Igaz, hogy az USA, annak ellenére, hogy pl. ott sokkal több a vallásosok száma, mint Európában, sokkal felvilágosultabb hely, mint Európa?
Azt veszem észre, hogy ott pl. sokkal nyitottabbak az új dolgokra az emberek, és nincsenek olyan hagyományok amik gátolnák különféle új dolgok létrejöttét.
Az iskolákban, egyetemeken úgy oktatják a gyerekeket, hogy merjenek kiállni a saját igazukért, és érveljenek a tanárral, míg Európában még a legjobb egyetemeken is jóformán diktatúra van. Lásd: Oxford
Szerintem ez annak tudható be, hogy az USA a klasszicizmus és a felvilágosodás eszméire épült és végül ez ahogy telt-múlt az idő, folyamatosan huszadikszázadiasodott, míg Európában közbejött a Romantika korszaka, ami lényegében a szó minden értelmében kicsit visszavetette a kontinenst a sötét középkorba.
Én az USÁ-ban a nagyobb vallássosságot annak tudom be, hogy egyszerűen nagyobb szabadságot kap az egyén, és nem terelik akár akaratlanul is a gondolkodásmódját valamilyen ideológia felé, míg Európa egyes országaiban pl. Dániában nagyon furán néznek rád, ha vallásos vagy, míg más országokban, pl. Olaszország, az a furcsa, ha ateista vagy.
válasza: válasza:"Az iskolákban, egyetemeken úgy oktatják a gyerekeket, hogy merjenek kiállni a saját igazukért, és érveljenek a tanárral, míg Európában még a legjobb egyetemeken is jóformán diktatúra van. Lásd: Oxford"
Egy iskolába azért megy a diák hogy megtanuljon valamit amit feltételezhetően olyan ad elő aki nála jobban tudja azt azért ő a tanár. Arra sem idő sem lehetőség nincs hogy vitázzanak. Az meg hogy vélt igazáért kiáll egy agyhalott elképzelés mert akkor jelentkezzen oktatónak.Az ami ma megy hogy egyesek azt állítják hogy az összes fizikai törvény nem igaz nem is minősítem, ezerszer bebizonyosodott tételeket akarnak semmissé tenni pusztán vélekedésből.A tanóra nem vitafórum.Nem hiszem hogy bármely kolléga megengedné mert vagy tanulni megy hozzá valaki vagy ne menjen mert nem kötelező. A Tuftson én előadtam nem volt demokrácia, igaz már jópár éve volt meg én a kémián voltam.
"Egy iskolába azért megy a diák hogy megtanuljon valamit amit feltételezhetően olyan ad elő aki nála jobban tudja azt azért ő a tanár."
Igen, ez az általános és középiskola.
De az amerikai egyetemek ókori görög mintára épülnek, és azonfelül, hogy ott a hallgatók tanulnak, egyben olyan hely is, ahol magas szellemi képességekkel rendelkező emberek megvitathatják világnézetüket egymással, nempedig tanodák.
válasza:Itt válik külön az európai és az amerikai oktatási minta.
Az európai oktatás arra koncentrál, hogy a tanulók fejében minnel nagyobb lexikális tudás halmozódjon fel, az amerikai pedig arra, hogy minnél nagyobb praktikus tudásuk legyen, minél leleményesebbek és talpraesettebbek legyenek és mindig tudják, hol kell keresni azt az információt, amit éppen nem tudnak.
Most, az internet és a kapitalizmus világában, az amerikai módszernek hatalmas előnyei vannak.
válasza:Nem feltétlenül. A XX. század második felének történelme bebizonyította, hogy a fejlődés legfontosabb mozgatórugója a versengés. A kapitalista rendszer alatt cégek küzdenek azért, hogy a vásárló igényeit minnél jobban kielégítsék, és ezért minnél nagyobb okosságokkal kell előrukkolni. Elmondják a fejlesztéssel foglalkozóknak, hogy mit is akarnának, a fejlesztők pedig tudományos ismereteik alapján elkészítik azt.
A mai kutatást nem úgy kell elképzelni, mint azt, ami a múltszázadban, vagy a Szovjetunióban volt, hogy egy csapat tudós ül egy asztalnál és tárgyalnak, hanem az is ilyen versenyszellemben folyik.
Erre a legjobb példa az, hogy a nyugati autók a felismerhetetlenségik fejlődtek a 30-as évektől a 90-es évekig, míg sok keleti autó pl. a Trabant motorja még egy háború előtti dizájnra épül, és hát, eléggé puritán módon foglalkoztak az utasok komfortjával.
válasza:Te vagy a 35%-os Amerika imádó?
Becslések szerint az amerikai orvosok 38, a tudósok 12, a NASA-munkatársak 36, a Microsoft-dolgozók 34, az IBM-alkalmazottak 28, az Intel-dolgozók 17 százaléka indiai származású. És ezek még csak az indiaiak. De vannak még szép számmal Japánból és Koreából odaszakadt emberek is. Akkor hol vannak a hű de nagyszerű egyetemen tanult, hihetetlen képzettségű amerikaiak? Sehol, mert Amerika oktatása jóformán a béka segge alatt van.
Az autók közti különbség pedig más okból van meg, megjegyzem nem olyan drasztikus, ahogy te lefested.
válasza:feltételezhetően olyan ad elő aki nála jobban tudja azt azért ő a tanár."
Igen, ez az általános és középiskola."
A fentit viccből mondtad? Mégis hogy gondolod hogy az én szakomban a kémiáben odajönnek és a középiskolában annyi tudást szedtek össze hogy én csak statisztálhatok és ők adnak nekem elő, nem én? Akkor nem kellene egyetem.
Indiaiak, japánok, koreaiak.
De érdekes módon nem európaiak. Akkor ennyit a diktatórikus európai rendszerről is azt hiszem...
"Az autók közti különbség pedig más okból van meg, megjegyzem nem olyan drasztikus, ahogy te lefested."
Rendben van, hogy ne nézzünk valami hűdenagy szupercsúcstechnikai luxusautókat a nyugati oldalról, vezess 2 hónapig 1 Trabantot, aztán ülj át egy VW Golf Mk1-be, és megnézzük melyik fog jobban tetszeni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!