A II. világháború elején a magyar vagy a román hadsereg volt mondható erősebbnek?

Papíron mindenképpen a román. Egy 1940-es magyar-román háború azonban veszélyes helyzetet idézett volna elő Hitler szmára is, ugyanis a konfliktus - legalábbis elvben - Sztálint további román területek megszállására ösztönözhetett volna. Hitler azért vágott végül elébe a dolognak és hozta meg a II. bécsi döntést, hogy megakadályozzon egy ilyen háborús konfliktust.

Másrészt ugyanakkor az, ahogyan a románok harc nélkül átengedték a szovjeteknek Besszarábiát és É-Bukovinát, erősen gyengítette a németeknek a román hadseregbe helyezett bizalmát, valószínű, hogy ez a felismerés vezette végül arra Hitlert, hogy a bécsi döntéssel visszaengedte a magyarokat egészen a Keleti-Kárpátok vonulatáig.

A románoknak 1940-ben rengeteg külföldről vásárolt harckocsija, repülőgépe, tüzérségi lövege és páncéltörő ágyúja volt. A románokat a nagy létszámú hadsereg fenntartásában az segítette, hogy nem korlátozta őket semmilyen 1920-as békeszerződés. A modern harceszközök mindenhonnan való összevásárlásában pedig a román olaj volt nagy segítségükre.

A II. bécsi döntés előtt hónapokon keresztül farkasszemet nézett egymással a román és magyar hadsereg a határ két oldalán.

Ha érdekelnek pontos adatok, olyanokat is adhatok.

A román, egyértelműen.Románia 1920 után szabadon, francia segítséggel fejleszthette a hadseregét, míg Magyarország honvédelmi fejlesztése külföldi hatalmak által korlátozva volt.

Sztálingrádnál a németek után a románok képviseltették magukat legnagyobb számban (úgy katonák, mint eszközök tekintetében), csak ott kb. 150 ezer embert veszítettek.

Abban viszont igaza van egynéhány előttem szólónak, hogy az akkori Honvédség tagjai az erdélyi harcokban igen movitáltak voltak, a rossz felszereltség és akadozó utánpótlások ellenére is igen bátran kiálltak az ellenséggel szemben.A Keleti-Kárpátok szorosaiban a helyzetükhöz képest sok esetben meglepő sokáig bírták a többszörös szovjet túlerővel szemben.Csak hogy érzékeltessem: az összes Keleti-Kárpátokban levő, Erdélyt Moldvával összekötő szoroson 1944 végén több mint 500 ezer szovjet katona özönlött be, míg a magyarok még fele ennyien sem voltak, nem beszélve a szovjetek technikai fölényéről.

Felszereltség tekintetében a román, ezt bizonyítja az a tény is, hogy Hitler már 1941. június 22-től számított a román részvételre, míg a magyar részvétel 1942 elejéig, a moszkvai csatát követő időszakig, csak opcionális volt.

Másrészt - mint fentebb említették - ennek okai egyértelműen a trianoni békét követő, hadsereget és gazdaságot érintő megszorításai voltak.