Az orosz-ukrán konfliktusra megoldás lehet(ett volna), ha a Donbasz autonómiát, önrendelkezést kap és a kereskedelmi kapcsolatait is meghatározhatja, mint például Észak-Írország a UK-ben, Hongkong Kínában?
Egy ilyen speciális státusz biztosíthatja, hogy megmaradhassanak a kapcsolatok, mint ami fontos volt Észak-Írországnak is Írországgal és az EU-val vagy például Hongkongnak a korábbi gyarmattartó Nagy-Britanniával és a világvezető Amerikai Egyesült Államokkal. A sajátos kultúra, kettős identitás, kettős kötődés megőrzését is lehetővé teszi az autonómia, Észak-Írországban az angol mellett hivatalos nyelv az ír is és Hongokban is a kínai mellett hivatalos nyelv az angol is. A Donbaszban is jó ötlet lenne ha az ukrán és az orosz is egyenrangú hivatalos nyelvek lehetnének (ott olyan nagy különbség sincs, mint az ír-angol, kínai-angol között).
Ez Észak-Írországban és Hongkongban sem szünteti meg teljesen az elszakadási törekvéseket, de ad egy kompromisszumot, rendezési lehetőséget, amibe az írek-britek, illetve a kínaiak-britek is belementek.
válasza:# 10
Koszovóban a szerbek komoly vérengzéseket rendeztek a tartomány lakosságának 90 %-át kitevő albánok között.
Mellesleg ugye Koszovó 1987-ig rendkívül széles autonómiát élvezett Jugoszlávián, pontosabban a Jugoszláviához tartozó Szerb Szocialista Köztársaságon belül, a függetlenségi mozgalom akkor vette kezdetét, amikor Milosevics szerb elnök teljesen megszüntette Koszovó autonómiáját, és elkezdte elnyomi az albánokat.
Katalónia, vagy Skócia példája azért sántít, mert őket nem nyomják el, így az elszakadási törekvésük is jogellenes.
Koszovóé azért jogos, mert őket brutálisan elnyomat Szerbia, és komoly vérengzések voltak a koszovói albánok ellen.
Ez fordítva is igaz. Szerbia azért vonta vissza Koszovó autonómiáját, mert érezte, hogy az albánok el akarnak szakadni. Aztán persze az albánok elégedetlensége tovább nőtt és polgárháborúba torkollott.
De egyébként a 2000-es években Szerbia is legalább olyan szabad, demokratikus, biztonságos ország volt, mint Ukrajna, így megkérdőjeleződik Koszovó elszakításának szükségessége.
Spanyolország is egyébként most szabad, demokratikus ország, megadta az autonómiát Katalóniának, Baszkföldnek, de korábban ott is elnyomás volt a kisebbségek ellen.
Hasonlóan a britek is elnyomták az íreket, így a történelmi sérelmek alapján Észak-Írország elszakadása is jogos lehet.
Irak még Szerbiánál is sokkal brutálisabban lépett fel a szeparatisták ellen, ez alapján Szaddám megdöntése után Kurdisztánnak is meg kellett volna adni a függetlenséget, jobban járt volna nekik, mint Koszovónak, ott mégsem adták meg az amerikaiak. Egyébként pedig az albánoknak már Koszovó elszakítása előtt is volt saját államuk, míg a kurdoknak sosem volt.
Ukrajnában is keményen felléptek a szeparatisták ellen 2014-ben és utána, voltak háborús bűntettek, elnyomási törekvések, ott is megvannak az orosz kisebbség sérelmei, mint az íreknek, albánoknak, katalánoknak, kurdoknak. Ukrajna sem ártatlan.
Koszovó elszakítására közvetlen válasz volt Dél-Oszétia függetlenségének elismerése 2008-ban. Az oszétok függetlensége is jogos, ha a sérelmeket nézzük, elvégre Grúzia döntött úgy, hogy brutális inváziót indít ellenük 2008 augusztusában és szétlöveti a fővárosukat.
Tehát sok kisebbség szeretne függetlenséget, elszakadást, de a nemzetközösség, nagyhatalmak álláspontja megoszlik, hogy ki kaphat és ki nem. Koszovóval sok szempontból veszélyes precedenst hozott létre a NATO, ami később visszaütött.
Másrészt Oroszország is ilyen kettős mércét alkalmaz, mivel hivatkoznak Koszovó példájára, mint precedens, ők maguk viszont nem hajlandók elismerni az elszakadást, kiállnak Szerbia szuverenitása, területi integritása mellett, bár nem olyan agresszív módon, mint ahogy a NATO küzd Ukrajna szuverenitásáért, területi integritásáért.
Fontos különbség viszont, hogy Koszovót ugyan elszakította a NATO Szerbiától, de nem engedték, hogy egyesüljenek Albániával. Oroszország viszont nem állt meg, annektálta a Krímet és aztán újabb 4 megyét.
Továbbá felhozható Csecsenföld példája is. Ott is volt háború, a csecsenek is sokat szenvedtek, a sérelmek alapján őket is megilletné az önrendelkezés, elszakadás, ezt viszont Oroszország ellenzi nagyon és Nyugaton, főként Lengyelországban van inkább diplomácia támogatása az ügyüknek, Oroszország határainak átszabásának.
Az autonómia sem tökéletes megoldás mindenre, de ha Nyugat-Európát nézzük, Észak-Írország, Baszkföld, Katalónia, Dél-Tirol, Aland helyzete rendezettnek tűnik, pozitív példák, jó lett volna valami hasonlót átültetni Kelet-Európában, a Balkánon is a háborúzás helyett.
válasza:"Koszovóban a szerbek komoly vérengzéseket rendeztek a tartomány lakosságának 90 %-át kitevő albánok között."
Nézd meg, Ceausescu hogyan bánt az erdélyi magyarokkal.
Vagy a szerbek a délvidéki magyarokkal.
És majd utána mondd, hogy ilyen alapon nem jár nekik is autonómia.
válasza:# 12
EZT ÍRTAD: "Hasonlóan a britek is elnyomták az íreket, így a történelmi sérelmek alapján Észak-Írország elszakadása is jogos lehet."
TISZTÁZZUK:
Észak-Írország lakosságának csak a kisebbsége katolikus ír, a többség betelepült protestáns skót és angol.
Észak-Írország azért maradt 1922-ben Nagy-Britanniával, mert ott az írek a lakosság kb. 40 %-át tették ki, még 60 % a brit koronához lojális protestáns bevándorló volt.
Ma, 2023-ben sincs többsége Észak-Írországban a Nagy-Britanniától való elszakadásnak.
válasza:# 12
EZT ÍRTAD: "Ez fordítva is igaz. Szerbia azért vonta vissza Koszovó autonómiáját, mert érezte, hogy az albánok el akarnak szakadni. Aztán persze az albánok elégedetlensége tovább nőtt és polgárháborúba torkollott."
EZ NEM IGAZ.
Milosevics nem a koszovói albánok elszakadási törekvései miatt szüntette meg Koszovó autonómiáját. Ennek teljesen más, hatalompolitikai okai voltak.
Az 1968 óta autonóm Koszovó vezetője az 1980-as években, az albán Azem Vllasi tipikus titoista jugoszláv kommunista volt. Milosevics viszont szakítani akart Jugoszlávia addigi titoista ideológiájával, mert a horvát-szlovén származású Titóban a szerb nacionalisták egy szerbellenes diktátort láttak, ami annyiban igaz, hogy Tito tudatosan szorította háttérbe a szerbeket Jugoszlávián belül.
Az 1974-es jugoszláv alkotmány a Tito marsall, teljhatalmú államelnök halála utáni időszakra kollektív vezetést írt elő, Tito 1980-ban halt meg, ekkortól Jugoszláviát a jugoszláv kollektív államelnökség irányította, amelyben mind a 6 tagköztársaságnak, azaz Szerbiának, Horvátországnak, Szlovéniának, Macedóniának, Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának és a Szerbián belüli, de gyakorlatilag a szerb vezetéstől teljesen független 2 autonóm tartománynak, Vajdaságnak és Koszovónak 1-1 szavazata volt, és többségi szavazással döntöttek mindenről.
Milosevics szerb dominanciát akart Jugoszláviában, ezt pedig úgy akarta elérni, hogy megszerzi a többséget a jugoszláv kollektív államelnökségben.
Szerbia 1 szavazata mellé Montenegróban hatalomra juttatta saját híveit, így már 2 szavazata volt, a következő lépésben megszüntette a Szerb Szocialista Köztársaságon belüli két autonóm tartomány, a Vajdaság és Koszovó széleskörű autonómiáját, saját szerb nacionalista bábjait ültetve ezen tartományok élére, így már 4 szavazata lett a kollektív jugoszláv államelnökségben.
Végül Milosevics terve nem sikerült, mert csak 4 szervezet volt az övé a 8-ból a kollektív államelnökségben, így nem volt meg a többsége az egész Jugoszlávia feletti hatalom átvételéhez. Plusz a másik négy tagköztársaság, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia képviselői ellenálltak Milosevics törekvéseinek a kollektív államelnökségen belül.
Milsosevics az akkor már laza föderációként működő Jugoszláviát a tagköztársaságok autonómiájának megszüntetése révén centralizált, szerb vezetésű állammá, "Szerboszláviává" alakítani törekvései vezettek Jugoszlávia széteséséhez és a jugszláviai háborúk sorozatához.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!