Hogyan alakul a Nagy Háború további története, kimenetele, ha az 1916. évi jütlandi tengeri ütközetben a német félnek elfogadható veszteségek árán sikerül megtörni a Grand Fleet erejét?

# 7

A briteknek nem 6 db szuper dreadnought csatahajójuk volt Jütlandnál, hanem sokkal több, összesen 18 db.

Ezek:

HMS Orion

HMS Monarch

HMS Conqueror

HMS Thunderer

HMS King George V

HMS Centurion

HMS Ajax

HMS Iron Duke

HMS Benbow

HMS Marlborough

HMS Erin

HMS Canada

HMS Warspite

HMS Valiant

HMS Barham

HMS Malaya

HMS Revenge

HMS Royal Oak

Szuper dreadnoughtnak a 343, 356 vagy 381 mm-es ágyúkkal felszerelt brit csatahajókat tekintjük.

A legkorábbi brit szuper dreadnoughtok, az Orion osztály egységei is masszív fölényben voltak tüzerőben a német Kaiser és König osztályú csatahajókkal szemben, az Orionok és utódaik pánélzata pedig megfelelő védelmet nyújtott a német 305 mm-es ágyúk ellen.

# 7

# 10

Az I. és II. világháborús német tengeralattjárók nem igazán voltak alkalmasak ilyen csapdaállításra, illetve felszíni hajók kísérésére.

Egy II. világháborús VII osztályú német tengeralattjáró a felszínen 17,7 csomós (32,8 km/h), lemerülve már csak 7,6 csomó (14,1 km/h) maximális sebességre volt képes. Az I. világháborús német tengeralattjárók még lassabbak voltak.

A brit csatahajók 22-23 csomós, a cirkálók akár 32 csomós, a rombolók 34-35 csomós maximális sebességre voltak képesek.

Vagyis a brit felszíni hajók, még a dreadnought csatahajók is jóval gyorsabbak voltak a német tengeralattjáróknál, így a német tengeralattjárók a kicsi sebességük miatt felszíni hajók kíseretére, aktív támadó hadműveletekre igen igen korlátozottan voltak csak alkalmasak.

# 7

A németek stratégiai helyzetét az óriási brit fölény mellett tovább rontotta, hogy a brit flotta 1916-ban szükség esetén nagyszámú szövetséges csatahajó támogatására is számíthatott.

1916-ban a britek 7 francia dreadnought csatahajó támogatására azonnal számíthattak. Mivel a Földközi- és Fekete-tengeren a 4 db osztrák-magyar dreadnought csatahajó és 1 db török csatacirkáló ellen elég lett volna a 6 db olasz és 2 db fekete-tengeri orosz dreadnought csatahajó.

Japán 4 db dreadnought csatahajója és 4 db csatacirkálója 1916-ban végszükség szintén támogathatta a brit flottát.

#7 amióta 381 mm több mint 305 mm, nem önmagában a lövegek száma számít, hanem azok tűzereje is, sokkal nagyobb penetráció (rombolás becsapódásnál), nagyobb lőtáv. Az hogy a gyengébb lövegből több van egy hajón még nem lesz nagyobb a tűzereje, harcértéke. Lehet a König erős hajó volt, de a brit szuper-dreadnougth-ok erősebbek voltak nála - s még több is volt belőle.

A korabeli tengeralattjárók alkalmatlanok voltak a nagyobb csatákban történő részvételre - lassabbak voltak a felszíni egységeknél és kevés ideig tudtak víz alatt maradni. Akkor tudtak volna 1-1 hajót elkapni ha a várható útvonalának a szoros közelében vannak ÉS nincs kísérőhajó. Jütland "felvezetőjében" a németek próbálkoztak ezzel, de azonnal eliszkoltak amikor egy kisebb romboló köteléket küldtek ellenük.

#8 persze egy számítógépes játékban az adja az izgalmi faktort ha van esély győzni, kiegyenlített az erőviszony, de a tényleges háború nem számítógépes játék.

#9 igen békét kért volna Br. de nem kért, mert esélye sem volt a németeknek legyőzni az angol flottát

#10 a II. Vh-s tengeralattjárók már "többet tudtak" de ennyivel nem. Továbbra is lassúak voltak (főleg víz alatt). Ha a Bismarck magával "vonszol" egy tengeralattjáró flottát azzal szinte álló célpontot nyújt és már az Északi-Tengeren tűz alá veszik (és elsüllyesztik). A tengeralattjárókat meg a kísérő angol rombolók iktatják ki.

# 16

Azokkal a német I. és II. világháborús német tengeralattjárókkal, amelyek sokkal lassúbbak, mint a brit felszíni hajók, a gyakorlatban ezt nem igazán lehet végrehajtani.

A brit csatahajó kötelékek mindig erős rombolófedezet mellett operáltak, ráadásul sohasem egyenes vonalban, hanem cikk-cakk manőverek formájában haladtak, a német tengeralattjáróknál nagyobb sebességgel.

A németek azért nem csinálták meg, amire gondolsz, mert a valóságban nem is lehet megcsinálni.

#16 előre egyeztetett útvonal? Mármint arra gondolsz, hogy a németeket értesítik, hogy na kérem x.éh y.nyh ponton z óra n perckor fogunk áthaladni vagy hogy? :)

Nem véletlenül haladtak úgy ahogy a #17-es írja, esélye sem volt a tengeralattjáróknak nagyobb felszíni hajókra normál "csatamanetben" rácsapni. A tengeri hadviselésben kulcsfontosságú a manőverezés, a meglepetés erről senki sem mond le.

Ráadásként nem csak közvetlen biztosításként voltak rombolók a nagyobb felszíni hajók mellett, hanem felderítési célból is előre küldtek párat, illetve a korabeli eszközökkel is igyekeztek légi felderítést végezni. A II. Vh. idején meg pláne, már a cirkáló méretű hajókon is volt katapult a lövegtornyokra eszkábálva amiről felderítőgépeket küldtek előre.