Az USA miért rángatja bele a szövetségeseket a háborúiba és Oroszország miért nem?
1998 Irak, 1999 Szerbia, 2001- Afganisztán, 2003- Irak, 2011 Líbia, 2017-2018 Szíria
Ezeknél a támadásoknál Amerika mindig partnert keresett (általában a britekkel közösen támadtak), de aztán volt, hogy egészen széleskörű koalíció jött létre a háborúzáshoz (lásd pl. Szerbia, Líbia elleni légi hadjárat, Afganisztán, Irak megszállása).
Az USA szuperhatalomként, a világ legerősebb haderejeként egyedül is képes lett volna ezekre a háborúkra, a szövetségesek katonai ereje, támogatása nem sok pluszt adott hozzá.
Oroszország 2008-ban Grúzia ellen egyedül viselt hadat és 2014-ben is egymaga foglalta el a Krím-félszigetet. Igaz ezek viszonylag gyors, néhány napos, egyszerű katonai hadműveletek voltak az orosz érdekszférán belül.
Korábban a hasonlóan egyszerű, gyors, amerikai érdekszférán belüli hadműveleteket az USA is megoldotta egyedül (1983 Grenada, 1989 Panama elleni háború).
De ha megnézzük Oroszország részéről a komplexebb, elhúzódóbb, távolabbi szíriai katonai szerepvállalást, akkor azt látjuk, hogy oda sem mentek szövetségesek a CSTO-ból. Fehéroroszország, Kazahsztán, Örményország, Kirgizisztán, Tadzsikisztán is kimaradt a háborúzásból.
Kazahsztán, Örményország, Kirgizisztán hajlendó lenne békefenntartó katonákat küldeni Szíriába, de ehhez szükségesnek tartanák az ENSZ BT felhatalmazást. Ezt azonban az USA megvétózná a Biztonsági Tanácsban. Örményországnak, Kazahsztánnak már van missziós tapasztalata, ironikus módon éppen az USA vezette afganisztáni, iraki megszállásban vettek részt az invázió utáni években.
válasza:1 amerikai földön nincs háború nem is nagyon volt
2 amerika az olajért illetve befolyása szélesítésért harcol
3 a fegyverlobbi a másik nagy iparáguk
A legviccesebb hogy már filmeket is csináltak róla mert annyira pofátlanul biztosnak érzik magukat.
A fegyvernepper pl egy ilyen film plusz a haverok fegyverben.
válasza: válasza:A szövetségesek bevonása, nagyobb koalíció kiépítése, ha katonailag nem is fontos, politikai szempontból hasznos lehet, inkább ezt a célt szolgálja. Az amerikai vezetés úgy vélheti, hogy egy szélesebbkörű nemzetközi együttműködésben végrehajtott katonai hadművelet nagyobb legitimációt adhat a háborúzásnak, így politikailag jobban eladható az amerikai és a nemzetközi közvéleménynek. A széleskörű nemzetközi koalícióval akarják azt sugallni, hogy az USA nem csak az amerikai érdekek miatt vonul hadba, hanem az egész világ érdeke a katonai szerepvállalás. Másrészt így a felelősség is több felé oszlik.
Hasonló elvek mentén vonta be Moszkva a szövetségeseit, az egész Varsó Szerződést 1968-ban a Csehszlovákia elleni invázióba.
Ma már Moszkva befolyása jóval kisebb, a szövetségi rendszere is visszaszorult. A szíriai háború, a nagyhatalmak versengése a régióban is megosztja a nemzetközi közvéleményt, ezért lehet, hogy az orosz szövetségesek is inkább világos nemzetközi felhatalmazást, legitimációt, ENSZ BT felhatalmazást szeretnének a bekapcsolódáshoz.
Vitatott helyzetekben a NATO-n belül is előfordul ilyen. Például a 2003-as Irak elleni invázióhoz nem csatlakozott Franciaország, Olaszország és Németország az amerikai kérés ellenére, mivel úgy vélték, hogy szükség lenne az ENSZ BT hozzájárulásra. Azonban Oroszország és Kína ellenezte Irak lerohanását.
válasza:Orosz hadviselés Grúziában baromi jó hasonlat (mutatja is az orosz USA nagyságrend difit. A sarkon lévő banánköztársaság vs a világ túlfelén lévő Irak.
Az oroszok azért nem vontak be mást pl. Afganisztánba mert nem volt kit. A többiek védték a NATO végeket és valószínűleg amúgy sem mentek volna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!