Most akkor mi van Ukrajnával? Miért megy a háború? Min vesztek össze? Ki kezdte a háborúzást?

A háború mindig a hatalomért zajlik. Sokféle hatalom van. Néha elég a több pénz, néha terület kell, néha az irányítás joga, és néha mindegyik.

Sok oka van az összeveszésnek, de mind a hatalom megszerzése körül forog. A fő tényező a nemzetiségek és a nemzetiségi politika. A szovjet idők hozadéka, de sokkal régebbről ered, hogy Ukrajnában sok orosz nemzetiségű van. Ők egyfelől szeretnének Oroszországhoz tartozni (ott jobb életet remélnek, de ez nem igaz), másfelől bepalizták őket a jobb élet reményével, harmadrészt Oroszország szeretne újabb területeket. Különösen jókat. A Krím kellett a Fekete tenger uralmáért. Donyeck (és más részek) a termőföldért, energiahordozókért, meg csak úgy.

Ukrajna viszont függetlensége visszanyerése óta - egyfajta bosszúként - próbálja elnyomni az orosz nemzetiséget.

Most volt ok, amiért robbanhatott a feszültség. Hát robbant. Ez senkinek se jó, nemcsak nekik, a világ értelmes részének se. Kérdés még, melyik hang lesz az erősebb: a józan, vagy az elvakult-

Ukrajna és Oroszország között most ne ma földgáz miatt pattant ki a vita mondjuk így.

Elkezdem az elejétől, az EU társulási megállapodást akart kötni tavaly év végén Ukrajnával, az akkori oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics nem írta alá, erre Kijevben és nyugat-Ukrajnában tüntetni kezdett a nép, ami idén év elején csúcsosodott ki és végül Janukovics elmenekült először kelet-Ukrajnába, majd végül Oroszországba. Erre a dél-kelet lakta oroszok tüntetni kezdtek, és megtámadták a helyi hivatalokat. Oroszország magához csatolta a Krím félszigetet, a kelet-Ukrajnai megyék pedig sorra kiáltották ki függetlenségüket Ukrajnától, és jelenleg az a helyzet, hogy Ukrán hadsereg harcol a helyi lázadókkal a terület vissza szerzéséért, közben félő, hogy az oroszok bevonulnak és kelet-Ukrajnát is magukhoz csatolják.

Az ukrán hadseregben pedig a morál az egeket súrolja:

https://www.youtube.com/watch?v=VayoSyshgZA

tegnapi felvétel

Abból indult ki, hogy Janukovics próbált manőverezni a kelet és a nyugat között. Az EU-val kezdett tárgyalásokba, de a feltételek tönkretették volna Ukrajnát, ráadásul ki is szivárogtak a feltételek.

Utána Janukovics bejelentette a csatlakozást az orosz vámúnióhoz. Ezután kezdődtek a Kijevi tüntetések. A tüntetőket különböző alapítványokon keresztül nyugatról fizették. A galíciai oligarchák egy része is beszállt.

Közben már Bécsben zsoldosok gyülekeztek, hogy Ukrajnába menjenek. Ezek és a NATO különleges egységei Magyarországon keresztül, magyar útlevéllel szivárogtak be Ukrajnába. A tüntetéseket a NATO mesterlövészei radikalizálták, akik a rendőrökre és a tüntetőkre egyaránt lőttek. A tüntetéseken megjelentek ukrán neonácik (Jobb Szektor) is akik Izraeltől kaptak kiképzőtiszteket (nem vicc). Közben elfoglalták a Rivnei atomerőművet is. Janukovics Krímbe menekült, ahol kikiáltották a független Krímet, ahová behívták az orosz békefenntartókat. Ezért menekült meg Krím a mostani mészárlásoktól. Krímben győzött a tüntetés, a neonácik jelentősen megerősödtek, azonban a hatalomba nem ők kerültek be, hanem Svájcból, USA-ból érkezett zsidók.

Visszavonták a kisebbségi jogokat, az ukrán neonáci militáris egységek pedig Kelet-Ukrajna orosz lakosságát terrorizálták.Ezután lázadt fel Kelet-Ukrajna, a legkeletibb tartományokban népköztársaságok (népi köztársaságok) jöttek létre. A rendőrség átállt, vagy feloszlott. Ezután küldték be a hadsereget, de nagy részük szintén átállt. Viszont a zsoldosok és a neonáci csapatok harcoltak és hatalmas mészárlást csináltak. A polgári lakosságot gyilkolták, mert a megalakult Új-Oroszország önkéntes seregével nem tudták felvenni a harcot. A neonácik vezetői rádöbbentek, hogy ők az ágyútöltelék szerepét játszották. Később a Jobb Szektor (Dmitrij Jaros) már hatalomátvétellel fenyegetőzött. Kijev először megpróbálta leszerelni őket, néhány vezetőjüket megmerényelte, végül azonban pozíciókat adott nekik a kormányban, egységeiket (pl. Azov) a belügyi egységekkel vonták össze. Közben az illegitim kormány társulási szerződést írt alá az EU-val és jelenős támogatást kapott a háborúhoz. Petro Porosenkót elnökké választották, a kormány maradékát feloszlatták.

Új-Oroszország most elfoglalni a tengerpartot és most kerül sor a találkozóra Minszkben.