Az argentin, görög államcsőd esetében bevonta az állam a lakossági megtakarításokat?

Cipruson volt ilyen, de ott sem a kispénzű befektetők pénzéhez nyúltak. Ott az egyik bank került bajba, és annál a banknál a 100 ezer euró feletti összegekből csíptek le, ha valakinél ennél több pénz volt a számlán.

De ugye ez a betétbiztosítási összeg felett is volt, szóval aki a biztosított összegnél jóval többet tartott egy bankszámlán, az eleve rizikózott a pénzével.

Van ennek sokkal szofisztikáltabb módszere is: elinflálom. Ha van saját valutám, nem kell nekem az emberek pénze, nyomtatok sajátot. Abból ki tudom fizetni a béreket, a költségeimet, az ezáltal gerjesztett infláció pedig befolyik hozzám ÁFA képében.

Nem az ő pénzüket veszem el, hanem a nominális kiadásaimat csökkentem le azáltal, hogy leértékelem a belső kiadásaimat. A végeredményben ugyanúgy megszívja a paraszt, de nem elvettem a pénzét, hanem úgy, hogy nála maradt, csak szart sem ér vele.

Ilyen téren a magyar kormány sem kiskutya: a piaci kamatoknál jóval magasabb hozammal adták a magyar állampapírt, amit nyilván ezerrel vettek az emberek. Így az államadósság most már Forint alapú. Ezzel párhuzamosan folyamatosan rontják a Forintot, amivel a saját államadósságuk mértékét is csökkentik, ami azért is kiváló biznisz, mert az ország bevétele Euroban jön, így pedig könnyedén ki lehet termelni a plusz hozamot. Ameddig jön az Euro, ugyebár, csak most nem jön.

Mostanában többször előkerül az a környezetéből kiragadott mondat, miszerint a lakossági megtakarításokat be kell vonni a válságkezelésbe.

A gyakorlatban ez nem azt jelenti, hogy elvesszük az emberek pénzét, hanem hogy például olyan állampapírt bocsátunk ki, amit a lakosság a megtakarításaiból megvesz.