Elképzelhető, hogy az USA, EU, Nagy-Britannia belefárad a háborúba és inkább elkezdik a tűzszünetet, megbékélést szorgalmazni?
Most még egységesen felsorakoznak Zelenszkij mögött és azt mondják ők is, hogy addig kell folytatni a háborút, amíg Oroszország vereséget nem szenved, ki nem szorítják végleg az oroszokat a megszállt ukrán területekről.
Viszont a háború nem csak Ukrajnának és Oroszországnak fáj, hanem a Nyugatnak is. Ukrajna háborús finanszírozása legalább évi 30-40 milliárd dollárba kerül a Nyugatnak és kétséges, hogy ebből majd mikor, mennyit is kaphatnak majd vissza, megtérül-e a ráfordítás. Ezen kívül az ellátási láncok sérülése, nyersanyaghiány fűti a globális inflációt, főként Európában ellátási zavarok jöhetnek a háború miatt, csökken az emberek reáljövedelme, életszínvonal, ami a nép körében is elégedetlenséget szülhet, nem biztos, hogy a szavazók is támogatják az évekig elhúzódó háborút, harcokat. Amíg folyik a háború, Ukrajna gazdasági fejlődése, európai felzárkózása is késik, nem megy oda a nyugati tőke. Az Ukrajnában érdekelt nyugati multiknak is jobb lenne, ha véget érnének a harcok, lenne némi stabilizáció.
válasza: válasza:..és mi az alternatíva?
Hogy átadják a területet az orosz föderációnak? Mert "béketárgyalás" címszaván puttyeréknek szerintem ez az egyetlen elfogadható út.
#2
Az alternatíva valószínűleg az lenne, hogy a tűzszünet után évekig, évtizedekig tartó béketárgyalások jönnének. Nem feltétlen kell elfogadni a területi változásokat. Az EU Izrael szíriai, libanoni, palesztin hódításait, Marokkó nyugat-szakarai annexióját, Törökország ciprusi megszállását, Észak-Ciprus elcsatolását sem ismerte el, de a béke pártján áll, nem támogatják a háborút. Mondjuk az USA rugalmasabb ezen a téren, ők elismerték jogosnak az izraeli, marokkói hódításokat is, annexiós politikát, de ezen országok Amerika szövetségesei. És például Észak-Ciprus török elcsatolását Washingtonban sem ismerik el, a Szíria elleni török inváziót sem támogatják, de nem is támadják politikailag, gazdaságilag, katonailag Törökországot ez miatt.
El kell halasztani a konfliktus rendezését a távoli jövőbe, most talán az lenne a legegyszerűbb mindenkinek.
válasza:Nem.
Gondolkodj az ő fejükkel - ha kiegyeznek putyinnal, akkor azzal gyakorlatilag azt üzennék neki, hogy egy másik országgal is megteheti majd ugyanezt, és Kínának is azt üzennék, hogy ő is megteheti ezt taiwannal.
Nem tehetik ezt meg.
Éppen ezt írtam, hogy nem feltétlen kell kiegyezni Oroszországgal, rendezni most a konfliktust, de jó lenne véget vetni a háborúnak, harcoknak, öldöklésnek, ahogy a fenti példákban is a cél, hogy legalább ne pusztítsák egymást a szemben álló felek, legyen egy viszonylagos stabilitás.
Oroszország is elítélte 1999-ben a NATO agresszióját Szerbia ellen, de nem a háború eszkalálásán dolgozott, nem fegyverszállításokba fogott a NATO ellen, hanem próbált közvetíteni és nagy szerepe volt neki is abban, hogy a belgrádi kormány engedett és létrejött a tűzszünet a háború végén. De Koszovó elcsatolását sosem ismerte el Szerbia és a keleti nagyhatalmak, nem is kell, a NATO-nak sem kellene most elismerni a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét.
Vagy például 2008-ban is amikor Oroszország Grúziával háborúzott, akkor is az EU, főként Franciaország közvetíteni próbált, a tűzszünetért, háború leállításáért dolgoztak, nem a fegyverszállítások, eszkaláció, a háború felpörgetése, Oroszország legyőzése volt a cél. Abházia, Dél-Oszétia függetlenségét sem ismerte el soha az EU, NATO, ezen konfliktusok rendezését elhalasztották, majd a jövőbeni tárgyalásokon kell egyszer végleg rendezni a vitát, ha megegyezést akarnak.
válasza:#6
Ezért kellene előbb a tűzszünetről megegyezni. A béketárgyalások évekig, évtizedekig is elhúzódhatnak ebben a konfliktusban, mostani helyzetben.
válasza:De Putyin nem akar tuzszunetet, nem is tehetne. Ahhoz ki kellene vonulnia az eddig megszerzett teruletekrol, anelkul sosem lenne ott tuzszunet. De a kivonulas meg kb. azt jelentene, hogy feladja mindazt a kicsit is, amit eddig megszerzett. De akkor meg mirol targyalna? Hiszen a targyalasi alapjat veszitene el.
Abrandokat kergetsz, ennek a haborunak akkor lesz vege, amikor Putyin ugy latja, hogy tul sokba kerulne a tovabbi haboruzas, vagy megroppanna az oroszok gazdasaga, tehat nem tudna tovabb haboruzni. Ezt szeretne a nyugat elerni a szankciokkal, de ezeknek leghamarabb is osz vegen lesz komolyabb hatasa (helyesebben komolyabb latszatja is mar a hatasainak). Majd onnantol meglatjuk, mennyire megy el a kedve Putyinnak a tovabbi haboruzgatastol.
válasza:A ruszkik se fáradtak bele amikor a fordítottját "játszották" Vietnamban, pedig az akkori gazdasági erejükhöz képest vastagabb volt a számla.
Az USA, GB nem importál az oroszoktól se földgázt, se kőolajat, se gabonát. Egyes alapanyagokat (pl. titán) igen, de azokra meg gondosan nem vetettek ki szankciót 😃 Egyébként is meg tudnák másodlagos piacokról venni.
Évi 30-40 Mrd. USD nem kevés, de az USA, GB gazdasági erejéhez képest nem is eget rengető. Nem fognak benne összeroppanni. Viszont ha a ruszkik operatív katonai műveleti képességeit elfüstölik akkor bőven megéri nekik. A csillagháborúra anno sokkal többet költöttek - meg is nyerték vele az első hidegháborút.
válasza:#5
Pont, hogy 2008-ban kellett volna az oroszok tökeire rálépni, vagy ha nem 2008-ban, 2014-ben. Itt most a lényeg az, hogy elvegyék Moszkva kedvét örökre a háborúzástól. Ezt sajnos csak szankciókkal és fegyverekkel lehet elérni. Csak az orosz gazdaság kifárasztásával, és minél több orosz katona likvidálásával lehet ezt elérni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!