Koszovó hogyhogy ki tudott válni Szerbiából?

A véleményedet kifejtetted. Kicsit zavarosan, meg terjengősen, de leírtad.

Itt van zanzásítva hogy történt a dolog. [link]

Mi a kérdés?

Ukrajna és Koszovó esete teljesen más.

Ukrajna határait (amihez a Krím is hozzátartozik) Oroszország is elismerte és ratifikálta hivatalosan a Budapesti Memorandumban, cserébe Ukrajna visszaadta az összes ott maradt atombombát. Ezt Oroszország szegte meg 2014-ben a Krím elcsatolásával, majd a szeparatisták felfegyverzésével és végül a 2022-es invázióval. Vagyis Oroszország megtámadott egy független, általa is elismert határokkal rendelkező államot, mert a Kreml képtelen elfogadni, hogy az ukránok nem akarnak egy Belarusz szintű vazallus állammá válni.

Koszovóban már a középkortól kezdve fele-fele arányban voltak az albánok és a szerbek, a 19. században meg már egyértelmű volt az abszolút albán többség. A koszovóiak Jugoszlávia idején nem is akartak még függetlenedni (ezt leginkább a szomszédos Albánia erőltette), hanem ugyanolyan jogokkal akartak rendelkezni, mint a többi tagállam. Az albánoknak sokáig még saját egyetemük sem lehetett, és jogosan kérdezték, hogy Koszovó a maga 2 millió lakosságával miért csak egy autonóm tartomány, amikor a szomszédos Montenegró egy tagköztársaság 600 ezer lakossal?

A belgrádi vezetés adott az albánoknak egy pár jogot (saját egyetem, stb.) de később még az autonóm státuszt is mag akarták tőlük vonni, amit az ottani albánok már nem akartak elfogadni. Emiatt volt többször is lázadás Koszovóban. A NATO bombázás is azért volt, hogy Szerbia abbahagyja az ottani albánok elleni népirtást, mert nem akartak egy második Srebrenicát.

Ezek után az albánok már CSAK a függetlenséget akarták, semmilyen kompromisszumot sem akarnak Szerbiával, teljesen érthető okokból.

A Nyugat azért ismerte el Koszovó függetlenségét, mert Szerbia orosz érdekszféra volt (ma is inkább az), és az orosz befolyást akarták a Balkánon gyengíteni. Koszovóból sok szerb vándorolt a Vajdaságba (a Tito-i kormány segítségével), hogy felhigítsák a magyar többségű területeket, emiatt az albánok aránya elérte a 90%-ot Koszovóban.

A legjobb megoldás amúgy a területcsere lenne: Koszovó odaadja Szerbiának az észak-koszovói szerb többségű területeket, míg Szerbia odaadja Koszovónak azt a pár Preševo-völgyi albán többségű falut Koszovó határa mellett Macedóniától nem messze.

Amúgy meg annyira azért nem sikerült kiválni, mert Koszovót a világ országainak kevesebb mint a fele ismeri el. Az EU-ban sem ismeri el mindenki.

Ütközik a nemzetközi jog és a nemzetiségi jogok. A nemzetközi jog szerint faékegyszerű a helyzet. Koszovó elcsatolt egy szuverén országból egy területet. Koszovó az agresszor. ENSZ.

A lakosság viszont nem csak szerb. A külföldi érdekek pedig már a 3. rész.

Nem azonos, de hasonló a helyzet Izraellel. Izrael megszállva tart Palesztin területet, Izrael az agresszor. ENSZ.

De kit érdekel a nemzetközi jog? Senkit. Nem a nemzetközi jog mondja meg, hogy ki az agresszor, hanem az USA. Ez a realitás. Így működik a világ, el kell fogadni. Koszovó nem lesz Szerbia. Az lenne logikus, hogy Szerbia békét köt, és aztán megpróbál belépni az EU-ba. Csak nyilván ők meg nem akarnának lemondani a saját területükről, mégis ki akarna...