A szövetségeseknek lett volna erejük Normandia helyett mondjuk Németországban partra szállni ?
márc. 8. 19:30
1/10 anonim válasza:
Hát az sokkal nehezebb ügy lett volna. Így is összetehetik a kezüket, hogy a német pc. hadosztályok nem tolták időben a tengerbe őket. Észak-Németország felett viszont erősebb a Luftwaffe, a saját légifedezet pedig kevesebb gépből áll, mivel a rövidtávú típusok, például Spitfire IX, már nem jöhetnek szóba.
márc. 8. 19:44
Hasznos számodra ez a válasz?
2/10 anonim válasza:
Bár nem tartozik szorosan ide de azt olvastam hogy miután Berlin elesett,még maradt az északi részen egy 300 ezres körüli jól felszerelt sereg amit nem vetettek be valamiért.
márc. 8. 20:54
Hasznos számodra ez a válasz?
3/10 anonim válasza:
Tudtommal Norvégiában is jelentős német erők álltak érintetlenül a háború végén.
márc. 8. 21:12
Hasznos számodra ez a válasz?
4/10 anonim válasza:
Inkább arra szavaznék, hogy nem. Az inváziós flotta nem tette volna meg az éj leple alatt a távot, az utánpótlás szállításához is sokkal nagyobb idő kellett volna, az akkori vadász és csapattámogató gépeknek a hatóságurán lett volna, jóval nagyobb utazási távolsággal = ugyanazzal a hajótér-kapacitással, légierővel csak sokkal kevesebb fordulót tudnak csinálni egy nap, nem lett volna meg a masszív légifölény és lassabban tudják partra tenni az erősítéseket. A németek viszont már az invázió előtt oda tudták volna koncentrálni az erejüket és a saját országukon belül mozogva gyorsan át tudják csoportosítani az erőket + a keleti frontról is sokkal gyorsabban dobtak volna át erősítést.
márc. 8. 22:35
Hasznos számodra ez a válasz?
5/10 anonim válasza:
#3: Norvégiában azért tartottak egy közel 400 ezres helyőrséget mert tartottak egy ottani brit partraszállástól. De tudtommal leginkább olyan német csapatok voltak ott akiket ideiglenesen visszavontak pihentetni a frontokról. Tehát nem ugyanazok az emberek voltak ott végig 1940-45 között, hanem folytonosan cserélgették őket.
márc. 8. 23:10
Hasznos számodra ez a válasz?
6/10 anonim válasza:
Nem.
Magát a csapatokat le tudták volna dobni viszont nem tudták volna utánpótlással ellátni így bármekkora egységet is szállítottak volna partra azok csak idő kérdése és biztosan felmorzsolódnak.
márc. 8. 23:15
Hasznos számodra ez a válasz?
7/10 anonim válasza:
Ahogy elnézem a géptípusok adatait, a vázolt helyzetben a Szövetségesek harcászati légiereje leginkább a P-51 és a P-38 típusokra tudott volna támaszkodni, plusz a kétmotoros bombázókra, mint a Mosquito, a B-25, és a B-26.
márc. 9. 04:26
Hasznos számodra ez a válasz?
8/10 kürasszír válasza:
# 3 # 5
Norvégiában nagylétszámú, harmad-, negyedvonalbeli német csapatok állomásoztak 1944-ben.
Vagy gepesítetlen, lovasszekerekkel felszerelt harmadvonalbeli gyaloghadosztályok, vagy negyedvonalbeli, lovasszekerekkel sem rendelkező, úgynevezett "statikus" gyaloghadosztályok.
márc. 9. 08:41
Hasznos számodra ez a válasz?
9/10 kürasszír válasza:
# 3 # 5
Norvégia fjordjait, ahol a nyugati szövetségesek partra tudtak volna szállni, még maguk a norvégok komolyan megerődìtették a 19-20. század fordulóján vasbeton erődökkel és partvédö nehéztüzérséggel.
A németek 1940-1944 között tovább
erődítették a norvég fjordokat.
Így a gyatra minőségű, de nagylétszámú norvégiai német helyőrség is sokáig tudott volna védekezni az erődökre támaszkodva védekezni.
márc. 9. 08:48
Hasznos számodra ez a válasz?
10/10 kürasszír válasza:
# 2
Ez konkrétan nem igaz.
Semmiféle 300 000 fős, jól felszerelt, bevetetlen német seregtest sem létezett 1945-ben.
Nyilván nem történész által írt szakirodalomban olvastad, mert ott ilyet nem írtak.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: