Izraelen, Örményországon, Marokkón és Kínán kívül még milyen agresszív, területhódító államok vannak?
Izrael megszállta, annektálta a Golánt, Kelet-Jeruzsálemet és folyamatosan bővíti a zsidó telepeket Júdeában és Szamáriában.
Örményország Azerbajdzsánt támadta meg és tartja megszállás alatt az örmények lakta Hegyi-Karabahot.
Marokkó 1976-ban szállta meg Nyugat-Szaharát, annektálta azt és marokkói telepesekkel népesítette be. 2002-ben Spanyolországgal keveredett fegyveres konfliktusba, amikor megszállta Perejil szigetét, ezen kívül még magának követeli a spanyol Ceutat és Melillat.
Kína 1962-ben támadta meg Indiát és elfoglalta, annektálta a stratégiai jelentőségű Aksai Chint, jelenleg a Paracel-szigetek és Spratly-szigetek kisajátításáért küzd, bár itt még nem vetette be a hadseregét, de már rohamosan fejlesztik a haditengerészetet.
válasza:Már majdnem írtam, hogy hogyan került ide Örményország és Marokkó, de látom a magyarázatot.
"Örményország Azerbajdzsánt támadta meg és tartja megszállás alatt az örmények lakta Hegyi-Karabahot."
- Ez nem hódítás, sajátjukat vették vissza.
További ilyen államok:
Spanyolország: Baszkföld és Katalónia tekintetében.
Franciaország: A mai napig nincs független Bretonia, (illetve oda is átnyúlik Katalónia és Baszkföld) még mindig nem csatolták vissza Németországhoz Elzász-Lotharingiát, sőt, Franciaország olyannyira nacionalista szemléletű, hogy - ezt kevesen tudják - el sem ismer más nemzetiséget az állam területén, mint a francia. Azaz _hivatalosan_ Franciaországot nem lakják mások, mint franciák, a népszámláláskor sincsen nemzetiségre vonatkozó rész, nem vallhatják magukat másnak.
Anglia: Wales, Észak-Írország és Skócia esetében. (Argetínával is volt csörte a Falkland-szigetekért.)
Kína az általad felsoroltakon túl Ujgurisztánt és Tibetet kebelezte be.
Oroszországban pedig Csecsenföld miatt vannak fegyveres konfliktusok, de más kaukázusi népeknek sincsen ott önálló országuk.
Bár ezek nem modernkori történések, így nem tudom, erre kérdeztél-e rá. Ha csak kifejezetten azok érdekelnek, azokról csak az általad említett példákat tudom elmondani, a Kína és Japán közötti szigetvitákat, és Izrael térfoglalását a Sínai-félszigeten. A Falkland-szigeti incidensnél Argentína volt a megszálló, és a brit fél a védekező.
"még mindig nem csatolták vissza Németországhoz Elzász-Lotharingiát, sőt, Franciaország olyannyira nacionalista szemléletű, hogy - ezt kevesen tudják - el sem ismer más nemzetiséget az állam területén"
Ez így van, de hozzátenném, hogy az elzásziakat Németországban nem tartják németeknek, ők elzásziak és elzászi nyelven beszélnek. És egyáltalán nem gondolják (legalábbis nyíltan biztosan nem szabad), hogy Hitler jogosan annektálta a területet, hanem az egy jogtalan náci hódítás volt, ami nagyon sajnálatos történelmi bűn. Tehát a németek a háború után teljesen át lettek nevelve.
És a kérdésem a jelenlegi, második világháború utáni világrendre vonatkozik, amikor az ENSZ megalakulásakor garantálták a határok sérthetetlenségét.
válasza:"És egyáltalán nem gondolják (legalábbis nyíltan biztosan nem szabad), hogy Hitler jogosan annektálta a területet, hanem az egy jogtalan náci hódítás volt, ami nagyon sajnálatos történelmi bűn."
- Semmiképp sem lehetett egy egyedi náci hódítás. Először Franciaország hódította el az NRCS-től, méghozzá (és itt most puskáztam) 1639-ben. Ezután a francia-porosz háborúban vette vissza Bismarck császár 1870-ben, majd 1914-ben újra Franciaország csatolta el magához a győztes háború eredményeként, aztán Hitler vette vissza újra, majd 1945-ben ismét Franciaországhoz csatolták.
Ennek a területnek az oda-vissza csatolásra történelmi múlt van, állandóan harcok dúltak érte a franciák és németek között. A második világháború már a harmadik volt rövid időn belül a német és a francia nemzet között. Mindig revans-politikát folytattak, és mindig hol az egyik, hol a másik vágott vissza. Ennek az alanya volt az elzászi terület.
"És a kérdésem a jelenlegi, második világháború utáni világrendre vonatkozik, amikor az ENSZ megalakulásakor garantálták a határok sérthetetlenségét."
- Azóta már számtalan határ változott, hol békésen, hol fegyverropogás közepette is, így az evidens példák: Jugoszlávia, a Szovjetunió, Csehszlovákia, de Koszovó nemrég kivívott függetlensége, de népszavazásra készül Katalónia és Skócia is. Banglades is csak 1971-ben alakult önálló országgá, egy véres háborúban. Illetve Kína és a Szovjetunió között is voltak határvillongások.
válasza:És ha ez számít, az arab világ is hol egyesült, hol különszakadt több állammá az '50-es, '60-as, '70-es években:
(Itt jegyzem meg, hogy nem értem, mit befolyásoltak a "marokkói betelepítések" Szahara etnikai viszonyain, hiszen arab lakosság van ott is, így nem látom gyakorlati hasznát.)
És ha már itt tartunk, etnikai alapon Szudán is szétvált nemrég.
A belső határok menti szétesés nem számít határváltoztatásnak.
És a nemzetközi jog nem ismeri el a hódításokat. Jogilag a Golán még Szíria része, Karabah Azerbajdzsáné, Koszovó Szerbiáé, csak éppenséggel nincs semmilyen fennhatósága az adott államnak.
válasza:"Ezután a francia-porosz háborúban vette vissza Bismarck császár 1870-ben"
Bismarck császár? Huhhh...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!