Hogy néz ki az a gyakorlatban ha elfoglalnak egy várost/országot?

Bevonul a hadsereg,ha van ellenállás akkor azt felszámolják.

Utána berendezkednek.

Nem azé a város akié a városháza.

Az elfoglalás alatt annyit kell érteni, megszakítják a kapcsolatot a szövetségeseiktől. Ha van az adott területnek vezetője, akkor megegyeznek velük.

Például az iszlám terjedésénél sorban foglalták el a keresztény városokat Afrikában. Volt lehetőségük megtartani a kereszténységet, de cserébe adót kellett fizetniük. Másik lehetőségük pedig az volt, hogy átveszik az iszlám vallást. És ellentmondás esetén megint csak bekeményítenek.

Másrészt a Nacionalizmus a felvilágosodástól jutott érvényességre. Az embereknek nem különösebben számított, hogy kinek mi a kultúrája (kivéve a vallást ha az adott sereg vallásban érdekelt). Magyarnak is az számított, aki magyar földön élt, a magyar királynak adózott. Ha elfoglalták a várost, akkor az általában nem végződik mészárlással, csak ha kifejezetten ez a céljuk - például Karthágó városának porig égetése.

Minden elfoglalás más. Attól függ, mi a célja, milyenek a körülmények. Minden estre a civilek legyilkolása egyáltalán nem kell, hogy részét képezze a megszállásnak, mert ők a hadijog szerint védett személyek, és az ellenük való fellépésnek többnyire amúgy sincs katonai értelme.

A megszállók az adott területen legalábbis részben átveszik a jogalkotást és a lakosságra kötelező rendszabályokat hoznak, és ami nagyon fontos, ők szedik be az adókat és hasznosíthatják az ország gazdasági erőforrásait. A megszállt terület közigazgatását és a bíróságait hagyhatják tovább működni, de természetesen ellenőrzésük alá vonják, utasításokat adhatnak a részére, elmozdíthatnak és kinevezhetnek embereket. A megszállóknak általában jó, ha a helyi közigazgatás valamilyen szinten a helyén marad, mert ez kevesebb energiát von el a haderőtől. De lehet olyan is, hogy a megszállók a saját katonai közigazgatásukat vezetik be és ezzel váltják fel részben vagy akár egészben is a helyi civil közigazgatást. Átvehetik a bíráskodást is, de csak független bíróságok útján.

A polgári lakosság javait a hadviselés céljából elismervény ellenében elvehetik, de a hadijog szerint csak olyanokat, amiket a hadsereg céljára közvetlenül fel lehet használni (gépjármű, benzin, élelmiszer, számítógép stb.) Nem lehet fosztogatni, így különösen a lakosságtól az ékszereket, műkincseket elvenni.

A polgári lakossággal szemben internálást alkalmazhatnak, ha a megszállóknak ártó tevékenységet folytat.

Az a lényeg, hogy megszállás esetén az egész megszállt terület a megszállók katonai céljait szolgálja, de bizonyos alapvető civilizációs normákat tiszteletben kell ilyenkor is tartani.