Az albánok akik nem voltak része Jugoszláviának pontosan hogy keveredtek bele a belharcukba?

Kedves kérdező!

Ahogy előttem már írták, Jugoszlávia Koszovó tartományában kb. akkora albán népesség (2 millió fő) élt, mint magában Albániában.

A koszovói albánok fegyveres szervezete volt az UCK.

Albánia olyan csóresz ország hogy az csoda ha a harcjárműveik nem fulladnak le egy sima díszszemlén alkatrész-, karbantartás-, vagy éppen üzemanyaghiány miatt. A '90-es években, 2000-es években folyamatosan a gazdasági-társadalmi összeomlás szélén egyensúlyozott. Ami volt hogy nem sikerült és külföldi kontingenseknek kellett mennie rendet tenni az államilag szervezett pilótajáték miatt kirobbant anarchiával fenyegető zavargások idején. Szóval nem igazán akart volna "belekeveredni" kb. semmibe sem.

Koszovó... ősi szerb terület, de a lakosság 90%-a az idők folyamán albán lett. Ettől még aránylag békésen megvoltak egymás mellett évtizedekig, sőt Koszovó autonóm státusszal is rendelkezett. Az első hidegháború után a helyzet megváltozott. A szerbek és albánok között feszültség "keletkezett magától". S "önkéntes, alulról szerveződő" alapon létrejött az UCK, amelyik amelyik Koszóvó elszakadását tűzte ki célul. Hirtelen "önkéntes adományokból" lett fegyvere, kiképzése, fejlett kommunikációs hálózata, hírszerzése s elkezdett "felszabadítási akciókat" végrehajtani a szerbek ellen (pokolgépes merényletek, rajtaütések rendőrösök, katonai létesítmények, "majdnem katona" szerb lakosok ellen). Válaszul Szerbia növelte a katonai és rendőri jelenlétet, a "feszültség csökkentése" érdekében némi NATO bombázásokkal elérték hogy kivonuljon.

Az idézőjelbe rakott részek helyére meg mindenki helyettesítsen be más szavakat belátása szerint :D

# 5

Nem magától keletkezett a feszültség a koszovói albánok és Szerbia között.

A titoi Jugoszláviában Tito marsall, államelnök rendkívül széles autonóm tartományi státuszt adott Koszovónak a Szerb Szocialista Köztársaságon belül, gyakorlatilag kivonva Koszovót Szerbia fennhatósága alól.

Koszovó az 1974-es jugoszláv alkotmány értelmében szinte egyenjogúvá vált a Jugoszláviát alkotó hat köztársasággal.

Szlobodan Milosevics 1987-es hatalomra kerülete után több lépésben felszámolta Koszovó autonómiáját, és totális szerb uralom alá helyezte a 90 %-ban albánok lakta tartományt.

Milosevics börtönbe záratta a még Tito által kinevezett koszovói albán vezetést, köztük a tartomány csúcsvezetőjét, Tito marsall kedvencét, Azem Vllasi-t is.

Milosevics számára Koszovó autonómiájának megszüntetése az egyik első lépés volt a titoi, föderális Jugoszlávia helyett egy szerb hegemóniára alapuló, centralizált Jugoszlávia, vagy inkább Szerboszlávia, Nagy-Szerbia megtérítésére.