egyház is nyilvánosan elítélte, és eretnek tévtannak nyilvánította.

#4

Ezt csak most mondják, de nem teljesen igaz, bár annyi természetesen valóban értelemszerű, hogy antiszemitizmusok között is van különbség, mert az egyszerű ellenszenv még nem jelent gázkamrát. Megjegyzem a németek sem azzal kezdték.

A kérdező a náci ideológiák iránt érdeklődött, hogy mennyire volt ez a nyugati társadalmakban megjelenve, ezt próbáltam valamennyire részletezni, mert részben megvoltak, csak nem akkora intenzitással.

Az a kor nem hasonlítható a mostanihoz és a demokráciák is követték a kor szokásait, az amerikaiak is internálták a japánokat, vagy a britek a németeket, hozzátenném, hogy az első koncentrációs táborokat a britek nyitották a búrok ellen, bár természetesen én sem teszek egyenlőséget a demokráciák és s diktatúrák között, de ha az igazsághoz ragaszkodunk, el kell a teljes igazságot mondani.

# 6

Lényeges, hogy a brit koncentrációs táboroknak nem volt céljuk Dél-Afrikában a búrok kiirtása, ott csak az összezsúfolt tömeg, és a korabeli higiéniás viszonyok miatt jelentkeztek járulékosan a nagyszámú halálozások. A britek célja a lakosság katonai ellenőrzés alá vonása volt, hogy a civilek ne tudják támogatni a búr gerillákat.

A német koncentrációs táborok idővel már kifejezetten haláltáborokként funkcionáltak.

Hitlernek kifejezetten célja volt több millió ember, államilag szervezett népirtás keretében történő megsemmisítése. Ilyen célja a nyugat-európai demokráciáknak egyáltalán nem voltak.

A nemzetiszocializmus ideológiájának szerves része a tömeggyilkosságok végrehajtása.

# 5

Ezt írtad: "Már csak a "nemzetiszocializmus" kifejezést kell a sutba dobni. Semennyire nem volt szocializmus, nem felel meg annak a definíciónak, amit Pierre Leroux 1832-ben a Le Globe hasábjain "szocializmus"-ként meghatározott. A nácik nácik."

Németül a "nazi" a Nationalsozialismus rövidítése.