Mit jelent a filmekben sokat emlegetett "liberális", "demokratikus". (és még csomó), és miért mindegyik más?

OFF:

Egyfelől egyetértek második válaszolóval.

Azért nem olyan magas végzettséget igénylő ennek a két fogalomnak az ismerete, és kicsit hétköznapibb dolgok mint a szintén általános iskolás kémia tananyag, amivel a legtöbben suli után soha nem találkoznak (pl mit jelent az hogy "ion", amit szintén mindenki tanult, mégis hó't hülye hozzá a felnőtt lakosság).

Azért a demokrácia, meg liberalizmus előkerül a leggagyibb gyűjtő sulikban is legalább 3-4 óra erejéig a 12 év alatt.

Plusz ha már gyakorira kiírtad, ugyanennyi (sőt, kb 40 leütéssel kevesebb) munka lett volna kiguglizni.

De válaszolok is:

ON:

Szóval nézzük meg mit ír a szótár:

"Liberalizmus

3. Történelmi, politika: Szabadelvű politikai eszmerendszer, amely az egyéni szabadságjogokat, kezdeményezőkészséget helyezi előtérbe, és kevesebb mozgásteret ad az államhatalomnak.

A gazdasági életben a liberalizmus kevesebb állami szabályozást jelent. A liberalizmus kormányzati felelőtlenséggel együtt katasztrófához vezet."

Tehát ez a politikai értelme.

Az államhatalom (ez lehet államformától függően például köztársaság, azon belül parlamentáris köztársaság mint Magyarországon, vagy prezidenciális mint az USA-ban. De lehet akár diktatúra is az államforma, mint pl némely dél-amerikai vagy távol-keleti országban.) nem korlátozza az emberek bizonyos jogait.

A liberalizmus kezdetén elsősorban a szavazati jog (pl női szavazati jog, vagy vagyoni helyzettől független szavazati jog) és a szólásszabadság volt a két fő téma, amiben a liberálisok többlet jogokat=kevesebb korlátozást szorgalmaztak.

Ma már kb az összes fejlett ország (EU tagállamok, Norvégia, Svájc, USA, Kanada, etc.) liberálisok. Még mi, magyarok is, annak ellenére hogy ezt bőszen tagadják sokan. Egy nem liberális országban pl előfordulhatna olyasmi hogy nők nem szavazhatnak, vagy úgy en bloc senki sem szavazhat. Vagy újságírókat lelövetnének, koncepciós perbe fognának (pl Oroszországban, vagy Kínában).

A modern nyugati demokráciákba kb beivódott a liberalizmus, max a mértéke más.

Illetve van a közbeszédben, politikai szlengben használatos "liberalizmus/liberális" fogalma.

Itt jellemzően a liberális mozgalmak szélsőségeit ragadják meg mindig, amik jellemzően valami kis társadalmi csoport ügyei mentén szólalnak fel olykor másokra nézve bántó módon.

Ilyenek pl az elmúlt néhány évtizedben megerősödött melegjogi mozgalmak, jogvédő csoportok. Vagy az egyéb, még kisebb társadalmi reprezentáltsággal bíró szexuális orientációkat felkaroló csoportok. (LMBTQ)

Vagy az állatjogi, vegán aktivizmus is ehhez tartozik. A közbeszédben ezeket nevezik leggyakrabban "libsinek", mert ezek azok a témák amik a legtöbb ellenérzést szülhetik.

Amerikai liberálisok amúgy egész mások mint az európai, vagy épp magyar liberálisok.

Náluk pl hozzánk képest sokkal szélsőségesebb álláspontok is vannak, és a népességük miatt van is egy elég komoly támogatottsága ezeknek.

Ott a politikai korrektség (nem n#ggerezünk, nem b#zizunk, nem muszlimozunk) pörög nagyon a közéletben.

De visszatérve a gyökerekhez, a liberalizmus ennél jócskán fontosabb ügyeket képvisel, amik nem csak a társadalom 2-3 százalékáról szólnak.

Választójog, szólásszabadság, népszavazás, jogegyenlőség, szekularizáltság, törvény előtti egyenlőség.

A demokrácia pedig:

A demokrácia a társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer,[1] egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását. A jogosultak közügyek döntéseiben való részvételi módja alapján közvetlen és képviseleti demokráciák létezhetnek.

Demokráciából (mint liberalizmusból is) sok van.

A lényeg mindegyikben hogy a hatalmat elsőnek a népnek kell átruháznia valakire a döntései révén, vagy valamilyen szavazás esetén is a népnek kell többségi döntést hoznia.

Amerikában (ha már a Family Guy kapcsán kérdezed) a demokrata mást is jelent.

Ott két nagy politikai tábor van:

A republikánusok, és a democraták.

Obama pl demokrata volt, Trump republikánus.

A demokraták kulturálisan, világnézetileg inkább liberálisok, gazdaságilag pedig szocialistábbak mint a republikánusok.

A republikánusok inkább konzervatívak, jobboldaliak kulturálisan, a vallás és a nacionalizmus fontos számukra, de gazdaságilag liberálisabbak (nagyobb hangsúlyt fektetnek a piaci versenyre és az állam nem szól bele a piaci szereplők mozgásterébe).

Ha konkrétan linkeled ahol a Family guyban elhangzik valami poén ezekkel kapcsolatban, akkor könnyebben értelmezhetjük neked, mire is reflektál az adott poén.