Mi a baja valójában az USA-nak, Ukrajnának meg Nyugat-Európának Oroszországgal?

Milyen oroszok elleni provokációról beszélsz? Az a provokáció, hogy Ukrajna ki akart törni az orosz bábállami szerepből, ezért az oroszoknak joguk volt megtámadni?

Akkor 56 is csúnya, gonosz provokáció volt szegény russzancsok ellen.

Gondolom, a novicsokos esetek sem számítanak semmit, mert jajj, szegény oroszok...

Kérdező, ha Oroszországban élnél és ott tolnád a NATO- vagy EU-párti propagandát és kritizálnád Csodálatos Putyin Vozsgyot, akkor elég gyorsan felkerülnél egy listára.

Szerintem ezen gondolkodj el, amikor azt hiszed, hogy a rossz oldalon élsz.

Ha egy ország (Ukrajna) nem akar teljesen orosz bábállam maradni, akkor az szerinted csak egy provokáció eredménye lehet?

A történet lényege annyi, hogy Oroszország nem akarta gazdaságilag segíteni Ukrajnát, amire azok közölték, hogy akkor megyünk nyugatra és kérünk ott segítséget, erre az oroszok becsináltak, hogy jó akkor mégis segítünk, csak addigra az ukránok annyira belelelték magukat a nyugati fordulatba, hogy ezért tört ki az a kvázi felkelés, ami végül belebukott a Janukovics vezette kormányt.

Minden egybevetve ezt a ruszkik eltaktikázták, gyakorlatilag csak maguknak köszönhetik, ami történt, Ukrajna mindig is a kelet-nyugat között tántorgott, és történetesen 2010 után a Janukovics-féle oroszbarát Régiók Pártja volt hatalmon, őket minden eszközzel nyomni kellett volna, hogy ott is maradjanak, nem nekiállni még tovább feszíteni a húrt még velük szemben is. Aztán mikor később Janukovicsék már visszakoztak, a nyugatosodástól, akkor meg jöttek a tüntetések, meg a tömegbelövetés, ami kikövezte az utat a nyugatbarát ellenzéknek.

Oroszország túl nagy falat az USA-nak, de még a világnak is.

Nagyon jól elvannak ők egymagukban is, nincsenek rászorulva a nyugatra,

van mindenük, nyersanyag, ipar stb, több az exportjuk mint az importjuk.

Bár az igaz, hogy gazdaságuk nem túl stabil.

Legfőbb kereskedelmi partnerük Kína, de ugyanúgy kereskednek több nyugati országgal is.

Mondjuk 70% exportjuk az olaj/földgázból származik, és ez is ad némi kockázatot, sőt nem is keveset.

[link]

Oroszország konkrétan legalábbis zárt anokrácia, de ennek voltaképpen semmiféle jelentősége nincs. Ha az érdekeik éppen megkövetelik, a nyugati államok – különös tekintettel az Egyesült Államokra – Putyin rendszerénél sokkal durvább rezsimekkel is hajlandóak összeállni (gondoljunk itt mindenekelőtt az Öböl-államokra). A konfliktus hajtóerejét az adja, hogy Putyin korai, inkább nyugatbaráy korszakának lezárultával gyakorlatilag elkezdődött egy új hegemóniaharc, egy második hidegháború, ahol az oroszok és a kínaiak önálló pólusokká akarnak erősödni a NATO mentén szerveződő USA-központú nagy pólussal szemben, amely dominánssá vált a szovjet széthullást követően. Az új hidegháború az elsőhöz hasonlóan működik: titkosszolgálati izmozások révén és (lehetőleg (de nemcsak) harmadik világbeli) perifériaállamok területén proxyk segítségével vagy proxykat támogatva fúrják egymást, miközben a nukleáris arzenáljukat villogtatják. Az amerikaiak meg akarják őrizni a pozícióikat, az oroszok és a kínaiak meg akarják ingatni ezeket (és lássuk be, jóllehet az amerikai hatalom-monopóliumnak megvannak a maga hátulütői, nem feltétlenül vagyunk érdekeltek abban, hogy sikerrel járjanak).

Ukrajna helyzete ebben a kontextusban egyszerű. Ukrajna jelenleg ennek az árnyékháborúnak az egyik fontos csatatere, amit érthető módon nehezményeznek, mert nem jó csatatérnek lenni. Ez viszont persze megint csak nem azt jelenti, hogy az amerikaiak zsebében ülő, a szélsőjobb kottájából játszó oligarchák, akik jelenleg kormányozzák az országot sokkal jobbak, mint a Putyin-kliens Janukovics kis féldiktatúrája volt.