Ha Oroszország demokrácia lenne, akkor is háborút indítottak volna 2008-ban Grúzia vagy mint most Ukrajna ellen?

Nem tudhatjuk, hogy mi lett volna ha.

Egy demokráciában a hatalom, vezetők jobban elszámoltathatók, így talán ott többet mérlegelik a döntéseiket, annak következményeit.

Egy demokrácia is háborúzhat. A háborúzás vagy sem dilemma nem pont a politikai, hatalmi berendezkedésen múlik, hanem inkább a felső vezetők személyiségén, elkötelzettségén, kockázatvállaló hajlandóságán, ideológiai beállítottságán, meggyőződésén. Ott van például a demokratikusabb Amerika, ahol Albright és Clinton elnök beleállt 1999-re a Szerbia elleni háború tervbe vagy később a Cheney-Bush páros, akik politikailag eltervezték, elindították az Irak elleni inváziót 2003-ban.

De említhetnénk a Líbia elleni 2011-es háborút is, melynek fő szószólója Franciaország volt, ők ismerték el elsőként a megalakult ellenzéki tömörülést Líbia legitim képviselőjének és ők indítottak elsőként légicsapásokat a líbiai hadsereg ellen.

Az is számíthat, hogy egy ország mennyire autoriter, centralizált hatalmú. Az USA, Franciaország, Oroszország is prezidenciális köztársaság, ahol az elnöknek nagy hatalma van, komoly, súlyos döntéseket is hozhat egymaga a hadsereg bevetéséről, a parlament szerepe, ellensúlya kicsi.

Azt is figyelembe kell venni, hogy Oroszország egy nagyhatalom. Ezt nyilván a mindenkori politikai vezetés is figyelembe veszi. Ez így volt Putyin előtt és utána is így lesz. Másrészt ott az orosz nacionalizmus. Dél-Oszétiában többségében orosz állampolgárságú oszétok éltek és estek áldozatul a grúz invázió idején, Ukrajnában pedig a Krím orosz többségű és a Donbaszban is nagyszámú orosz kisebbség él, így valószínűleg egy demokratikus orosz vezetés sem tekintene rájuk érdektelenül, semlegesen.

Tehát én azt mondanám egy jól működő oroszországi demokrácia esetén kisebb esélye lett volna a katonai konfrontációnak, háborúnak, de egyáltalán nem biztos, hogy elkerülték volna.