Lehetséges, hogy az izraeli palesztin, abháziai grúz, szíriai szunnita arab menekültek, leszármazottjaik egyszer majd visszatérhessenek hazájukba?

- Izrael megalakulása során kb. 600 ezer arabot űztek el az országból, akik soha nem térhettek vissza, házaikat, földjeiket elvették. Izrael elzárkózott és ma is elzárkózik a menekültek visszafogadásától, mivel az hátrányosan érintené Izrael zsidó állam jellegét. Továbbá Izrael is befogadott kb. 600 ezer zsidó menekültet, akiket a közel-keleti, észak-afrikai arab, muszlim országokból űztek el és szintén elvesztették házaikat, földjeiket, soha nem kaptak kárpótlást. Így Izrael egyfajta lakosságcsereként tekint a kölcsönös etnikai tisztogatásokra és elfogadja, fenntartaná a status quot. A '67-es háború során további 300 ezer palesztin menekült el és velük, leszármazottakkal együtt már 5 milliósra duzzadt a palesztin menekültek csoportja, akik helyzete máig teljesen rendezetlen. Egyedül Jordánia volt hajlandó állampolgárságot adni a palesztinoknak, integrálni őket.

- Abházia lakosságának fele grúz volt a '80-as években. Amikor a '90-es évek elején a tartomány kivívta függetlenségét Grúziától, kb. 200 ezer grúz menekült el Abháziából, akik máig nem térhettek vissza a szülőföldjükre, menekültként élnek Grúziában. Izraelhez hasonlóan Abházia is elutasítja a grúz menekültek visszatérését, mivel ez súlyos demográfiai változásokat okozna, veszélyeztetné az abház nemzetbiztonságot, abház nemzetállamot, az abházok kisebbségbe kerülhetnek saját hazájukban - most is csak szűk abszolút többséget alkotnak.

- A legfrissebb történet a szíriaiaké. A 2011-ben kitört polgárháború során kb. 6 millió ember menekült el Szíriából, főleg szunniták. A mostani rezsim árulóként tekint rájuk, mivel sokan közülük aktívan vagy támogatólag részt vettek lázadásban, terrorizmusban. Az elmenekültek házait, üzleteit, romjait, földjeit a korábban említett konfliktuszónákhoz hasonlóan itt is kisajátítják. Sokaknak már nincs hova visszatérni, ők is örökös száműzetéstől tartanak és félnek a megtorlásoktól. Törökország megpróbált egy határmenti biztonsági zónát létrehozni Szíriában és oda telepíteni a Törökországban lévő szíriai menekülteket, de ez a megoldási kísérlet is nemzetközileg vitatott. Nem csak Törökország, de Jordánia, Libanon is szeretné, ha a menekültek visszatérnének. A negyedik legtöbb szíriai menekültet fogadó Németország is kezdetben ideiglenes befogadásról és a menekültek mielőbbi hazatéréséről beszélt, de ott már reálisan tekintve a helyzetet az utóbbi években a német kormány egyre inkább a végleges letelepítésükön, integrálásukon kezd dolgozni, mivel a 700 ezer menekültből az utóbbi években mindössze 700 döntött úgy, hogy hazatér. Igaz ott a helyzet is más, a jóléti Németországból kevésbé vonzó visszatérni Szíriába, mint egy jordániai sivatagi menekülttáborból vagy egy libanoni faluszéli sátorból.