Az EU miért nem ismerte el a magánnyugdíjpénztárakat a deficit és az államadósság számításánál?
A 90-es években az EU és IMF nyomására részlegesen privatizálták a nyugdíjpénztárakat a régiónkban, így a nyugdíjak kezelése az államtól átkerült a kereskedelmi bankokhoz.
A bankokhoz átcsoportosított pénzek hatására megnőtt a deficit és az államadósság. Az implicit adósság explicit adóssággá vált.
Viszont az EU és az IMF ennek hatásait nem volt hajlandó figyelembe venni a konvergencia programoknál, így a nyomás hatására végül a magyar és a lengyel kormány visszaállamosította a második pillért, így az explicit adósság ismét implicit adóssággá vált.
Számokban látványosan csökkent a deficit és az adósság, de valójában nem változott semmi, így felmerül a kérdés, hogy egyáltalán volt-e értelme a magánnyugdíjpénztárak bevezetését, majd eltörlését erőltetni.
válasza:A nyugdíjak kezelése NEM került át a bankokhoz. Csak a magán megtakarítások. A deficit sem emiatt nőtt meg, sem az államadósság.
Az államadósság csökkenését csak akkor ismerik el, ha mögötte valós gazdasági teljesítmény van. A magánpéztárak ellopása nem tartozik ebbe a körbe. Ezt csak a Fidesz állítja.
A MANYUP megtakarítások a tagok saját befizetéseiből éls az állam hozzájárulásából tevődött össze. A Pénztárak a vagyonuk nagyobb részét kötelesek voltak Állam kötvényben tartani.
Csak azt lett volna joga elvenni a Fidesznek, amit az állam fizetett be a pénztáraknak, a tagok saját befizetéseit vissza kellett volna adni a befizetőknek.
Ezt a mai napig sem tette meg.
Én a második pillérről beszélek!
A harmadik pillér, az önkéntes magánnyugdíjpénztárak megmaradtak, abban nem történt változás.
válasza: válasza:az 1. miert van 0 zva?
mikor igaza van!
válasza:"A deficit sem emiatt nőtt meg, sem az államadósság. "
A manyupba elrakott súlyos 3000 milliárdokhoz az állam nem nyúlhatott hozzá, de az alapkamatot minden évben oda kellett adni ... ez nagyon jelentős teher egy olyan tételért, amivel csak a biztosítók játszhatnak, de az állam nem.
A deficit és az államadósság azért nőtt, mert bár a befizetések egy részét átirányították a bankokhoz, de azok a kifizetésekben még nem vettek részt. A nyugdíjakat viszont már a jelenben is kell fizetni, ennek fedezésére az állami hiteleket vett fel, államkötvényeket bocsátott ki, melyeket többnyire a bankok vettek meg a hozzájuk átutalt nyugdíjbefizetésekből.
Tehát végső soron a jelenlegi nyugdíjakat a mostani dolgozók befizetéseiből finanszírozták, ez az állami és a privatizált rendszerben is így volt, csak míg előbbiben az adósság implicit adósság a jövőben nyugdíjba vonulók felé, addig a privatizált rendszerben ez már most megjelent explicit adósságként.
Az EU-IMF valamiért ezt nem volt hajlandó kezelni, figyelembe venni. A második pillér felszámolásával jelentősen csökkent az explicit államadósság és a deficit, ezt az EU is elismeri, így tudtuk az EU-ban unortodox módon csökkenteni az államadósságot és 3% alá vinni a hiányt. Ezt díjazva kikerültünk a túlzott deficit eljárásból és elkerültük a szankciókat. Viszont ha az EU-IMF rugalmasabban kezeli az általa korábban erőltetett második pillért, akkor lehet nem kerül sor Magyarországon és Lengyelországban az államosításra.
válasza:Beleszámolta. Az azévibe. Viszont kultúrhelyeken nem szokás egy évre szóló elemzést kiadni - még ha a fókusz az adott éven van is, találnak helyet a jelentésben a következő évi kilátásoknak. És mivel a manyupok lenyúlása egyszeri bevétel volt 2011-ben, ezért a 2012-es és további évekre szóló előrejelzésekben már semmi ok nem volt arra, hogy számoljanak vele.
Az explicit-implicit dolog pedig épp fordítva van: az explicit adósság, amelyet államadósság néven ismerünk, csökkent, az implicit adósság pedig nőtt azáltal, hogy az egykori manyuposoknak a lenyúlás óta teljes nyugdíjjal tartozik az állam, nem 75%-ossal. Tehát nem az implicit adósság vált explicit adóssággá, hanem fordítva.
válasza:A manyup pénzeket felhasználták egy oylan adósság csökkentésére mely olyan roham tempóba nőt, hogy a forint elértéktelenítése és az állam csőd miatt a kifizetés szinte biztosan elmaradt volna.
Egy csődbe került országból kivonulnak elviszik a tőkét és mi marad az emberek megtakarításából? semmi ...
A görög példa tökéletesen mutatja, hogy 4 év elteltével miként duplázódik meg az államadósság a spirálhatás miatt. A manyup pénzek, pedig követelték volna a az alapkamatot, de azt a tételt az állam nem tudott hozzáférni, így egy oylan tételre adott jelentős kamatot az adófizetők pénzéből, ami a gazdaságba nem forog vissza.. így az emberekhez nem kerül vissza a pénzmég áttétesen se!
A manyup pénz úgy lett kitalálva, hogy addig menjen csődbe az ország, mire az első komolyabb kifizetéseket meg kellett volna ejteni!
Hiszen párhuzamosan fenn kell tartani az állami rendszert és manyupot is, így a kettő összeadódik és ez jelentős terhet jelent ...
3000 milliárdra 6 % kamat az sokkal több, mint ami jelenleg hiány van a tb be és kifizetések között!!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!