Adolf Hitler miért nem várta meg a nyarat a Barbarossa hadművelet kivitelezéséhez? Még maga Sztálin is elismerte, hogy ha a náci hadsereggel nem fog ki a tél, akkor Oroszországnak nem sok esélye lett volna.

Hitler már az angliai csata elvesztése után vesztes helyzetbe került. Az angolok ugye később harcoló félként vettek részt a háborúban a Szovjetunió és az USA mellett, miközben kettejük közt közvetítőként is működtek. Amennyiben Hitler Franciaországhoz hasonlóan teljesen megsemmisítette volna őket később jobb feltételekkel tudott volna a Szovjetunió ellen vonulni. Az angol légierő csak napokra volt a teljes összeomlástól, Hitler "túl korán" adta fel azt a csatát.

Hitler amúgy megvárta a nyarat a Barbarossa tervvel, június 22.-én támadták meg a Szovjetuniót. Épp ez volt a baj, hiszen mivel ellenállásba ütköztek, a kemény orosz tél beálltáig nem tudtak megfelelő mértékben előrehaladni. Eredetileg hamarabb indult volna meg a támadás, azonban Hitlernek ki kellett segítenie a szövetséges Mussolini Olaszországát a Balkánon, így ugyan teret nyert magának abban az irányban, de közben időt vesztett.

Hitler ekkor még viszonylag "józan" volt, a háború végére viszont teljesen magába fordult, elvesztette a realitás-érzékét és pszichikailag is összeomlott a folytonos vereségek hatására, így gyakorlatilag a Szovjetunió megtámadása után teljesen esélytelen helyzetbe került.

Ezt többféleképpen szokták értékelni, egyrészt, hogy a Barbarossa terv megindítása elkésett a Jugoszláviai huzavona miatt, de akad olyan vélemény is, hogy elsietett volt.

Azon kívül, hogy a briteket nem sikerült semlegesíteni - akár egy rájuk kényszerített béke formájában, - minden jel arra vall és erre levéltári anyagok is utalnak újabban, hogy Sztálin a japánok megtámadására készült.

Offenzív erőket csoportosított Mandzsúria határához hadianyagot, harceszközöket, csapatokat.

Európában Sztálin már mindent elért, amit megszerezhetett, a finnekkel ugyan meggyűlt a Vörös hadsereg baja, de azért szereztek területeket, fél Lengyelország az övék volt, a balti államokat leigázta, a románoktól is elvette Besszarábiát, így hirtelen eszébe jutott a korábbi japán agresszió, amit Khalkin Gholnál Zsukov vert vissza.

Állítólag csak napok hiányoztak a szovjet támadás megindításához Japán ellen.

Pontosabban korábban is hivatalosan a mandzsuk harcoltak a mongolokkal, pedig valójában japán és szovjet fegyveresek csaptak össze, mivel Mandzsúria japán, Mongólia meg szovjet bábállam volt.

Egy kiterjedt háború következtében a két nagy állam is hivatalosan háborúba került volna és akkor a japánok aligha támadták volna meg az angolszász szövetségesek gyarmatait és elképzelhető, hogy ha az oroszok két frontos háborúba kerültek volna, a németek mellett Japánnal is, akkor mennyivel könnyebb lett volna a Wehrmacht dolga.

Vagy előbb kellett volna támadni, hogy az őszi esőzések, amik sártengerré változtatták az utakat ne lassítsa le őket annyira, hogy a tél beálltáig ne érjenek Moszkvához, vagy később, hogy időt adjanak arra, hogy az oroszok háborúba kerülhessenek Japánnal.