Kezdőoldal » Politika » Külföldi politika » Bosznia-Hercegovinát miért...

Bosznia-Hercegovinát miért nem lehet svájci mintára átszervezni?

Figyelt kérdés

Az ország azért nem jut jelenleg soha sehova, mert maga az állam két egymással acsarkodó entitásból áll, a Bosnyák-Horvát Föderációból, és a Boszniai Szerb Köztársaságból. Értem én, hogy nem szívlelik egymást, de Svájc 3 nagy nemzetiségből áll (a 4. rétoromán a lakosság max 1%-a), és a kantonrendszer láthatóan bevált.

Ott a kantonok döntik el a kantonban érvényes törvényeket, vagy iskolarendszert, nyelvet, stb.


Boszniában ezt miért nem lehet? Akkor nem kellene félni, hogy szétesik az ország, és még haladni is tudnának valamerre.

Olvastam, hogy ma Boszniának nincsenek állami kitüntetései, mert nem tudtak a szimbólumokban megegyezni, ráadásul egy utca leaszfaltozása is már komoly vitákat, problémákat jelent, mert ha mondjuk a szerbek eldöntik, hogy XY utcán leaszfaltozzák, akkor a bosnyákok és a horvátok ezt leszavazzák, mondván miért nem az ő utcájukat.


Szerintem ez így nem maradhat. Miért nem szervezik át az egészet?



Még 1 kérdés: Bosznia egyben fog maradni? Mert gondolom az EU-nak is ez az érdeke.



2014. aug. 19. 11:20
 1/10 anonim ***** válasza:
96%

Egyszerűbb lenne a szerb részt a szerbekhez csapni a másikat meg a horvátokhoz.

Az meg hogy kiegyezés helyett egymást nyírják a balkáni mentalitás része.

2014. aug. 19. 11:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
56%
Mert a bosnyákok balkáni ösztönlények, nem pedig kultúrált svájciak.
2014. aug. 19. 11:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
80%

Ez részben már megtörtént a daytoni békével.

A Bosznia-hercegovinai Föderáció 10 kantonból áll, melyek széleskörű autonómiával rendelkeznek.

A másik entitás a Szerb Köztársaság, mely gyakorlatilag egy másik állam az országon belül. Így sikerült véget vetni a háborúnak.

A horvátok is saját entitást szeretnének, a szerbek legszívesebben elszakadnának, a bosnyákok pedig eltörölnék az autonómiákat és központosítanák az országot. Ebben a kényes helyzetben még mindig a status quo, a daytoni béke jelenti a kompromisszumot.

Bosznia-Hercegovina jelenleg az EU gyarmata (hivatalos elnevezéssel protektorátus), az országban az EU katonái őrzik a rendet, a daytoni egyezmény betartását és az ország élén a Brüsszelben kinevezett főmegbízott áll, akinek gyakorlatilag teljhatalma van.

Így sikerül egyben tartani az országot.

Szerbia esetében már belátták a nyugati nagyhatalmak, hogy a szerbek és az albánok békés együttélése nem működik, ezért a hosszú távú béke érdekében felosztották az országot. Szerintem Bosznia-Hercegovina esetében is ez lenne a jobb megoldás.

2014. aug. 19. 13:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 A kérdező kommentje:

Én úgy tudom, hogy a szétbontást még maga Oroszország is ellenzi, valamint Szerbia sem ismeri el a Boszniai Szerb köztársaság Szerbiához való csatlakozási törekvéseit.

Vagy ez nem így van?

2014. aug. 19. 16:35
 5/10 anonim ***** válasza:

"Én úgy tudom, hogy a szétbontást még maga Oroszország is ellenzi, valamint Szerbia sem ismeri el a Boszniai Szerb köztársaság Szerbiához való csatlakozási törekvéseit. "


Igen. Ebben egyetértés van, de a politika olyan dolog, hogy könnyen változhat. A háború után az ENSZ alapokmánynak megfelelően a nagyhatalmak még tiszteletben tartották az államok területi egységét. Aztán a Szovjetunió széthullása után fokozatosan megváltozott a világpolitika, a nemzetközi jog helyett még inkább előtérbe került az érdek és erő alapú politizálás. 2008-ban a nyugati nagyhatalmak elismerték Koszovó függetlenségét, erre válaszul Oroszország is elismerte Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét, idén pedig már a Krím elszakadását is.

Szudán két részre osztása 2011-ben is jelentős részt a nagyhatalmaknak köszönhető.

Elképzelhető, hogy a jövőben már Bosznia-Hercegovina vagy például Irak területi egységéhez sem fognak ragaszkodni a nagyhatalmak, ha úgy látják, hogy inkább a felosztás szolgálja a hosszútávú érdekeiket.

2014. aug. 19. 17:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
És Romániát miért nem lehetne átszervezni svájci mintára? Vagy legalább Erdélyt?
2014. aug. 22. 11:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
50%

"Szerintem Bosznia-Hercegovina esetében is ez lenne a jobb megoldás."


Ha kivitelezhető lenne, megoldották volna.


Csak az a probléma, hogy a legtöbb körzetben relatív vagy csak elég gyér abszolút többsége van egy etnikumnak. Minden területtel kapna a nyakába a befogadó állam egy 40-60%-os kisebbséget két olyan nemzettől akiket nem igazán szívlel.

Ami pedig a Balkánon egy újabb háborús konfliktus melegágya lehetne.


Koszovót azért sikerült leválasztani Szerbiáról mert ott a szerbek létszáma minimális volt, míg Boszniában a három etnikum némi túlzással egyenletesen oszlik el az országban.

2014. aug. 22. 12:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 A kérdező kommentje:
Tehát akkor Bosznia nem fog szétesni?
2014. aug. 22. 13:28
 9/10 anonim ***** válasza:
Nem hinném, hogy egyben fog maradni.
2014. aug. 22. 18:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:

Utolsó vagyok, adok egy kicsit részletesebb választ is:


Szerintem sajnos/szerencsére idővel szét fog esni. De csakis akkor, hogyha az USA és az EU nem fogják megakadályozni.


Válasz a kérdésedre:

Értem, mire gondolsz: a szerbek önálló entitás, a bosnyákok és a horvátok pedig egy másik entitásban "szoronganak".

De Bosznia-Hercegovina már most is hasonlít közigazgatásilag Svájcra: van egy szerb és egy bosnyák-horvát entitása. A bosnyák-horvát entitásnak 10 tagállama (kanton) van. Amire te gondolnál: a bosnyák, horvát és szerblakta területek legyenek egyenjogúak, tehát hogy legyen egy harmadik entitás a horvátoknak.

Svájc és Bosznia-Hercegovina már most is hasonlít egymásra, de ki kell jelentenem, hogy csak közigazgatásilag! Svájcban a népek, nemzetiségek együttműködnek, közös céljuk van, míg Bosznia-Hercegovinában egymás ellen húznak. Hogyha pl.: Svájcban egy franciának azt mondod, hogy ő francia, akkor vérig sértődik, mert ő nem francia, hanem ő igen is svájci! Ezt az identitástudatot próbálták kialakítani Jugoszláviában és Szovjetunióban is és ezt kellene kialakítani Erdélyben is. De hogyha például egy horvátra azt mondod, hogy bosnyák, akkor ő emiatt sértődik meg, mert ő nem bosnyák, nem bosznia-hercegovinai, hanem horvát. A szerbek Szerbiához húznak, lásd: a Boszniai Szerb Köztársaságnak és Szerbiának ugyanolyan a zászlaja és a himnusza is (utóbbiban a szerb földek helyett szerb királyság és szerb király van, ragaszkodva a Boze pravde történelmi, királyságbeli szövegéhez). A Szerb Köztársaság legszívesebben a másik Szerb Köztársasággal, azaz a tulajdonképpeni Szerbiával egyesülne egy országba, míg a horvátok lakta Hercegovina történelmi tájegység, azaz a Bosznia-Hercegovinai Föderáció (a bosnyák-horvát föderáció, Bosznia-Hercegovina egyik alkotó egysége) négy horvát kantonja Horvátországgal akarna egyesülni, a bosnyákok pedig egyben akarnák tartani a három nemzetiségből álló országot.


Bosznia-Hercegovina egyébként bizonyos esetekben valamennyire jól szervezte meg közigazgatását, legalább is szerintem. Mondjuk Románia is lehetne olyan, mint Bosznia-Hercegovina: két entitás lenne: Órománia azaz Havasalföld-Moldva-Dobrudzsa és a másik Erdély. Óromániában maradnának a megyék, Erdély pedig nemzetiségi kantonokból állna. Csak ehhez összefogás és az erdélyi identitástudat kialakítása lenne szükséges.


Remélem, hasznos volt a válaszom!


Üdv.

2014. aug. 22. 18:47
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!