Ha sikerült volna a Barbarossa-hadművelet, lett volna elég pénze a németeknek infrastruktúrát építeni az elfoglalt területeken?

Nem, a német gazdaság előbb-utóbb becsődölt volna, mert a teljes gazdaságpolitika eszeveszett ötletekre volt alapozva, például hogy majd a lengyel és szovjet gyárak privatizációjából fogják törleszteni az adósságokat, meg rabszolgamunkával fogják termelni a cuccokat. Ezzel persze csupán az a baj, hogy ezek a gyárak vagy gyakorlatilag mind megsemmisültek, vagy átvitték őket az Urál túloldalára.

Továbbá igazából nincs értelme arról beszélni, hogy mi lett volna ha a Barbarossa sikerül, hiszen a németek laza 1000-1500 kilométerre voltak a célként kitűzött A-A vonaltól. Sokan a moszkvai csata sikertelenségét tartják annak a pontnak, ahol a Barbarossa hadművelet csődöt mondott, de még ha be is veszik, a német haditerv alapján ez továbbra is egy kudarc lett volna, hiszen Moszkvát a terv szerint szeptemberben kellett volna bevenniük, nem decemberben. Valójában a Barbarossa-hadművelet már a kezdetben kudarcra volt ítélve, a világon nem létezett olyan haderő, ami képes lett volna 6 hónap alatt Lengyelországból eljutni az A-A vonalig.

Nem, de nem is újraépíteni, modernizálni akarták csak kirabolni, gyarmati sorba taszítani. A ruszki ipar fejlett volt - mármint méreteit tekintve, rengeteg nyersanyag, erőforrás és munkaerő. A szállítási infrastruktúra volt az ami nem volt túl combos, nagyon "egynyomvonalas" volt és hatalmas távolságok voltak az üzemek, bányák, erőművek stb. között, szétszórt településszerkezettel.

Nem lett volna a németeknek elég járművük, logisztikai kapacitásuk és élőerejük a terület kontrolljához, pacifikálásához. A Barbarossa csak akkor tudott volna sikerre futni ha a ruszkik összeomlanak és megadják magukat majd a németek egy náci bábkormányt állítanak fel amelyik a saját embereivel végzi a piszkos munkát helyettük és bólogató majomként önként szállítja nekik a nyersanyagokat, legyártott ipari termékeket. Nyilvánvalóan irreális elképzelés volt.

#4 a német hadvezetés józanabbik fele tisztán látta hogy ha a háború elhúzódik akkor abból komoly baj lesz, tudtában voltak annak hogy a német hadsereg nagyságát, logisztikai képességét bőven meghaladja egész SZU elfoglalása. Bíztak abban, hogy hátha összeomlik a Vörös Hadsereg és megadja magát. A finn háború után gondolták hogy a Vörös Hadsereg gyenge és inkompetens (ami jórészt igaz is volt, de utána fokozatosan felszívták magukat).

Biztos hogy lett volna konfliktus köztük csak az volt a kérdés, hogy ki húzza meg először a ravaszt. Sztálin is számolt a német támadással, de azt későbbre várta. Többek között ezért szállta meg a Baltikumot, Lengyelország keleti felét mert I. Vh-s sémákban gondolkozva úgy vélte azok lesznek az ütközőzóna és német támadás esetén majd ott - nem szovjet földön - merevedik meg a front, hanem ott küzd meg a két hadsereg. A finn háborút is azért indította hogy Leningrád (és utána Murmanszk) védelmét jobban biztosítsák északi irányból egy jövőbeli német támadás esetén.