Pontosan hogy van ez?

A parasztságnak és a mezőgazdaságnak egyértelműen rosszat tett Lenin és Sztálin ténykedése. Csak 1938-ra érték el az 1913-as termelékenységi szintet! ,,Köszönhető" ez a mezőgazdaság rovására történő erőltetett iparosításnak, és annak, hogy a parasztság legtehetősebb rétegeiből közellenséget csináltak.

Az ipari dolgozók viszont a korábbi szegényparasztokból(kommunista terminológiával agrárproletárok) lettek, voltak köztük olyanok akiknek valóban javultak az életkörülményei.

A jelcini időszakban a maffia szinte teljesen elszabadult, rendszeresek lettek a nyílt utcai leszámolások, és amit lehetett, elidegenítettek, elsikkasztottak, elloptak, még az atom és vegyi fegyverekkel is kereskedtek, alig volt közszolgáltatás, fizetésképtelenség az egekben, még maga Oroszország is a szétesés szélén volt, nem csak Kaukázusi Iszlám Kalifátust, hanem még Uráli Köztársaságot, vagy Tatársztánt is képzelegtek, nagy csoda, hogy mégis egyben tudtak maradni, de milyen kínkeservesen, és ilyenkor a távoli és ismeretlen múltba nosztalgiázik a néplélek, hogy történelmi ismerete nulla.

Leninnek kevés, de pozitív intézkedése volt, mint az analfabétizmus felszámolása, és az elektromosság bevezetése. A Cári Oroszországban a férfilakosságnak mindössze a 40 %-a tudott írni - olvasni, a nőknek a 10 %-a. És a lámpát nem igen ismerték, Lenin-izzó néven került be. De ezzel ki is merült a pozitívuma, és szerintem Lenin nélkül is meg lehetett volna reformálni a Cári Oroszországot.

Sztálin alatt az első világháborút vesztett, polgárháború által is megtépázott, zömében paraszti jellegű társadalomból egy atomhatalom lett, amely kilépett a világűrbe.

Amikor a németek Oroszországban jártak, maguk az oroszok is fontolgatták a németek oldalára átállást, és Sztálinnak ellenszegülést, de a németeknél is központi parancs volt a faji, népirtó háború, tömeges deportálások, etnikai tisztogatások, ezért maradtak Sztálinnal, mert ő legalább szavakban orosz népvezérként tetszelgett. Különben ő is csak ártott, paranoid személyiség volt, a hatalmi mámortól teljesen megháborodott.

Hruscsov szakított a sztálini terrorral, Brezsnyev alatt meg semmi említésre méltó nem történt, erre nosztalgiáznak.

És a Szovjetunió idején ipari és katonai nagyhatalom volt, biztos fedél, és elfogadható színvonal, ellenben a 90-es évek maga volt az összeomlás, mind képletesen, mind szó szerint.