Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » A nukleáris fegyverek bevetésé...

A nukleáris fegyverek bevetésének visszatartó ereje a nagy pusztítás, vagy a maradandó radioaktív sugárzás?

Figyelt kérdés
Mert, ha nincs radioaktivitás, akkor egy lerombolt várost elég könnyen újra lehet építeni. Még Hirosima és Nagaszaki is elég hamar újraépült.
2023. jan. 23. 14:57
 1/7 anonim ***** válasza:
37%

"Mert, ha nincs radioaktivitás, akkor egy lerombolt várost elég könnyen újra lehet építeni."

Oroszországnak és az USA-nak külön-külön is több ezer atomfegyvere van, mindkét országnak ebből közel 2000 stratégiai töltet, amik a hirosimai bombánál sokkal erősebbek.

Míg az átlagos rakétákkal vagy bombákkal viszonylag kicsi robbanásokat lehet előidézni, addig ha a világ összes atomfegyverét egyetlen pontban robbantanád fel, a Földet el lehetne téríteni a pályájáról. Talán érezni a robbanások erősségét a példán keresztül.

Szóval egy várost újjá lehet építeni, de az atomfegyverekkel szó szerint teljes országokat lehetne leradírozni a térképről a teljes lakosságukkal együtt. És ez egy kicsit nagyobb probléma, mint egyetlen város lerombolása. Egy atomháború nagy valószínűséggel a történelem legnagyobb háborús veszteségeit okozná, amit nem mer senki sem megkockáztatni.

2023. jan. 23. 15:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 A kérdező kommentje:
Én ezt értem, de ha nincs radioaktív sugárzás a háborút követően, a túlélők újra tudják építeni a társadalmat. Még így is számoltak a hidegháború alatt túlélőkkel, pedig tudták, hogy van radioaktív sugárzás is. Én most erre szeretném kihegyezni a kérdést, ha nem lenne radioaktív sugárzás, akkor vajon bemernék e vetni?
2023. jan. 23. 15:22
 3/7 anonim ***** válasza:
76%

Ekkora f-szságot, mint amit az 1. írt, el ne higyjél :DD

Letéríteni a földet xDDDD


A hosszantartó sugárzás alapvetően nem egy komoly probléma - egy nukleáris fegyver bevetésekor a keletkező sugárzó anyagnak a nagyon nagy része igen gyorsan lebomlik.

Van, ami másodpercek alatt, de alapvetően ~2 hétig tart az az időtartam, amíg akut egészségügyi problémákat okoz a sugárzás.

Persze ha maradék sugárzó anyagnak folyamatosan ki vagy téve, akkor lehet, hogy 20-30 év múlva rákos leszel, de na, azért ez enyhén szólva nem a világvége, ugyanezt 20-30 év dohányzás is el tudja intézni.


A nukleáris tél ugyan egy jól hangzó elmélet, amivel a nukleáris leszerelés-párti tudósok még a 80as években be tudták sz-ratni az embereket, de valójában soha nem sikerült igazolni, sőt, mára jó néhány egyéb tanulmány és tapasztalati megfigyelés is cáfolja, hogy ilyen következménye lenne egy atomháborúnak.


A robbanások pusztító ereje az, ami sokmilliós nagyvárosokat képes kiírtani.

Figyelembe véve a két nagy atomhatalom jelenlegi arzenálját, a ruszkik pl. képesek lennének elpusztítani kb. az összes, 50 ezer főnél nagyobb várost Európában és az USA területén.

Fordítva, az USA képes lenne elpusztítani az összes orosz és kínai várost.


Na most ugye tudjuk, hogy az USA-ban pl. az emberek 80%-a már városokban lakik.

Oroszországban a népesség 75%-a.

Európában is kb. a népesség 75%-a.

Kínában a népesség 65%-a.


Magyarul a népesség nagyon nagy része elpusztítható csupán a robbanások erejével.


De még csak nem is ez a visszatartó erő, hiszen ez nem tartotta vissza az USA-t attól, hogy kétszer is bevessen atomfegyvert Japán ellen.


Az elsődleges visszatartó erő az, hogy nem lehet elkerülni az ellencsapást.

Ha az USA indít, akkor válaszul az oroszok is tudnak indítani még azelőtt, hogy a jenki fegyverek képesek lennének megsemmisíteni az orosz arzenált, és fordítva ugyanez, ha a ruszkik indítanak először, akkor a jenkiknek is van ideje ellencsapásra.

2023. jan. 23. 15:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
8%

Az elkerülhetettlen kölcsönös "megsemmisítés" a visszatartó erő, nem a sugárzás. A neutron bombát leszámítva a nukleáris fegyvereknek nem célja a sugárzás, az csak melléghatás, ráadásul ahogy fentebb is írták, viszonylag gyorsan csökken a mértéke. Alapvetően a nukleáris tengeralattjáróról indítható fegyverek jelentik a tökéletes biztosítékot az ellencsapásra. Még, ha a silókat és a repülőtereket el is intézi az elsőcsapás, az óceánok mélyén várakozó tengeralattjárók akkor is képesek ellencsapásra.

Ami a hosszútávon visszamaradó sugárzás mértékét illeti, a felszín alatti próba robbantások mellett sok száz felszíni és légi robbantás is volt mind Nevadában, mind Kazahszánban. Nem egészséges homokfürdőt venni a Nevadai sivatag homokjában, de azért nem is halálos.

2023. jan. 23. 15:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:

Ja újra lehet építeni egy várost, "csak" építés közben ki kell szedni azt a több százezer, millió halottat a romok alól... az emberek pótlása meg nem egy betonozással.

Nem több hónapos harc után ér oda a háború és rombol le x épületet, hanem egyetlen a védelmen átszivárgó rakétafej, bombázó és nix Manhattan, vagy Moszkva belváros. S nem egyetlen város "ugrik" (bár az is jelentős érvágás), hanem kölcsönösen több ezer töltettel rendelkeznek, 1-1 "zsíros" célpontra többet is indítva amivel a másik felet a középkor szintjére perzselik fel.

Szétszórva a töltetek, védett silókban, mobil ICBM indítókban, repterek bunkereiben, egy része "láthatatlanul" tengeralattjárókon. Bárki is indítja az un. első csapást, biztos lehet benne hogy a másik félnek marad annyi töltete, hordozóeszköze hogy annak a válaszcsapása a saját lakosságának is a 60-70%-át megölje, szétzúzza az infrastruktúráját és az iparát. A nukleáris tél már csak hab a tortán.

Sz'val ezért nem nyomják meg egymás ellen azt a piros gombot.

2023. jan. 24. 01:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
Hirosima, Nagaszaki ellen - többek között - azért is lehetett bevetni az eszközt mert ugyebár a japcsik nem tudtak semmivel sem visszaütni.
2023. jan. 24. 01:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
S lehet mondani, hogy a hidegháború elején az '50, '60-as években még nem voltak ICBM töltetek, sem tengeralattjárókra telepített rakéták. Viszont nagy hatótávolságú bombázógépek már igen (a ruszkiknak is). Ha tömegesen indulnak meg akkor a légvédelem garantáltan nem szedi le mindet. S mint írtam elég ha egyetlen egy (amit centrálisan védenek) átmegy a légvédelmen és kiold, nem simán egy ház "ugrik" hanem az egész város!
2023. jan. 24. 01:40
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!