Szerintetek hol tartanának ma az afrikai és ázsiai országok, ha soha nem gyarmatosították volna őket?

A mai afrikai országok néhány kivételtől eltekintve (pl. Marokkó, Egyiptom, Etiópia, Szváziföld) nem is léteznének, a gyarmatosítók hozták létre őket.

India sem csak három országból állna (India és a muszlim Pakisztán, Banglades), hanem valószínűleg legalább tíz független ország (nagyrészt királyság, szultánság) alkotná.

Észak-, Közép- és Dél-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland is egészen máshogy nézni ki az európai gyarmatosítások nélkül.

Az egykor gyarmatosított területek egy nagy része szerintem gyarmati múlt nélkül is körülbelül ott tartana fejlettségben, mint manapság. Az amerikai kontinens, Ausztrália bizonyára sokkal elmaradottabb lenne és talán India is rosszabbul állna, ha nincs az európai, brit hatás.

Kína, Vietnam, Korea szerintem fejlettebb lenne, ha nincs az erőszakos európai, japán gyarmatosítás és ennek utóhatásai a 20. században.

Az orosz hódítások ugyan nem jelentettek gyarmatosítást a klasszikus értelemben, mivel a területeket annektálták, az ország területét növelték, de ezeknek is vegyes a mérlege. Lengyelországot, a balti államokat, Ukrajnát, Grúziát... valószínűleg visszavetette, Közép-Ázsiát, a mai Kazahsztánt, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt, Kirgizisztánt, Tadzsikisztánt inkább segítette, fejlesztette gazdaságilag.

Károk:

1. A gyarmatosítás gazdasági értelemben mindenképpen kizsákmányolás, rablógazdálkodás volt, nem jószolgálati célok mozgatták.

2. Kulturális értelemben káros hozadéka, hogy a helyi hagyományos tudást és annak áthagyományozási útjait lerombolták, így gyökértelenné és kiszolgáltatottá tették a helyieket, akik onnantól saját lábukon már nehezebben tudtak megállni.

3. Környezeti értelemben és természeti erőforrások tekintetében (erdők, ásványkincsek, víz, ökoszisztéma-szolgáltatások) nagyon sok kárt okoztak a gyarmatosítók amelynek megtérítésére soha nem került sor.

Hasznok:

1. Megélénkült az anyaország és a gyarmat közötti kereskedelmi forgalom, olyan árucikkekhez is hozzájutottak ami korábban nem volt elérhető.

2. Az államigazgatás terén létrejöttek később is hasznosítható intézmények.

3. Kulturális értelemben történt információcsere. Sok helyi tanulhatott anyaországi vagy gyarmaton kialakított iskolákban, egyetemeken ahol új ismereteket szerezhetett. Az anyaországiak is tanulhattak olyan dolgokat ami náluk korábban nem volt.