A NATO-nak van arra protokollja, hogy mit csináljon, ha egy tagállamában polgárháború robbanna ki?

Ez valóban nem Nato hatáskör. Jellemzően vigyáznak rá, hogy teljes jogú tag csak olyan ország lehessen, amely belsőleg stabil.

Polgárháborús helyzet -kizárólag elméleti síkon- valamely terület elszakadási törekvése miatt jöhetne létre. Első körben valószínűleg elég határozott nyomásgyakorlás lenne a Nato válasza, mivel adott esetben ez Nato érdekeltségű katonai létesítményeket és eszközöket, fegyvereket, stb. érintene. Amennyiben egy nagyobb kiterjedésű konfliktus alakulna ki, akkor békefentartó jelleggel valószínűleg beavatkozni (pl. egy ENSZ BT felkérésre, esetleg nélküle is)

Konkrétan nem avatkozhat be a NATO, de békefentartókat, megfigyelőket, és eü kontingenst minden bizonnyal rövid időn belül kiküldenének.

Szóval nem nagyon lehetne olyanokat csinálni mint a ruszkik teszik, hátra kötött kezű civileket tarkón lőni nem az hogy lehetetlen lenne de hamar kiderülne.

Ha abban az országban nincs gáz vagy olaj, akkor nyugodtan háborúzhatnak.

Ha van, akkor kéksisakosok.

Kedves Kérdező!

#7-re válaszolva. A politikai ellenfelek egy demokratikus rendszerben nem szoktak és nem is tudnak polgárháborút kirobbantani. A hatalom megszerzésére ott vannak a választások.

Elég nagy probléma, hogy az utóbbi időben a politikai kommunikáció olyan szinten eldurvult, hogy az ellenfelet minimum a patás ördöggel azonosítják (hazaáruló, pedofil, debil, náci, kommunista, stb.). Néhányan érezhetik úgy, hogy a másik oldal a végső romlásba viszi az országot és velük szemben minden eszköz, akár a fegyveres fellépés is megengedhető. Szerencsére ezek az emberek vannak kisebbségben és az ő akcióik polgári rendvédelemmel kezelhetőek (rendőrség vagy csendőrség, ahol van).

Elszakadási törekvések vagy nagyon súlyos nemzetiségi ellentétek a NATO-n belül kevés helyen lehetnek. Ilyen volt pl. Törökországban a kurdok helyzete, de egyelőre úgy tűnik az is nyugvóponton van.