Bosznia föderalizálásával és Koszovó elszakításával Szerbiától miért nem sikerült a Nyugatnak stabilizálni a Balkán régiót?

Sokan úgy vélik, hogy a mostani viszonylagos béke a Balkánon csak a külföldi katonák jelenlétének köszönhető. Ha kivonnák a NATO-EU csapatokat, akkor lehet ismét egymásnak esnének a helyiek.

A nyugati nagyhatalmak kérése ellenére Szerbia nem hajlandó elfogadni Koszovó elszakítását és az új államhatárokat. Koszovó a nemzetközi elismertségért, szuverenitásért küzd és egyre keményebben lépnek fel a Koszovóban maradt szerbek ellen. A koszovói szerbek inkább a belgrádi kormánnyal működnének együtt.

Boszniában a Szerb Köztársaság az elszakadás, függetlenedés lehetőségét mérlegeli. A bosnyákok célja a szerbek széleskörű autonómijának csökkentése, az ország erősebb centralizációja. A boszniai horvátok is saját államot szeretnének a boszniai-hercegovinai föderáción belül, de hosszú távon lehet ők is inkább elszakadnának. Értelemszerűen a bosnyákok ezt ellenzik mivel ez is ellentétes lenne az erőteljesebb centralizációs igényekkel. Az egyéb kisebbségek (pl. cigányok, törökök, albánok, zsidók, arabok) is elégedetlenek, mivel a háború utáni békeszerződés a bosnyákok, szerbek, horvátok pozícióit biztosítja, míg őket kihagyták. További probléma a Közel-Keletről importált szélsőséges iszlamizmus terjedése, terrorfenyegetettség növekedése.

Szerbiában a muszlim többségű Szandzsák szeretne nagyobb autonómiát. Az albán többségű Peresevo-völgyben az albánok inkább Koszovóhoz szeretnének tartozni.

Macedóniában a macedón nacionalizmus áll szemben az albán nacionalizmussal. 2001-ben már majdnem nagyobb polgárháborúba csapott át a konfliktus.