Amikor II. Miklós orosz cár lemondott és unokatestvérétől V.György angol királytól kért menedéket akkor ő hogyhogy nemhogy nem adta meg neki,hanem totál magára hagyta őt sőt az egész antant így tett?

A brit kormány és V. György attól tartott, hogy a brit közvélemény által gyűlölt "véres" csúfnevű II. Miklós befogadása a brit monarchia ellen fordítaná a közhangulatot

Egyébként V. György hivatalosan brit király és India császára volt.

Az "angol királyi" cím Nagy-Britannia megalakulása óta nincs használatban.

# 2

Valóban, de létezett a "rövid" uralkodói cím is, amely a pénzérméken, papírpénzeken, katonai és civil kitüntetéseken szerepelt, jellemzően latinul.

GEORGOUS V DEI GRATIA BRITANNIARUM REX FIDEI DEFENSOR ET INDIA IMPERATOR

V. György Isten kegyelméből Briannia királya, a hit védelmezője és India császára

#2

Javítva:

GEORGIUS

Legelőször a brit miniszterelnök ódzkodott, mert Lloyd George tisztázni akarta, ki fogja eltartani az emigránsokat, az elhúzódó háborúban ugyanis kiürült az államkincstár, így nem hiányoztak a fényűzésükről elhíresült Romanovok.

Amikor ez nagyjából tisztázódott, a vakmerő Oliver Locker-Lampson, haditengerészeti tiszt és alsóházi képviselő merész ötlettel állt elő, amihez sikerült beszerveznie a cár egyik inasát. Javasolta, hogy cseréljenek ruhát, és Miklós polgári öltözetben, szakállát levágva szökjön el. Ezután brit titkos ügynökök Arhan­gelszk kikötőjébe csempészik, ahol érte küldött hadihajó várja. Csakhogy Miklós vonakodott hátrahagyni szeretett családját. London sem küldte a hajót, halogatták a döntést a német tengeralattjárókra hivatkozva.

Miklós népszerűtlen volt Nagy-Britanniában, ke­­gyetlen zsarnoknak tartották, a szocialistáknak „Bloody Nicholas”, azaz Véreskezű Miklós maradt az 1905-ös forradalom leverése óta. Féltek, hogy befogadása munkáslázadásokat szítana. Nem akarták tovább hergelni a népet, bőven elég volt a háború és az írek húsvéti felkelése (1916). Ám a Downing Street végül mégiscsak beadta a derekát, hiszen a király unokatestvéréről volt szó: a kormány hivatalos meghívólevelet küldött a bukott cári családnak. Ettől azonban, személyi titkárának most megismert feljegyzése szerint éppen V. György esett pánikba. Rettegett, hogy elűzött rokonainak érkezésébe ő is belebukik.

Alekszandra cárné mint Hessen–Darmstadti Aliz hercegnő német volt. Így az a gyanú is felmerült ellene - még Oroszországban is, -hogy a németekhez húz.

Hamarosan beigazolódott, György király rémülete a közelgő forradalmaktól nem volt alaptalan. Hullottak a birodalmak, az uralkodóházak a felbolydult Európában. A cár bukása elindította a dominót: a következő évben lemondott az osztrák császár és magyar király, illetve a német császár, később a török szultán is (1922). Egyik dinasztia sem tért vissza a hatalomba. A régi világ romjai maguk alá temették a Romanovok után a Habsburgokat, a Hohenzollerneket és az Oszmán-házat. Ám a Windsorok túlélték. V. György azt tette, amit az uralkodóház érdeke követelt; nem erőltette unokatestvére kiszabadítását, csöndben a sorsára hagyta.