A Kelet-Római birodalom hogyan tudott göröggé válni?

Na. Először is a Római Birodalomnak nem voltak gyarmatai, ez egy sokkal későbbi fogalom. Maximum provinciái és hűbéresei.

A latin mint nyelv, pedig nem tűnt el:

"Az egyes provinciákban elkülönült beszélt változataiból (vulgáris, azaz népi latin) alakultak ki a mai újlatin nyelvek. Ezeket szigorúan véve egyazon nyelv dialektusainak tekinthetnénk ma is, ha nem volna érzékeny politikai kérdés a nemzeti nyelv önállósága minden egyes újlatint beszélő országban (Románia, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, a franciául beszélő volt gyarmatok, a spanyolul beszélő dél-amerikai és közép-amerikai országok és a portugált beszélő Brazília lakossága). Az újlatin nyelveket ma mintegy 850 millió anyanyelvi beszélő, az emberiség 15%-a használja világszerte."

A Kelet-Római Birodalom meg úgy vált göröggé, hogy akkoriban (és egyébként utána is nagyon sokáig) főleg görög népességű és kultúrájú volt a birodalom magja (mai Görögország és Törökország partvidéke, Ciprus és kb a fél Földközi-tenger partvidéke). Szép lassan átvette a görög többség a latin nyelvű kisebbség helyét. A görögöknek amúgy is kiváltságos helye volt a birodalomban hosszú ideig, a rómaiak ugyanis tőlük származtatták magukat.

Előző, kijavítottad az előtted szólót, hogy a Római Birodalomnak nem voltak gyarmatai, én kijavítalak, hogy hűbéresei sem voltak...

Kérdező, úgy görögösödött el, hogy egyrészt a keleti egyház nyelve görög volt, másrészt pedig a Keleti birodalom magja is görög volt, tehát Görögország, Kis-Ázsia egy része stb. görög népességű volt. Tehát fokozatosan a hivatalok, az iskolák nyelve göröggé vált, a latin pedig háttérbe szorult.

Egyébként megjegyzem, hogy korábban, amikor még egyben volt a Birodalom, akkor a latin csak a hivatal és a katonai vezényszó nyelve volt, az emberek ettől függetlenül az élet más területein a görögöt beszélték (és persze mindenki azt, ami az eredeti nyelve volt). Vagyis lehet, hogy más provinciákban a romanizáció következtében pl. a gallok vagy az ibérek vagy az illírek ellatinosodtak, de a görögöket nem érintette a romanizáció.

Emlékeztetném a tisztelt hozzászólókat a macedón Nagy Sándorra, aki már az időszámításunk előtti 4. században elfoglalta a fél világot, és néhány év alatt elhintette a hellenizmus magjait, majd ki is csíráztatta, és még az ő életében fává is nevelte. Már az i.e. 4. században az egész Mediterrániumban görög kolóniák hemzsegtek. A Fekete-tenger partján körbe-körbe görög városok voltak, és hát Nagy Alexandrosznak köszönhetően egészen indiáig a görög volt a hivatalos nyelv.

A hellenisztikus kultúra volt a világkultúra akkoriban.

A rómaiak - akik vélhetőleg a görögöktől származtak - már egy hellenizált, magasan civilizált világot hódítottak meg.

A Kelet-Római birodalom létrejöttekor az egész térség már legalább 800-1000 éve hellenizált volt, vagyis görög.

Igazad van, de akkor már én is árnyallak téged: a Mediterráneumban már Nagy Sándor előtt jó pár évszázaddal korábban is görög kolóniák "hemzsegtek" :) (gyarmatosítás)Maga Bizánc városa is eredetileg egy görög kolónia, gyarmat volt (Byzanthium).

A másik, hogy a Római Birodalom idején igazából a görögök hatottak a latinokra és nem fordítva (kultúra, művészet, filozófia, retorika stb. terén). A rómaiaknál az volt művelt, aki tudott görögül is, és nem fordítva. Illetve sok római államférfi, szónok egy görög poliszban tanult, még a császárság korában is...

Mondjuk a hellenizmus keleti térhódításához azt hozzá kell tenni, hogy mindezek ellenére a rómaiak miatt igazából a császárság korában egyre inkább visszaszorult a hellenizmus, Keleten a görög világ inkább a nagy keleti metropoliszokban maradt fent (Alexandria, Antiochia és más, Római Birodalmon kívül eső nagyvárosokban stb.). De amikor létrejött a Parthus, majd a Sassanida Birodalom a Római Birodalom keleti szomszédságában, akkor azokról a területekről eléggé kiszorult a görög hatás (bár nem szűnt meg teljesen, mert elszeparálva a távoli területeken is maradtak görög kolóniák). De lényegében a Római Birodalom alkonyára a kereszténység elterjedésével párhuzamosan a hellenizmus, mint kultúra eléggé lehanyatlott. A hellenisztikus kultúrát, mint olyat, felváltotta a keresztény kultúra, a görögök pl. fanatikus keresztények lettek. Mint írtam korábban, nyugaton inkább a latin rítusú egyház alakult ki, keleten viszont a görög.

A 6. században tehát, Iustinianus halála után, amikor egyre inkább göröggé vált a Bizánci Birodalom, az már nem a hellenizmus...

Rendben. Ám érdekes, hogy az 1820-as években - a görög szabadságharc idején - amikor Görögország kivívta függetlenségét, irgalmatlan tömegmészárlást hajtottak végre az Attikán. Rengeteg törököt gyilkoltak le.

Ennek folytatása az lett, hogy a törökök "visszaadták" ezt a görögöknek. Sok-sok ezer görögöt mészároltak le, akik évezredek óta Anatóliában éltek. Ennek az üldözésnek a hatására - több mint 2000 évvel Nagy Sándor után - több millió görög menekült át a független Görögországban.

A Kelet-Római birodalom megalapítása idején a mai Görögország és nyugat-, ill. dél-Anatólia tradicionálisan görögök által lakott vidékek voltak még. Lehet, hogy a hellenisztikus kultúrából született Római kultúra hatására romanizálódott a hellén, de a nyelvük és etnikumuk megmaradt görögnek. :D