Szerintetek a a magyer vezetők könnyen feladták Trianonkor az ország területét?

Akik Károlyit szekálják a helyzet alakulásáért:

'Állítás:

A Károlyi-kormány semmit sem tett az országhatárok védelmében.

Cáfolat:

A Károlyi-kormány számos diplomáciai – és néhány katonai lépést – tett az ország határainak megóvása érdekében.

Bővebben:

A Károlyi-kormány számtalanszor tiltakozott diplomáciai úton a belgrádi egyezmény pontjainak a szomszédos államok által történő sorozatos megsértése miatt. Sőt egy-két esetben arra is volt példa, hogy fegyveres erőt is felvonultatott a megszállókkal szemben (északon a csehek és délen a Muraközbe benyomuló kisebb szerb csapatok ellen). A hadseregszervezéssel kapcsolatos mulasztásról a Hiba volt a hadsereg gyors leszerelése témánál részletesebben esik szó. Ez utóbbiban az is szerepet játszhatott, hogy Károlyi túlságosan bízott a diplomácia erejében és a wilsoni-elvekben. Valamint túl sokáig bízott abban, hogy francia haderő szállja meg az ország fontosabb pontjait (1918. november elején a francia vezérkarnak is valóban voltak ilyen elképzelései, de ezeket november végére el is vetették). Ez a Károlyi-kormányzat szerint garancia lett volna a román, cseh és szerb területfoglalások megakadályozására. Ez azonban tévedésnek bizonyult.'

'Állítás:

Károlyi Mihály tehet a trianoni békediktátumról.

Cáfolat:

A trianoni béke egyik oka, hogy a románok, szerbek, szlovákok ugyanúgy nemzetállamokat szerettek volna létrehozni, mint a többi európai nemzet. Erről nem tehet Károlyi. A másik ok a vesztes háború; a háborúba lépést éppenséggel ellenezte.

Bővebben:

A trianoni békének két fő oka volt. Az egyik, a nemzetté válás folyamata: 1848 és 1920 között a Rajnától keletre mindenhol a nemzetállamok kialakítása volt a fő cél, így jött létre a különböző országokban lakó olaszok közös hazája, továbbá a német nemzetállam, a sok balkáni nemzetállam illetve a világháború után a balti és az ír nemzetállamok. Elég ránézni egy nemzetiségi térképre, és látható, a nemzetek közötti településhatárok Nagy-Magyarországon belül húzódtak, nem messze attól a vonaltól, ahová a trianoni határok kerültek. A románok, szlovákok, szerbek régóta saját nemzetállam kikerekítésére törekedtek. A régi Magyarország nemzetiségi politikája ezt a folyamatot inkább csak siettette, de feltehető, hogy jobb nemzetiségi politika mellett sem lehetett volna ezt megfékezni. Kossuth Lajos már a 19. század derekán megjósolta, ha a dunai népek nem szerveződnek a nemzetek autonómiájára épülő közös államba, akkor a történeti Magyarországról egy vesztes fegyveres konfliktus után a nemzetiségi területek le fognak válni.

Vagyis Trianon másik oka maga a fegyveres konfliktus: a világháborús vereség. Magyarországnak ebben a háborúban nem voltak valós, komoly hadicéljai. A magyar politika és az általa is manipulált közvélemény mégis szinte egyöntetűen támogatta a háborúba lépést, sőt a Monarchia azon külpolitikai lépéseit is, melyek a konfliktushoz vezettek, így annak megakadályozását, hogy Csehország Magyarországgal egyenrangú legyen a birodalmon belül (Andrássy Gyula), vagyis meginduljon a föderációs átszervezés, a német szövetséget és oroszellenes külpolitikát (Andrássy), Bosznia elfoglalását és 1908-as betagozását a birodalomba (utóbbit a magyar Burián István közös pénzügyminiszter kezdeményezte). Természetesen a bosnyákokat sem kérdezte meg senki, hogy akarnak-e egy osztrákok és magyarok által dominált birodalomban élni. Ők nem igazságtalan határokat kaptak akkor, mint mi 1920-ban, hanem teljes bekebelezést. (Bosznia fővárosában, Szarajevóban dördült el a háborút elindító pisztoly a szerb nacionalista kezében, aki a megszállók vezetőjét szerette volna lelőni.) Burián volt az is, aki TiszaIstván magyar miniszterelnököt a háborúba való belépés támogatásának szükségességéről meggyőzte.

Ezzel szemben éppen Károlyi Mihály volt az, aki kevés társával ezt a szövetségi és háborús politikát, a háborúba való belépést ellenezte. „Nekünk még a győzelmes háború sem érdekünk – nyilatkozta 1913-ban. – Nemcsak bennünket, hanem egész Európát évtizedekre visszavetne egy ilyen háború, és Európa elveszítené azt a vezető szerepét, amelyet a világon visz.” Éppen ez történt. 1916-tól ellenzékiként olyan különbéke megkötését szorgalmazta, ami kedvezőbb feltételeket jelenthetett volna. 1918 őszén Károlyira maradt az ellenfelek politikájából eredő csődtömeg felszámolása. Ebben nyilván lehetett volna ügyesebb is, de felelőssége megállapításánál ezt a körülményt nem szabad figyelmen kívül hagyni.'

'Állítás:

Hiba volt a hadsereg gyors leszerelése.

Cáfolat:

A háborús vereséget szenvedett, megcsömörlött, fegyelmezetlen hadsereg gyors leszerelése szükségszerű volt. Viszont ezzel párhuzamosan egy új, ütőképes haderő felállítására tett kísérlet elmulasztása valóban hiba volt.

Bővebben:

A hadsereg gyors leszerelését több tényező tette szükségszerűvé. Egyrészt a hazatérő katonák békevágya, mely a négy évig tartó világháború után érthető volt (ne feledjük, hogy Károlyi pártja is a pacifizmus eszméjével tett szert népszerűségre). Másrészt Károlyiék attól is tartottak, hogy a hazaözönlő fegyelmezetlen katonákat nem tudják kézben tartani. Sok helyen a karhatalmi erők segítségével, tűzharcban kellett megfékezni a fosztogatni, rabolni kezdő katonákat. Harmadrészt külpolitikai tényezők is szerepet játszottak a leszerelésben. A Károlyi-kormány ezzel is bizonyítani akarta jószándékát az antant felé, de a belgrádi egyezmény is pontosan meghatározta, hogy milyen mértékben kell a magyar hadsereg létszámát lecsökkenteni. Viszont amit valóban hibának róhatunk fel a Károlyi-kormánynak, hogy a leszereléssel párhuzamosan elmulasztotta egy új, megbízható, ütőképes hadsereg felállítását, hiszen még a belgrádi egyezményben engedélyezett haderő megszervezéséhez is csak nagyon későn kezdett hozzá. Arról viszont ma is megoszlanak a vélemények, hogy ebben az időszakban, közvetlenül egy vesztes világháborút követően mennyire volt realitása egy új, ütőképes haderő megszervezésének.'

Forrás: tenyleg.com

'mivel elzárták a demoklarizációs vonalakat,'

Nem demarkációs vonalat akartál írni?

#20.: csak röviden, hogy te is megértsd: Kunék a katonatanácsaikkal bomlasztottak és akadályozták a szervezést azért, hogy megkaparinthassák a hatalmat. De még annak megszerzése után sem az ország egységéért harcoltak, lásd: Felvidék feladása.

Úgy kellettek azokban a vészterhes időkben, mint púp a hátra.

"Nem volt a magyaroknak önálló külpolitikájuk."

De az OMM-et rengeteg helyen magyarok képviselték. A három közös minisztériumból a hadügy mindig osztrák kézen volt, és a külügy volt a legtöbbször magyar miniszter által betöltve. Nehéz beadni valakinek, hogy "szegény elnyomott nemzetiség vagy" ha az állítólagos elnyomó birodalmat képviselő nagykövet pont magyar nemzetiségű.

21

Csak egy kérdés -bár lehetne több is-: Károlyinak NEM volt tudta a románok-szlovákok-szerbek "nemzetállam alapító vágyaik"-ért tett hátsó tevékenységeiről?

27

Az egy dolog, hogy "bízott" az antantban, vagy csak azt mondta, ki tudja. Miért is bízott volna pl. a franciákban, akik a törökökkel barátkoztak, amíg mi harcoltunk velük, nem?

DE hogy nem lett volna tisztában pl. a románok addigi sunyi politikai-katonai-diplomáciai múltjával, az kizárt.

Képtelenségnek tartom, hogy Károlyi egyszerűen "naiv" lett volna.