Dél-Szudán mit nyert a függetlenségével azon kívül, hogy független lett?

USA/olaj.

Lett még egy forrongó gócpont. Aminek persze voltak alapjai, ezt felhasználva lehetett függetleníteni.

Ennyire egyszerű.

Amúgy meg Afrikában sok ilyen ország van, amit fel lehetne darabolni simán, belső ellentétek miatt, ha valami (aljas) érdek azt kívánja; olaj, gyémánt, stratégia, stb. Ne feledjük, vonalzóval meghúzott határok is vannak.

Szabadság, önrendelkezés, az elnyomás vége. Súlyos vallási, etnikai ellentétek voltak.

Koszovó is elmaradottabb, fejletlenebb volt, mint Szerbia, mégis az elszakadás mellett döntött.

Dél-Szudánban olaj is van, erre alapozva szeretnének önállóan fejlődni.

#2

Első vagyok. Nocsak, egy emberke (a sok közül) aki beveszi a neoliberális népbutítást.

Koszovóval csak erőt akartak demonstrálni. Nincsen ott kb semmilyen gazdaság, csak a maffia meg az ilyesmik. Koszovónál ha annyira demokratikusan akartak volna eljárni, akkor a belső szerblakta részekek kivételével, északon van egy nagyobb szerbtöbbségű rész (koszovón belüli "autonómiával". Na most még mindig menthető lenne a helyzet, mert Szerbiában így is maradt szintén albán lakta rész, és felvetődött is egy "területi csere" egyezmény lehetősége, hogy a koszovón belüli szerb-lakta részt odaadják Szerbiának, és viszont a Szerbia déli részén található albán-lakta nem tudom milyen völgyért. Nem mennek bele. Plusz van egy tervezet arra az esetre, ha marad koszovó és elismeri Szerbia is a határokat, akkor az ékszaki Szerb rész és a belső kicsi szerb területek kapnának tényleges autonómiát, vagy valamilyen speciális státuszt koszovón belül. Miért nem valós meg?

Mellesleg sokan kimondták már, többek között egy biztonságpolitikai szakértő is, hogy a "Nyugat pontosan ugyanúgy csatolta el koszovót, mint az oroszok a Krímet".

Erről ennyit.

De igazad van, nem aljas politikai merénylet történt Szerbia ellen, hanem ahogy Dél-Szudán, úgy koszovó a maffiára és a szegénysége, és a vendégmunkások hazaküldött pénzéből szeretne fejlődni. Semmi nagyhatalmi játszma nincs se ott se a Balkánon.

Koszovót túlnyomórészt albánok lakták, akik saját albán államot akartak Jugoszlávián belül, Koszovónak is egyenrangú jogokat, mint Szlovéniának, Horvátországnak, Macedóniának, Montenegrónak. Már a '80-as évektől nagyon érlelődött a leválás Szerbiától. Párhuzamos intézményrendszer stb.

A szerb nacionalisták ezt nem nézték jó szemmel, válaszul nőtt az albánok elnyomása. Milosevic Koszovó autonómiáját is beszüntette. Egyre fokozódtak az ellentétek a 90-es években és mivel Albánia is beállt a koszovói albánok mögé, felfegyererezte őket, kitört a polgárháború. A polgárháború humanitárius válsághoz vezetett, aminek Amerika véget akart vetni, ezért lépett be a háborúba a NATO és szállta meg Koszovót. Abban igazad van, hogy nagyhatalmi támogatás nélkül az albán szeparatisták nem tudtak volna győzni, de ettől még igaz, hogy sok évtizedes, évszázados etnikai konfliktusról van szó ott is és a helyiek önrendelkezést, elszakadást, függetlenséget (vagy egyesülést Albániával) akartak.

"Nyugat pontosan ugyanúgy csatolta el koszovót, mint az oroszok a Krímet"

Annyi a hasonlóság, hogy Szerbia, Ukrajna is külső nagyhatalmi agresszió áldozata lett és habár vereséget szenvedtek, győztek a szeparatisták, egyoldalúan deklarálták az elszakadást, Belgrád, illetve Kijev ezt nem hajlandó elfogadni, nem mondanak le az elszakított területekről.

Jogi szempontból fontos különbség, hogy a háború után 1999-ben az ENSZ BT utólag jóváhagyta Koszovó NATO megszállását. A Krím orosz megszállását nem hagyta jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Igaz, mivel az orosz csapatok ukrán-orosz egyezmény keretében már helyben állomásoztak, így nem is kellett bevonulni az orosz hadseregnek, de ettől még az is agressziónak számít, akár csak a NATO bombázásai.

Másik különbség, amit az USA, NATO szeret hangoztatni, hogy mielőtt Koszovó egyoldalúan kikiáltotta a függetlenséget 2008-ban, több éves tárgyalás előzte ezt meg, jobban előkészített folyamat volt.

Amikor a Krím deklarálta a függetlenséget és a csatlakozási kérelmet az Oroszországi Föderációhoz, az egy gyorsan levezényelt művelet volt, nem voltak tárgyalások.

Ami még különbség -ezt inkább az oroszok szeretik felhozni- a Krímen népszavazáson döntöttek a helyiek a státuszukról, Koszovóban viszont nem volt népszavazás, csak a helyi politikai vezetők, parlamenti képviselők döntöttek hivatalosan a lakosság és az akkor még autonóm szerb Észak-Koszovó megkérdezése nélkül.

Első vagyok.

Nem vagyok biztonságpolitikai szakértő, de nem egy mondta ezt a mondatot, amibe te belekötsz, hogy

""Nyugat pontosan ugyanúgy csatolta el koszovót, mint az oroszok a Krímet""

Nem fogok veled vitatkozni.

menj Dél-Szudánba vigyél egykis demokráciát. Vagy Koszovába.

Amúgy meg Isten ments, hogy propagáljak országokat, de Krím Ukrajnán belül nem csak úgy "volt" (ahogy Koszovó sem Szerbiában), hanem Autonóm terület volt, parlamenttel, jogkörökkel, mégha ezek korlátozottak is voltak -Ahogy Koszovó esetében is, és "hiába" vannak ott ukránok, tatárok, de a többség orosz a a cári/szovjet időkben amolyan elit hely volt az (orosz)országban belül.

A történelmen végigmenve a tatárokat (akik Magyarországon komplett vármegyéket irtottak ki, meg török vazallusok voltak, annyira, hogy sokszor még a törökök is fogták a fejük, hogy mit csinálnak az engedélyük nélkül... szóval oda akarok kilyukadni, hogy ők a mongol invázióval foglalták el a területet, és majd a cári csapatok zúzzák le őket, a Krímet szerves részévé téve a monarchiának. A mai helyzet gyökerei: Hruscsov adta oda a SZOVJETUNIÓN belül Krímet az ukrán TAGKÖZTÁRSASÁGNAK, aminek akkor semmi jelentősége sem volt, mert egy államszövetségen belül volt. Valamikor az '50-es évek végefelé(?)

Egyébként meg az volt az indoka Hruscsovnak, -aki maga is ukrán volt-, hogy Ukrajna II-vs helytállásáért adta nekik. Kis "kedvesség", amiből nagy balhé lett mára.

Donbasz meg külön kategória.