Miért csökkent a parlamenti helyek száma?

386 országgyűlési képviselő esetén, 1 képviselő, átlagosan kb. 26-ezer állampolgárt képviselt, ami lényegesen alacsonyabb volt az EU átlagánál, és jelentősen eltért a hasonló nagyságú országokétól is.

199 képviselő esetén az 1 képviselőre átlagosan jutó állampolgár, nemzetközi összehasonlításban, már jól megfelel.

2014-ben volt első alkalommal 199 képviselőből álló országgyűlés választva.

2012-ben csökkentették. 2014-es választások már eszerint mentek. Kevesebb egyéni választókerület (106 db) és kevesebb kiosztható listás mandátum (93 db) lett.

Az hogy miért? Arra sok érv és ellenérv született. Egyik oldalról túl sok képviselő volt. A másik oldalról pedig, hogy a Fidesz igénye ezt kívánta. Mindenki döntse el maga...

1. Részint azért, mert a folyamatos fizetésemelésekkel, amiket megszavaztak maguknak, ugyanazt a pénzt osztották el végül is kevesebb ember közt, amit korábban kétszer annyian vettek fel, és így elaprózódott a lóvé.

2. orbán viktornak egyszerűbb és hasznosabb, mert kevesebb számú embert könnyebb távvezérelni, egyszerre léptetni, stb. Több képviselő esetén már csak a nagy számok törvénye alapján is valószínűbb, hogy lesznek átszavazók, vagy - Isten őrizz - olyanok, akik kifutnak a kontroll alól, és ne adj' isten a lelkiismeretükre hallgatnak bizonyos kérdésekben.

3. Minél kisebb létszámú egy parlament, annál kevésbé képezi le a társadalmat (matematikai okokból). Kisebb országgyűléssel könnyebb minél aránytalanabb választási rendszereket létrehozni.

Ez a három ok együttesen szerepelt, persze a döntés meghozatalában, nem pusztán valamelyik önmagában.

Látom megy a hülyeség, meg persze a gonosz Viktorozás.

Az első mondja jól.

Na meg a főok az volt, hogy a régi szám Nagymagyarországra volt optimalizálva. Ekkira méretű, népességű országra sok volt.

A rendszerváltáskor létrehozott szabad parlament megörökölte a korábbi képviselői létszámot. Az 1985-1990 közötti utolsó parlamenti ciklusban 387 képviselő ült a parlament soraiban, csak éppen más arányokkal, mint utána, mert 352 egyéni képviselő volt és csak 35 listás. Valójában nem is igazi választás volt ez, nem volt valódi döntés a szavazás, lementek a szüleim és "megszavazták" az egyetlen jelöltet, amelyiket a párt indította. Biztosan voltak olyan körzetek is ahol valóban volt több jelölt is.

Az új parlamentbe már több párt szeretett volna bekerülni, ezért lett jelentősebb a listás szavazás. Egy kombinált rendszert hoztak létre, keverve a teljesen egyéni meg a teljesen listás választási rendszereket.

Ami nem változott, hogy a parlamenti ülésteremben hány képviselőnek volt meg a helye összesen - így kevesebb lett az egyéni képviselő, nagyobb körzetekkel - de a többi hely meg a listás mandátumoké lett.

1990-től folyamatosan voltak olyan hangok, hogy túl sok a képviselők száma a magyar lakosság nagyságához képest, túl költséges így a parlament, sokba kerül, felesleges ennyi képviselő stb. stb. Minden kampányban elő is került témaként a parlamenti létszám csökkentése, meg is ígérték sokszor, aztán soha nem lett belőle semmi. Pedig minden párt vállalta már legalább felszínesen, hogy majd csökkenteni fogják vagy hogy nincs ellenvetésük.

2010-ben a fidesz-kdnp-nek meg lett a 2/3-os parlamenti többsége ahhoz, hogy olyan törvényeket is tudjanak módosítani, amit korábban a nagy ellentétek miatt nem lehetett. Addigra más sokszor figyelmeztették az országot a nemzetközi választási megfigyelők, hogy nagyon aránytalanok lettek a körzetek, feltétlenül szükséges új körzethatárokat kijelölni. 2010-re előállt a lakosság költözése miatt olyan helyzet, hogy az egyik budapesti körzetben majdnem harmad annyi lakos kapott önálló egyéni képviselőt, mint az ország egyes vidéki körzeteiben. Mintha azokban a vidéki körzetekben csak a harmadát érte volna a szavazatuk. A körzethatárok szimpla módosítása helyett pedig úgy döntött a két kormánypárt, hogy egy teljesen új választási törvényt hoznak létre, kevesebb egyéni körzettel és összességében is majdnem felére csökkent képviselői létszámmal. A 386 helyett 199 lett.