A jugoszláv időben valóban közel sem voltak ennyire nacionalisták a délszláv népek?

Dehogyis nem voltak nacionalisták, csak éppen Tito és a jugó kommunisták lefojtották a nacionalista politizálást. A horvát-szerb rivalizálás és a vallási ellentétek folyamatosan ott lappangtak a lelkületekben, pld a zágrábi, spliti és a belgrádi fociklubok egymás elleni meccsei gyakran csatatéri körülményeket teremtettek már a 80-as években is.

(#3: Az téged nem zavar hogy a kérdező a "jugoszláv idők"-ről kérdez, amelynek a délszláv háború már nem volt része?)

A nacionalizmus és a horvát-szerb ellentét inkább pont, hogy erősödött az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után.

Már az első Jugoszláviában (Szerb-horvát-szlovén Királyság) is eléggé nagy nacionalista ellentétek voltak. Jugoszlávia első királyának halála után is már kijelentették a szlovénok és a horvátok, hogy kilépnek a Jugoszláv Királyságból, de ez akkoriban még nem sikerült.

A két világháború között próbálta a központi vezetés eltüntetni mindenféle nacionalizmust. Ezért az országot nem nemzetek alapján osztották fel régiókra, hanem folyók alapján:

[link]

Horvátország volt Száva, Szlovénia Dráva, Macedónia Vardar stb.

Ezt a horvátok rúgták fel, amikor kiharcoltak maguknak egy egységes horvát régiót az akkori Jugoszlávián belül:

[link]

A második világháborúban a horvátok egy ideig függetlenek lettek (bábállamként és német csatlósállamként), míg Szerbia német megszállás alatt volt:

[link]

(világos lila: Független Horvát Állam, sötétlila: németek által megszállt terület)

Aztán a szocialista Jugoszláviában Tito (aki maga is horvát volt) vaskézzel elfojtott mindenféle nacionalista megmozdulást, de ez sem tartott örökké. Tito halála után Jugoszlávia düledezni kezdett majd gazdasági és etnikai háborúba torkollott.