A fehérek vagy a zsidók vagyonelkobzása/kifosztása csökkentheti a rasszizmust, antiszemitizmust? Segítheti egy igazságosabb, jobb társadalom kialakítását?

Az etnikai ellentétetek jellemzően szocioökonómiai, társadalmi státuszkülönbségekből adódnak.

Néhány hete a dél-afrikai zavargások képei, tudósításai járták be a világsajtót, ahol Johanessburgban, Durbanban, Pretoriában anarchia tört ki, a szegény feketék raboltak, fosztogattak, pusztítottak, megbénítva a régiót. A jelenséget gyakran magyarázzák a nagy társadalmi különbségekkel, magas munkanélküliséggel, máig fennálló etnikai ellentétekkel, társadalmi különbségekkel. A fehérek elleni gyűlöletbűncselekmények, erőszak, gyilkosságok is gyakoriak az országban, a búr parasztok körében már ez a vezető halálozási ok, megelőzve a rákot, szív-érrendszeri betegségeket is. A helyi politikusok is táplálják az indulatokat. A harmadik legerősebb párt a szélsőbaloldali Gazdasági Szabadságharcosok, mely nyíltan kampányol a fehér tulajdonban lévő földek elkobzása és feketéknek szétosztása érdekében. A kormányzó ANC párt is már olykor pedzegeti a dolgot. A Gazdasági Szabadságharcosok a főként fehér tulajdonosi háttérrel rendelkező bányákat, bankokat államosítanák.

Dél-Afrikában világviszonylatban is nagyon nagy a társadalmi egyenlőtlenség és ezen belül az etnikai különbségek.

Az USA-ban is a BLM tüntetések, zavargások, fosztogatások motivációja is gyakran a társadalmi státuszból, relatív szegénységből, egyenlőtlenségből adódó elégedetlenség volt 2020-ban. Az átlag fekete háztartás vagyona csak ötöde az USA-ban az átlagos fehér háztartás vagyonának. A jövedelmekben is a feketék 30%-kal elmaradnak a fehérekhez képest, ezért is vannak indulatok sok feketében a fehérek ellen.

A XX. század első felében Magyarországon is voltak ilyen ellentétek, ellenérzések főként a zsidókkal szemben. Bár a zsidók csak a lakosság 7-8%-át alkották ők birtokolták a nemzeti vagyon harmadát. A magas státuszú munkakörökben is nagyon felülreprezentáltak voltak a zsidók, míg a magyarok alulreprezentáltak voltak, ez sok magyart frusztrált, elégedetlen volt a helyzettel. Hasonló jelenség megfigyelhető volt az USA-ban is, ahol szintén jelen volt az antiszemitizmus a társadalomban ezen okok miatt. Az európai, magyarországi második világháborús vészkorszakot, a rend felbomlását is sokan arra használták, hogy kifosszák a deportálandó zsidókat. A háború után is fosztogathattak a prolik, akkor a társadalomban a zsidókhoz hasonlóan szintén jobbmódúnak számító németeket, svábokat deportálták. Etnikai színezet nélküli kuláküldözések is próbálták biztosítani a jobb, igazságosabb társadalmat a háború utáni években.