Ha Hargita megyében szinte mindenhol a magyarok vannak többségben, hogy lehet, hogy Maroshévízen abszolút román többség van?

Már a 19. században is (amikor még a Maros-Torda megyei Régenhez tartozott) javarészt románok lakták.

Ha olvastad A funtineli boszorkányt, abban Szászrégen, Disznajó, a Maros felső vidéke az a táj, ahol a történet játszódik; javarészt román, hegyi emberek a szereplők, egy-két magyar nemessel. Egyébként Gyergyótól felfelé már több román lakik, s Maroshévíz a központjuk Hargita megyében

Az előzőek által mondottakhoz kiegészíteném, hogy Maroshévíz igazából soha nem tartozott a székely területekhez, és soha nem is volt kompakt székely/magyar népessége. 1876 előtt, vagyis amíg a magyar állam fel nem számolta a székely területi autonómiát, Maroshévíz (akkor még Oláh-Toplicza néven) nem volt a megszüntetendő Székelyföld része, így aztán az újonnan kialakított megyerendszerben is megmaradt az a logika, hogy a terület székely vonatkozású települései az újonnan kialakítandó Csík vármegyéhez, a nem székely hagyományú települések pedig Maros-Torda vármegyéhez kerülnek. Trianont követően ezek a határok nem változtak, csak az 1968-as megyerendezésnél, amikor Toplica (Maroshévíz) Hargita megyéhez lett csatolva.

Toplica hegyi román telepek összességéből kezdett kialakulni. Természetesen a Székelyföld közelsége, fontos kereskedelmi útmenti (Maros-völgy) státusza miatt ahogy fejlődésnek indult, keveredett a népesség, sok gyergyói székely feltelepült ide, de magyar többségű soha nem volt.