Az iráni légvédelem mennyire lenne eredményes egy amerikai vagy izraeli támadással szemben?

Szerintem nem lenne túl eredményes.

Irán szárazföldi hadereje az Artesh, ennek része a közel 20.000. fős légvédelmi állomány. Ez elég nagy szám, de az

ország légvédelme elavult, túlnyomórészt csöves légvédelmi tüzérségre korlátozódik.

A teokratikus állam haditechnikája igen érdekes, vegyes képet fest: a sah idején amerikai (akkor) modern haditechnikai eszközöket (harckocsikat, repülőket, rakétákat) kaptak, de a Khomeini ajatollah vezette vallásos fordulatot követően Irán a másik szuperhatalomhoz, a Szovjetunióhoz fordult.

Emiatt eszközállományuk hármas: elavult amerikai egységek, elavult szovjet egységek és az Irán által felújított (vegyesen amerikai és szovjet) egységek (a lehetőségekhez mérten igyekeznek minden harcjárművet működőképes állapotban tartani).

A légvédelem túlnyomórészt ősrégi gépágyú-ütegeket használ (pl.: a két db 35 mm-es gépágyús Oerlikon 2 ZLA/353 ML), amelyeknél a kezelők a szemükkel mérik be a célt - ezek egy modern hadsereg ellen gyakorlatilag semmit nem érnek.

Bár vannak radarirányítású gépágyús egységek is (pl.: a feljavított szovjet ZU-23-2-as, a Meshab 1), számuk elenyésző. Nagyobb mennyiségben csak a Zsu-23-4 "Shilka" önjáró légvédelmi üteg (4db 23 mm-es gépágyúval) szolgál az iráni hadseregben. Bár ennek a típusnak a tekintélyes tűzerejét RPK-2 "Tobol" radar irányítja, de a katódsugárcsöves őskövület képtelen bemérni az alacsonyan repülő célokat (a típust a szír kormányerők a légtérzár idején is használták, de komolyabb visszhang nélkül).

Irán rakétás tüzérsége kisebb számú. Sokféle típusok van, de többségük elavult (pl.: feljavított szovjet S-200-as vagy a szintén modernizált amerikai MIM-23-as). Van néhány tényleg modern egységük is (pl.: orosz Pantsir-S1 önjáró légvédelmi üteg vagy a szintén önjáró, a szovjet S300-as rakétán alapuló Raad légvédelmi egység), de számuk minimális (vannak még kézi légvédelmi egységek is, főként a szovjet 9K38 "Igla" típus).

Ezen kívül rendelkeznek radar-rendszerekkel is, de a légierő elavult, a repülőeszközök közül egyedül a Panha 2091 "Toufan" (feljavított amerikai Bell AH-1 támadó helikopter) képviselnek komolyabb tűzerőt, de megfelelő fedezet nélkül nekik sincs esélyük.

Én azt gondolom, hogy egy ilyen helyzetben ha nem is megismétlődne, de hasonló helyzet alakulna ki, mint az Irak elleni össznemzeti támadás (II. öbölháború) idején.

Az összehangolt légitámadások gyakorlatilag mindent le tudnak darálni - először alacsonyan repülő vadászbombázók, harci helikopterek, lopakodó repülők és rakéták elpusztítják a komolyabb radarállomásokat, majd a behatoló vadászgépek biztosítják a légteret. Eközben bombázók és rakéták megsemmisítik a kiemelt célpontokat (katonai bázisok, repülőterek, rakétasilók). ezután a bombázók, alacsony-támadó repülők és harci helikopterek már szabadon "garázdálkodhatnak". A megtorlásként kilőtt nagyobb távolságú rakétákat a Patriot-hoz hasonló rendszerek túlnyomórészt semlegesítenék.

Egy ilyen volumenű támadás ellen szerintem az irániak szinte teljesen tehetetlenek lennének, bár valószínűleg

komolyabb veszteségeket okoznának a támadóknak, mint az irakiak (ugyanakkor az kérdéses, hogy lenne-e elegendő fanatizált katona, aki a létszám és technológiai fölényben lévő támadók ellen harcba indulna).

Véleményem szerint Izrael egyedül képtelen lenne egész Iránt gyorsan és hatékonyan térdre kényszeríteni (csak légitámadással biztosan nem), bár ők is nagyszámú modern amerikai fegyverrel rendelkeznek.

"kérdés, hogy az Öbölbe behatoló hordozók megúsznák e, ugyanis a pletykák szerint a perzsák megkapták már a kínai partvédelmi rakétákat, amik a kínai teszteken 100%-osan teljesítettek és direkt az anyahajók ellen lett kifejlesztve."

Nem lenne rá szükség, hogy behajózzanak az öbölbe. Az Indiai-óceánról, több száz kilométerre az iráni partoktól is végrehajtható a támadás.

Az előző válaszolóval egyetértek, Iránnak nem lenne esélye egy összehangolt, nagy szabású amerikai támadással szemben. De erre nem látok esélyt, Amerika jelenleg biztosan nem akarná megszállni Iránt, úgy mint Irakot. Annak sincs értelme, hogy néhány kijelölt objektumot lebombáznak, mivel az eredmény kétséges. Marad a diplomáciai fenyegetőzés, az embargó, a titkosszolgálati eszközök.

Szerintem sem lenne sok esélye.

Valószínűleg, a fentebb leírtakkal tisztában vannak az amcsi és az izraeliek is, nem hiszem hogy csak úgy simán beküldenének célpontnak akármilyen repülőt is.

Tomahawk-okkal 1000km-ről le lehet zúzni a fontosabb légvédelmi célpontokat, utána zavaró gépek kíséretében nagyjából porig lehet bombázni az országot.