A németeknek mi hiányzott ahhoz, hogy elfoglalják Leningrádot a második világháborúban?

Még hárommillió katona meg tízezer harckocsi meg ötvenezer ágyú, húszezer repülőgép és több millió tonna olaj, s lőszer. Nem azért nem foglalták el mert nem lehetett elfoglalni, hanem mert nem volt elég erő hozzá és azokra más frontszakaszokon volt szükség.

Körülzárták, onnan kitörést nem vártak, a többi célpontnak (pl. '41-ben Moszkva, '42-ben a Kaukázusi olajmezők) sokkal nagyobb stratégiai jelentősége volt mint Leningrádnak így inkább a korlátozottan rendelkezésre álló haderőt - a túlerővel szemben - oda próbálták összpontosítani.

Arról kevés szó esik, hogy a németek célja nem a város elfoglalása volt, hanem a megsemmisítése, lerombolása, és a németek eredeti terveiben sem volt opció, hogy a várost feladását kikényszerítsék, lerombolni akarták azt.

A hosszú ostrom során valóban nyomor, éhínség, kannibalizmus történt, főleg az ott rekedt civil lakosság köreiben, a katonáknál valamivel jobb volt az ellátás. Korlátozottan volt azért némi utánpótlás, kimenekítés, de tény, hogy a szükségesnél sokkal kisebb mértékű.

A németek részéről a megfelelő erő hiányzott, a bekerítést sem úgy kell elképzelni, hogy közvetlenül a várost kerítették be, elég nagy terület volt még azon kívül, de a szovjetek valóban csak a Ladoga tavon keresztül tudtak utánpótlást vinni.

Fontos az is, hogy a védelemben a Balti tengeri flotta hajói nehéztüzérséggel tudták segíteni a várost, amivel talán a németek nem jól kalkuláltak.

[link]

Azért a foglyokkal való bánásmód sem használt a németek megítélésének (Einsatzgruppen), ez inkább növelte a lakosság ellenállását mint megtörte volna, gondolj bele te is inkább otthon halsz meg, éhezve, mintsem belelőjenek az általad kiásott tömegsírba...

Hadászati szempontból nem volt sikertelen az ostrom, nem kötött le akkora erőket, ennyi hadifogollyal/civillel meg nem tudtak volna mit kezdeni. Szerintem nem befolyásolta volna érdemben a háborút.

A háború végkimenetele ugyanaz lett volna a Szövetségesek többszörös erőforrás fölénye miatt, +/- egy csata nem sokat számít.

TALÁN nem tartották volna az oroszok, hanem helyette máshol tartanak vehemensen egy hídfőállást a Volga mentén. Bár könnyen lehet ugyanott, mivel a földrajzi elhelyezkedése ideális volt. A Volga miatt nem lehetett bekeríteni, a városi harc cudar dolog (ott nem sokat ér a taktika, nem lehet manőverezni, egyformán szívja az erőforrásokat, élőerőt - abból meg az oroszoknak több volt). A földrajzi helyzete miatt ideális hídfőállásnak, a közép és a déli frontszakasz között helyezkedett el. Így hídfőként bármelyik irányba elindítható nagyobb átkaroló művelet.

Ha igazán megszeretnéd érteni, miért úgy történt, ahogy történt, ismerni kell az előzményeket.

A Kijevi csata során a németeket hatalmas meglepetés érte, el sem tudták volna képzelni, hogy az oroszok olyan szívós védekezésre képesek, többször visszaverték a mindent elsöpörni szándékozó rohamokat, sőt nemegyszer ellentámadásba mentek át és visszafoglaltak már német kézen lévő területeket.

A németek veszteségei komolyak voltak, félmilliós haderőből a húsz százalékuk a föld alá került, plusz a sok sebesült és bár a Vörös Hadsereg másfélszer annyit vesztett, de annyival arányaiban többen is voltak és a védelmi pozíció, a megerősített állásokból történő védelmi harc az oroszok előnyét adta. Valójában reménytelen lett volna Kijev elfoglalása, de az operatív helyzet adott lehetőséget, a város két oldalán a németeknek sikerült előretörni és a város mögött két irányból Guderian és von Kleist páncélosai áttörték az orosz védelmet és az egész dél-nyugati frontot katlanba zárták. Éppen a nagy létszám okozta ekkor a szovjetek gyors vereségét, utánpótlás nélkül minél többen voltak, annál hamarabb váltak mozgás és harcképtelenné.

Ez még a háború elején történt, amikor még volt némi halvány remény a hadászat és a háború kialakult szabályainak betartására, a harcképtelenné vált katonák iránti viszonylagos emberségre, ez később semmivé foszlott, mindkét oldal egyre kegyetlenebbé vált. 660000 orosz adta meg magát és a korábbi minszki, majd a szmolenszki katasztrófával az oroszok elképesztő veszteségeket szenvedtek, ám a németeket is váratlanul érte, hogy cirka kétmillió orosz hadifogoly birtokába kerültek, akik ellátását lehetetlen volt megoldaniuk. A szovjet lakosság látta, miként bánnak a foglyokkal és ennek híre természetesen eljutott mindenhová, így alakult, hogy semmi értelme nem lett a megadásoknak és ezt mindenki tudta, a németek is és a háború kegyetlensége csak fokozódott.

Leningád bevétele lehetetlen volt, az oroszok elsáncolták magukat a város határában és a német észak hadseregcsoport volt a leggyengébb a három támadó német oszlopból, ráadásul jelentős erőket elvontak tőle a Moszkva ellen szervezett Tájfun hadművelet támogatására, így csupán Leningrád blokád alatt tartására és a felmentésükért folytatott gigászi küzdelem meghiúsítására volt a németeknek erejük.

Később Sztálingrádnál már megmutatkozott, hogy az utcai harcokban óriási veszteségeket szenvedhetnek a németek is és a győzelem ennek dacára roppant kétséges, ezzel Kijev után nagyjából tisztában is voltak, ezért döntöttek Leningrád blokádja mellett, annak rohammal való elfoglalását és a vele járó súlyos veszteségeket nem indokolta semmi, Moszkva és Sztálingrád más eset volt, ott a németeknek muszáj volt, vagy lett volna bevállalni az utcai harcokat is.