Németországnak lett volna lehetősége megnyerni az első világháborút?

# 8

Vitatom az állításaidat.

1874 és 1914 között Franciaország egy óriási erődítményrendszert, a híres Séré de Rivières-rendszert épített ki, Raymond Adolphe Séré de Rivières (1815 – 1895) mérnök-tábornok tervei alapján.

A Séré de Rivières-rendszer első vonala a francia-német határ hatalmas francia erődítményeiből állt, közülük a leghíresebb Verdun 19 erődből álló erődrendszere, más fontos elemei például Toul, Épinal és Belfort erődítményrendszerei.

[link]

A Séré de Rivières-rendszer második vonala a francia nagyvárosokat fedező, körkörös erődgyűrűkből állt.

A francia fővárost, Párizst egy kettős, egy külső és egy belső erődgyűrűből álló erődrendszer védte. A belső gyűrű 16 erődje Párizstól 3-7 km távolságra feküdve ölelte körül a várost, a második, külső gyűrű 22 erődje a várostól 20 km távolságra feküdt.

[link]

Lyont szintén két, egy külső és egy belső erődgyűrűből álló, 46 erődítmény alkotta rendszer, a híres Lyon-öv (ceintures de Lyon) védte.

[link]

[link]

NÉZZÜK AZ ÁLLÍTÁSAIDAT PONTRÓL PONTRA:

1.) EZT ÁLLÍTOTTAD: "Akkor még nem volt Maginot vonal, csupán néhány szétszórt és egyenként bevehető francia erőd volt a térségben, ilyenekkel találkoztak Belgiumban is, vagy később a verduni csaták során pont ezeket vették be a németek."

VÁLASZ: Fent leírtam, hogy a franciáknak egy komplett, az országhatárra és az ország belsejére is kiterjedő gigantikus erődrendszere létezett, a Séré de Rivières-rendszer, emiatt nem lehetett csak úgy, menetből lerohanni Franciaországot. Ezeknek az erődöknek a bevétele sem volt egyszerű feladat, 1916-ban Verdun ostrománál és a környező harcokban a németek 143 000 halottat veszítettek.

2.) EZT ÁLLÍTOTTAD: „Ha egyből a német-francia határon rohamoztak volna, akkor simán áttörnek és Párizs alá érnek, ami védtelen lett volna még akkor.”

VÁLASZ: Nem törnek át simán, mert ott a francia határvédő erődrendszer, a mögött pewdig ott áll a hatalmas létszámú francia hadsereg. Párizs sem volt védtelen, mert összesen 38 erődből álló körkörös, kétgyűrűs erődrendszer védte.

3.) EZT ÁLLÍTOTTAD: "A háború kitörésekor a németek előnye abban volt, hogy gyorsabban tudtak mozgósítani, a franciák több hét késéssel tudták csak a csapataikat feltölteni." Illetve: „Az elején rontották el, amikor időt hagytak a franciáknak, hogy mozgósítsanak.”

VÁLASZ: Összekevered a francia és az orosz hadsereget, nem a franciák tudtak lassan mozgósítani 1914-ben, hanem az oroszok.

Franciaország villámgyorsan tudott mozgósítani 1914-ben.

Lakosságához arányítva a francia hadsereg volt a legnagyobb a világon 1914-ben, hiszen 1914-ben a 39,7 milliós Franciaország 4 017 000 katonát tudott mozgósítani, míg a sokkal nagyobb, 67,8 milliós Németország 4 500 000 katonát.

4.) EZT ÁLLÍTOTTAD: "Az időelőnyt elpuskázták azzal, hogy Belgiumon keresztül körbe mentek, addig a franciák mozgósítani tudtak, ráadásul a belgák határait a britek garantálták és ez volt az oka, hogy ők is hadba léptek a franciák oldalán, kénytelenek voltak rá, mert a németek lerohanták a belgákat."

VÁLASZ: Alfred von Schliffen pontosan azért dolgozta ki a híres tervét, hogy a német-francia határmenti hatalmas francia erődítményrendszerek frontális megtámadását kikerülve, Belgiumon át hátba tudja támadni a franciákat.

A britek nem Belgium német megtámadása miatt léptek be az I. világháborúba, ez csak szimpla ürügy volt a beavatkozásra. Nagy-Britannia és Németország ugyanis az 1900-as évek elejétől kölcsönösen fő ellenségnek tekintették egymást, mivel Németország II. Vilmos császár akaratából a német flotta óriási fejlesztésével megkísérelte megtörni a britek világtengerek fölötti uralmát, azt az uralmat ami a világkereskedelem, így a világgazdaság fölötti brit dominanciát biztosította. a német flottafejlesztés a Brit birodalom létérdekeit fenyegette, ennek elhárítására csatlakozott Nagy-Britannia a németellenes francia-orosz szövetséghez, létrehozva előbb a franciákkal a kettős, majd az oroszokkal a hármas antantot. Belgium német lerohanása csupán ürügyet jelentett a briteknek a beavatkozásra, mivel ők mindenáron beléptek volna az I. világháborúba a németek ellen.

# 10

Vitatom az állításaidat.

EZEKET ÁLLÍTOTTAD:

ÁLLÍTÁS: "Ha ellenben egyből a franciákra rontanak a németek hét hadsereggel, akkor az erődök bevétele után, amik nem voltak erősebbek, mint a belga erődök, a franciak mindig csak a rendelkezésükre álló létszámban és fegyverzetben eltörpülő kisebb csapataival kellett volna szembeszállni, amelyeket a hatalmas túlerő miatt mindenhol tropára vertek volna így mire Párizs alá értek volna, a franciák el is fogyhattak volna, mert egyszerre sosem lett volna jelentős haderejük, ami a siker esélyével szállhatott volna szembe a németekkel és ezért halomra ölték volna őket."

VÁLASZ: 1914-ben nem volt semmiféle elsöprő német túlerő a nyugati fronton. Ugyanis lakosságához arányítva a francia hadsereg volt a legnagyobb a világon 1914-ben, hiszen 1914-ben a 39,7 milliós Franciaország 4 017 000 katonát tudott mozgósítani, míg a sokkal nagyobb, 67,8 milliós Németország "csak" 4 500 000 katonát.

ERŐVISZONYOK A NYUGATI FRONTON 1914. AUGUSZTUS-SZEPTEMBER:

Németország: 68 hadosztály

Franciaország: 62 hadosztály

Nagy-Britannia: 6 hadosztály

Belgium: 6 hadosztály

Vagyis 68 német hadosztállyal szemben 62 francia állt.

ÁLLÍTÁS: "A belgák örömmel kimaradtak volna az egészből, a britek meg csak a belgák miatt léptek hadba."

VÁLASZ: A britek nem Belgium német megtámadása miatt léptek be az I. világháborúba, ez csak szimpla ürügy volt a beavatkozásra. Nagy-Britannia és Németország ugyanis az 1900-as évek elejétől kölcsönösen fő ellenségnek tekintették egymást, mivel Németország II. Vilmos császár akaratából a német flotta óriási fejlesztésével megkísérelte megtörni a britek világtengerek fölötti uralmát, azt az uralmat ami a világkereskedelem, így a világgazdaság fölötti brit dominanciát biztosította. a német flottafejlesztés a Brit birodalom létérdekeit fenyegette, ennek elhárítására csatlakozott Nagy-Britannia a németellenes francia-orosz szövetséghez, létrehozva előbb a franciákkal a kettős, majd az oroszokkal a hármas antantot. Belgium német lerohanása csupán ürügyet jelentett a briteknek a beavatkozásra, mivel ők mindenáron beléptek volna az I. világháborúba a németek ellen.

# 10

Abban igazad van, hogy a francia erődök nem voltak erősebbek mint a belgák.

Viszont a francia erődök száma és a francia erődrendszer mérete sokszorosa a belgákénak.

Franciaországban csak a Lyon várását oltalmazó erődrendszer vetekedett a komplett belga erődrendszer méreteivel.

Lyonba nem jutottak el a németek, de mint írtam, a francia-német határnál lévő erődöket később simán bevették a németek, meglepően könnyen.

Az lehetséges, hogy a hónap végére már sikerült a franciáknak felállítani az általad írt haderőt, mert bőszen fegyverkeztek, minden nap ezredeket, hadosztályokat szereltek fel és napról napra erősebbek lettek.

# 15

Bocs, de az akkori német-francia határ mélységben tagolt francia erődrendszerének egyetlen kulcserődjét sem vették be a németek az I. világháborúban, így át se törték magát a rendszert. Az északi erődszektorba valóban mélyen behatoltak, de az itteni kulcserőd, Verdun bevétele 143 000 német katona élete árán sem sikerült, így magát az erődrendszert sem törték át a németek. Franciaországba Belgium felől tudtak mélyen behatolni a németek, a belga-francia határvidék francia erod.

HADSEREGEK BÉKELÉTSZÁMA, 1913:

Franciaország (39,7 millió lakos): 700 000 fő

Németország (67,7 millió lakos): 800 000 fő

A francia hadkiegészítési és mozgósítási rendszer sokkal jobb volt, mint a németeké 1914 előtt. Konkrétan a világon a legjobb akkor.

A jóval kisebb Franciaország majdnem akkora hadsereget tartott fenn békében, mint a jóval népesebb Németország.

A franciák villámgyorsan mozgósítottak 1914 előtt.

# 15

Verdun a német-francia határ északi erődszektorának francia kulcserődje volt.

A németek a belga-francia határ francia erődjeit vették be, de ezek jóval gyengébbek és kisebbek voltak a német-francia határ francia erődjeinél.

Lehet, hogy érdemes lenne meghallgatnod ezt az előadást, amely nem a legrövidebb, de elég érdekes és a lényeget jól felvázolja a háború kezdeti szakaszáról, főleg a Schlieffen tervről és annak befuccsolásáról, de van szó a kezdeti hadműveletekről is.

https://www.youtube.com/watch?v=APf12yy3lVs

Lényegében Schlieffen 1905 ben kezdi meg a tervének kidolgozását és ekkor még valóban nem olyan erős a tüzérség, hogy le tudná rombolni a francia erődöket, ezért dönt a belgiumi oldaltámadás mellett, ám mikor a háború kitör, már léteznek a Krupp 44-es mozsarak, meg a 33-as OMM lövegek, amelyeknek egy féltonnás gránátja is kitakaríthat egy ilyen erődöt, ha telibe trafálja, de már túl sok energiát fektet a tervébe, ezért nem változtat rajta, meg ugye a háború kitörésekor már nem él.

Takaró Károly öt belgiumi támadó német hadseregről beszél és két elzásziról, én hatot és egyet említettem, ez felfogás kérdése, annyiban igaza van, hogy a franciák támadását két német hadsereg veri vissza Elzász-Lotaringiában, ám ezt követően ezek egyike részt vesz az ardenneki csatákban, ahol jelentősen hozzájárul a németek győzelméhez és tulajdonképpen ez foglalja el Luxemburgot.

A lényeg, hogy a hét német hadsereg tönkreveri a franciák öt hadseregét, amely ekkor a franciák rendelkezésére áll, főképpen a német túlerő miatt, mert a hadseregeikből nem csak több van, de több hadtest is van bennük, természetesen több emberrel.

Joffre visszavonja a szétvert francia hadosztályokat és a maradékukból és az újonnan felszerelt tartalékosokból ellenben kilenc hadsereget szervez, mire a németek a Schlieffen terv szerint Párizs alá érnek és a franciák pihentek, a német Első hadsereg meg hat hét alatt több, mint hatszáz km-t menetel harcolva, kimerültek és már nincsenek létszámfölényben, ezért sikerül őket megállítani.

Továbbra is az a véleményem, hogy a francia-német határon közvetlenül támadva a németek megnyerhették volna a háborút, a francia erődök nem tudták volna őket feltartóztatni, amelyek többsége amúgy is negyven évvel korábban épült és akkor is korszerűtlen volt már akkor, ha többször próbálták modernizálni őket.

# 18

A német és osztrák-magyar nehéz ostromtüzérség kalibere nem 44, illetve 33 cm, hanem 42 és 30,5.

Azt állítod, hogy egyetlen találata képes "kitakarítani" egy 420, vagy 305 mm-es kalibernek egy erődöt.

A valóságban nem így van.

Hiszen a belga Liege erődrendszerének leküzdése 140 német ágyú és 31 000 német katona bevetésevel 11 napig tartott. Liége kiiktatása több száz 420 és 305 mn-es telitalálatot igényelt.

A belga erődök 13 napig tartották fel a német főerőket 1914-ben. Ez elegendőnek is bizonyult a Schliffen-terv bukásához.

Csakhogy a német-francia határ francia erődrendszere sokkal nagyobb és komplexebb volt a belgánál.

Egyes francia erődök sokkal erősebbek is voltak a belgáknál, példa rá, hogy 1916-ban Verdun több hónapig sikeresen ellenállt a német ostromnak.

A németeknek 1914-ben hogy sikerült volna napok alatt bevenni Verdun erődrendszerét, ha 1916-ban több hónap alatt sem sikerült?

Márpedig Verdun a német támadás főiranyában feküdt volna 1914-ben, ha a németek délen mérik a fő csapást, azaz kikerülhetetlen.

# 18

Tehát Schliffen jól látta, hogy a német-francia határ francia erődrendszere sokkal erősebb, mint a belga, amit 1916-bam Verdun ostroma igazolt is.