Miért fogalmazódott meg annak idején a csehekben és a szlovákokban, hogy egy közös országban (Csehszlovákia) akarnak élni, ha egyszer külön népeknek tartották magukat?

Pontos okát nem tudom, de lehet együtt erősebbnek érezték magukat.

Az első világháború után, a Monarchia feldarabolásakor alakult meg Csehszlovákia, 1918-ban. A csehek az erősödő német nacionalizmus miatt mentek bele. A szlovákok akkor már régóta küzdöttek az autonómiáért, ezért nekik is kapóra jött, hogy így leválhatnak a Monarchiáról. A Monarchia iparának 70%-át vitték magukkal, miközben a lakosságból csak 26%-ot, területből 21%-ot, úgyhogy kimondottan jól jártak.

Szerintem ideiglenes megoldásnak jó volt, így a szlovákok el tudtak szakadni, és onnan már könnyebb volt függetlennek lenniük. És szerintem ezt csak néhány értelmiségi mondta, hogy ők egy nép, testvérnép, egy országban akartak lenni, a lakosság 99.99%-a azt sem tudta, mi történik, még sok szlovák értelmiségi sem így vélekedett. Inkább a csehek irányították a folyamatokat, határozták meg, mit gondoljanak a szlovákok. Azon belül is néhány beteges hazudozó, Masaryk és Benes, akik minél több területet akartak lopni a magyaroktól.

nem ök akarták, hanem ez lett rájuk eröltetve

Mert annak idején csak igy tudott a két ország életben maradni.

Nem véletlen, hogy könnyen ment a szétválásuk is, a csehek eleve is rühellték a szlovákokat.

Az első VH után a csehek azért akarták minden áron megkapni a szlovák területeket, mert a függetlenedő Csehországban majdnem fele-fele arányban éltek németek és csehek és féltek az egyre erősődő német nacionalizmustól.