Franklin D. Roosevelt amerikai elnök (1933-45) nem csak tudott a Pearl Harbor elleni japán háborús készülődésről (1941), de tudatosan még hagyta is azt megtörténni (több ezer amerikai életet feláldozva), ezáltal valódi háborús bűnössé vált?

Semmi reális alapja nincs annak, hogy Roosevelt elnök szándékosan hagyta volna megtörténni a Pearl Harbor elleni japán támadást.

Egyébként sem Pearl Harbor járt a legsúlyosabb amerikai emberveszteséggel, hanem a fülöp-szigeteki japán invázió.

Propaganda céljára az USA Pearl Harbor mellett legalább olyan intenzíven használta a Fülöp-szigeteket. Különösen az amerikai hadifoglyok tömeges legyilkolasát a Fülöp-szigeteken, a hírhedt bataani halálmenetben

Az amerikai gyarmat Fülöp-szigetek japán inváziója (1941. december 8. - 1942. május 8.) során a védekező 22 532 fehér amerikai katona és 129 000 filippinó gyarmati katona közül 25 000 főt megöltek a japánok.

A 2335 fős Pearl Harbor-i amerikai veszteség még az egytizede sem volt a Fülöp-szigeteken megölt 25 000 amerikai katonának.

Amerikai propagandaposzter a fülöp-szigeteki, bataani halálmenetről, amely során 5200-5500 amerikai hadifoglyot öltek meg a japánok.

[link]

Egyébként a washingtoni főparancsnokság később se volt a helyzet magaslatán, hisz Edwin Laytonnak mindent be kellett venni, hogy elhiggyék, a következő célpont Midway lesz.

Egyébként a konteó alapja az, hogy nem sokkal a támadás előtt hirtelen elküldték Pearlből a repülőgéphordozókat. De a hordozók a szokásos járőr útjaikat teljesítették a nemzetközi vízeken.

ez már lehet sose derül ki. amúgy honnan van ez az infód? mert valamit már hallottam de az valami olyasmi volt hogy nem jó irányba/helyen felderítettek és sikerült bejutniuk a japánoknak, vagy valami ilyesmi.

mondjuk a Lusitania-t is mikor megtorpedózták volt az indok hogy beszálltak a háborúba.

a wtc is egy ok volt.

# 8

Nem a Lusitania elsüllyesztése volt az amerikai indok az I. világháborúba való belépésre.

1915. május 7. - a Lusitania elsüllyesztése.

1917. április 6. - az USA belép az I. világháborúba

Az USA csak majd 2 évvel a Lusitania elsüllyesztése után lépett hadba.

# 7

1941. december 7-én az USA összesen 8 db repülőgép-hordozójából 3 db állomásozott a Csendes-óceánon, a másik 5 db repülőgép-hordozó az Atlanti-óceánon tartózkodott.

A CSENDES-ÓCEÁNI FLOTTA REPÜLŐGÉP-HORDOZÓI 1941. DEC. 7-ÉN:

USS Lexington (CV-2): 37 000 tonnás, 90 repülőgéppel, a Midway-szigetre szállított éppen repülőgépeket, az ottani amerikai légitámaszpont megerősítésére.

USS Sarataoga (CV-3): 37 000 tonnás, 90 repülőgéppel. 1941. január és november között felújításon esett át egy nyugati parti hajógyárban ( Bremerton Navy Yard), 1941. december 7-én a kaliforniai San Diego hadikikötőjében állomásozott.

USS Enterprise (CV-6): 20 100 tonnás, 90 db repülőgéppel. Visszaúton volt Pearl Harborba, miután repülőgépeket (1 vadászrepülő századot) szállított Wake-szigete amerikai légitámaszpontjának megerősítésére. A japán támadás megindulásakor még 398 km távolságban járt Pearl Harbortól.

Az USA 1941. december 7-én 7 db nagy méretű, és 1 db kisebb, kísérő repülőgép-hordozóval rendelkezett.

Nagy amerikai hordozók:

USS Lexington (37 000 tonnás, 90 db repülőgéppel)

USS Saratoga (37 000 tonnás, 90 db repülőgéppel)

USS Ranger (14 800 tonnás, 76 db repülőgéppel)

USS Yorktown (20 100 tonnás, 90 db repülőgéppel)

USS Enterprise (20 100 tonnás, 90 db repülőgéppel)

USS Hornet (20 100 tonnás, 90 db repülőgéppel)

USS Wasp (14 900 tonnás, 80 repülőgéppel)

Kísérő repülőgép-hordozó:

USS Long Island (13 000 tonnás, 30 repülőgéppel)