Mi a különbség a szabadkőművesek és az illuminátusok között?

A szabadkőművesek az emberiség felemelkedéséért, a közjó védelméért, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméiért, a világ népeinek békéjéért és együttműködéséért csendesen munkálkodó, jóhírű szabad férfiak társasága. A páholyokban manapság elsősorban jótékonysági-humanitárius és önképzőköri munka folyik. Vallási és pártpolitikai kérdésekkel nem foglalkoznak, de társadalmi problémákkal, mint például demokrácia, esélyegyenlőség, tehetséggondozás, környezetvédelem, oktatásügy, közegészségügy, közösségi etika, közgondolkodás, művészet, tudomány rendszeresen.

A 19. században szellemi életünk nagyjai többségükben szabadkőművesek voltak, minden valamirevaló városban, nagyobb településen voltak páholyok, amiben az értelmiség, polgárság és az arisztokrácia is aktívan tevékenykedett. A 20. század második felére a mozgalom jelentősége csökkent, mert azok a célok amelyekért küzdöttek nagyrészt megvalósultak, vagy legalábbis mint célok általánosan elfogadottá váltak.

Ma már demokratikus országokban élünk, a közteherviselés és a szegényekről, betegekről való gondoskodás elismert állami feladat. Persze még most is vannak gondok, de ezek ügyében már nem a szabadkőművesség az egyedüli szószóló.

Az illuminátusok, hasonlóan a rózsakeresztesekhez, templomosokhoz, de ellentétben szabadkőművességgel ma már teljesen történelmi kategóriának tekinthetők, habár egy-egy kisebb klub időnként felveszi a nevüket, de ezek már az eredeti csoportoktól teljesen függetlenek. A szabadkőművesség viszont többszáz éves töretlen hagyományokkal és jogfolytonossággal rendelkező közösség, amelyet a világ legtöbb országában az állam is elismer, bejegyzett egyesületként tevékenykednek.