A kommunizmus miért a cári Oroszországban került hatalomra és nem Nyugat-Európában?

Mert Nyugat-Európában tulajdonképpen békés úton vívták ki a munkások a jogaikat. Voltak tüntetések, sztrájkok, politikai feszültség, '68-as diáklázadás stb., de a rendszer keretein belül maradtak.

A mai nyugat-európai kapitalizmus már nagyon messze van attól, amiről Marx, Engels vagy éppen Lenin írt és beszélt. És pont azért, mert a rendszer keretein belül maradtak, megmaradt a demokrácia is. Oroszországnak nemhogy demokratikus hagyományai nem voltak, de kifejezetten ázsiai típusú rendszer volt (pl. az uralkodó iránti szinte vallásos imádat ennek a jele). Nem véletlen, hogy a bolsevik hatalomátvétel után is diktatúra lett, és minő véletlen, a legfőbb vezető iránti imádat (=személyi kultusz) ugyanúgy kialakult vagy inkább megmaradt.

A kommunizmus Nyugat Európában került először hatalomra, mégpedig Párizsban, 1871-ben. Lenin elég sokat merített ebből. Egyébként a 20. század elején Európában a cári rendszer volt a legelnyomóbb, ott voltak a gazdasági állapotok a legreménytelenebbek. Ez már önmagában is elegendő ok. A világháború ezt csak tetézte. Egyébként a polgárháború sem egészen úgy volt.

Marx és Engels egyébként elsősorban az akkori kapitalista viszonyok kritikáját fogalmazták meg, és arra jutottak, hogy az olyan feszültségekhez fog vezetni, amiből törvényszerűen forradalmak törnek ki. A forradalmak kivitelezésének módszertanával elsősorban Lenin )és a környezetében mások) foglalkoztak, a későbbi létrejött rendszerek (amelyek nem kommunista elvek szerint működtek, csak a hivatkozás volt meg) Marxot és Engelst elsősorban elméleti megalapozóknak tekintették, amelyből aztán a mai napig hatalmas félreértések érvényyesülnek.

A Cári Oroszország katonailag, társadalmilag, gazdaságilag, és politikailag vereséget szenvedett.

Az oroszoknál nem volt mindenki kommunista, voltak fehérek is szép számban, csak az volt a baj, hogy sok független hadúrként viselkedtek, akik gyakran még egymással is hadban álltak, tényleges anarchia volt közöttük és bukták ezért a polgárháborút.

Ezzel szemben a kommunisták már évek óta készültek hogyan vegyék át a hatalmat meg tőkét is kaptak nyugatról az akciókhoz, és önjárók lettek.

A bolsevik forradalom valóban a német katonai hírszerzés és a német külügyi vezetés trükkje volt, ha úgy tetszik a XX. század legsikeresebb titkosszolgálati akciója. A német külügyminisztérium az ún. Parvus-tervet valósította meg: a német vezetés svájci emigrációjából Lenint és társait vonattal Pétervárra szállíttatta, hogy puccsot hajtsanak végre az 1917-es forradalom során hatalomra került ideiglenes kormány ellen és ezzel még súlyosabb válságot idézzenek elő Oroszországban. A Német Császárság szándéka nem volt kevesebb, minthogy a szociáldemokrata forradalom által is meggyengített ellenfelet, Oroszországot véglegesen kikapcsolják, aminek eredményeképpen Németország csak a nyugati frontra összpontosíthat. Lenin végrehajtotta az utasítást, amit Berlin több millió német márkával busásan támogatott.

Soha nem értettem, hogy aki tényleg utánanézett Lenin múltjának, tetteinek és irományainak miért gondolja, hogy egy eszmei síkon volt a kommunista gondolkodókkal. Legkésőbb Mahno elárulása bizonyította, hogy az egyetlen gondolkodó, akiben őszintén hitt legfeljebb Machiavelli volt.

Emberek! A tényleges kommunizmus soha nem valósult meg és nem is fog ezen a bolygón. Ezek csak szimpla gyilkos gazemberek voltak.