Ha Kína igényt tart Tajvanra, akkor Tibet elszakadhatna Kínától?

Persze, simán.

Ahogy Ukrajnának se kell figyelembe venni az orosz érdekeket és simán csatlakozhatnak a NATO-hoz.

Vegyétek már ki a biliből a kezeteket és ismerkedjetek meg a reálpolitika fogalmával.

A történelem során sose az igazság, jogszerűség számított, hanem az erő.

Tibet a 7-9. század között létezett független államként, meg 30 évet a 20. században, amúgy minimum kínai befolyás alatt állt a 13. századtól kezdve.

Nem a közösségek autonómiáját akarom elvitatni, csak óvatosan a hivatkozási alapokkal :)

Mikor lesz független egy állam ?

Ha az USA elismeri ?

Ha Oroszország elismeri ?

Ha az ENSZ elismeri ?

Miért ?

# 6

Az ENSZ önállóan semmit nem ismer el. Akármilyen hihetetlen, de az nem feltétlenül nemzetek feletti szervezet.

Tagállamok döntenek valamiről, ismernek el valamit, vagy nem, és az alapján maga a szerv. Vagyis ha az egyszerű többség, az 50 + 1 %-os szavazati arány megvan a Közgyűlésben, akkor azt az ENSZ-ben is kihirdetik.

És ennél bonyolultabbak is vannak.

Nemzetközileg 1949 óta csak egyetlen Kínát ismernek el, nem kettőt.

1972-ig a Kínai Köztársaság / Tajvan képviselte az egyetlen Kínát, még az ENSZ BT-ben is, állandó üléshellyel, ellenben a Kínai Népköztársaságot egy harmadik világbeli, nevenincs országként kezelték.

Valamiért, de változtattak a hozzáálláson, és azután meg nem szimplán elismerték országként a Kínai Népköztársaságot, hanem teljesen felváltotta a nemzetközi politikában a Kínai Köztársaságot, és az meg az el nem ismert / meghatározhatatlan városállamként / entitás szintjére süllyedt.

Olyanok ismerik el, mint Belize, Guatemala, Haiti, Honduras, Nauru, Palau, São Tomé and Príncipe, és a Vatikán.

#7

Akkor ez azt jelenti hogy nemzetközi jogilag Tajvan Kína része.

Olyan mint ha az USA kormány támogatná Mátészaka mint városállam szabaságharcát a törvényes magyar állammal szemben ?

# 8

Igen, nemzetközi jogilag Tajvan Kína része, egyik snassz megyéje / tartománya.

Az USA ezt kénytelen - kelletlen elismeri, azonban minden alkalmat megragad, hogy támogassa a nemzetközileg elismert Kínával szemben a kiszakadási kísérletét, mert másra nincs lehetőség.

Mert tajvani viszonyokban kettő álláspont létezik:

A Kuomintang is az egyetlen Kína elvét vallja, Kínai Köztársaságként, ennek szellemében igényt tart egész Kínára, vagyis Tibettel, Ujgurfölddel, és Belső-Mongóliával együtt, sőt még Külső-Mongóliát és Tuvaföldet is magáénak követeli.

Ők csak azzal nincsenek megbékülve, hogy nem az övék a hatalom Pekingben, sőt Tajvan szigetére vannak visszaszorulva.

Ez teljesen irreális célkitűzés az ő részükről.

Ellenben a Demokratikus Progresszív Párt megelégszik azzal, ha Tajvan egy nagyon kicsi szigetország maradna, ők már tajvaninak vallják magukat, nem kínainak, és Tajvani Köztársaság néven szeretnének országot kikiáltani. Ennek is nagyon kevés realitása van, de több, mint a másik párt elképzelésének.

Kína két részre szakadása nem szabadságharcként indult, hanem szimpla hatalmi harcként az utolsó császár, Pu Ji megbuktatása után. Névlegesen négy frakció volt, a hadurak / tartományurak, a nacionalisták, a kommunisták, és a japánokkal kollaborálók.

Kettő maradt, a nacionalisták, és a kommunisták, a nacionalisták polgárháborút vesztettek, kiszorultak Tajvan szigetére, onnan játsszák a sértődöttet. Időközben megszületett és felnőtt egy teljesen új generáció, akik hiába kínai származásúak, de őket nem érdekli a Nagy-Kína, jól elvannak Tajvan kis szigetországán.

# 8

1997 előtt Hong Kong, és Makaó a nemzetközi jog szerint brit, illetve portugál államterületek voltak. 1997 után kínai államterületek lettek.

Tajvannál még egyszerűbb, annak nincsen idegen tulaja, szimplán kínai államterület. Az más, hogy kettő önhatalmú párt van ott, és az USA hallgatólagos bátorítása.

Amúgy annyit korrigálnám magamat, hibáztam, hogy nem egyszerű többség, 50 + 1 %-os arány kell az elismertetéshez, hanem kétharmad, és nem lehet a nagyoknak kifogása.

Persze az ENSZ-ben elvileg mindenkinek ugyanannyit ér a szavazata, azonban a gyakorlatban mégis akik a Biztonsági Tanácsban ülnek, állandó üléshellyel, azok globális nagyhatalmak, több lehetőséggel, és mozgástérrel.

Ahhoz, hogy valamit nemzetközileg elismerjenek új országnak / államnak, ahhoz az ENSZ mind a BT, mind a Közgyűlés 2/3-ának a helyeslő, Igen szavazata szükséges, és nem lehet egyetlen egy vétózó fél sem az állammá / országgá válási beadvány ellen.

[link]

Ha Tajvan bejelentené a kiszakadását, akkor a kontinentális Kína az ENSZ BT állandó tagjaként kapásból vétóval élne, és ha még rossz napja is van, mindent hozzájuk vágna, amije csak van.

A világgal meg közölné, hogy ez csak az 1949-es polgárháború kiújulása és folytatása, és senki ne szóljon bele, mert nemzetközileg Tajvan is az ő egyik sima, közönséges tartományaként van elismerve, és ilyenkor ez az ő belügye fellépni az elszakadási mozgalmak ellen.

Ha meg az USA találna nagy nehezen indokot, hogy beszálljon a háborúba, repkednének a harcászati rakéták, és rossz napjai, sőt hetei lennének az Amerikai Haditengerészetnek, sőt még a Légierőnek is.