Másnak is vegyesek a gondolatai a kormány felsőoktatási politikájánál?

"Nyugat-Európában sokkal emberközelibb.Ott van felvételi teszt, illetve motivációs elbeszélgetés kvázi, mint egy állásinterjú.A kettő közös értékeléséből születik az eredmény,hogy felvételt nyer-e a diák vagy nem."

Mivel a felvételi egy verseny azok között akik arra a szakra be akarnak jutni, a fer eljárás az, ha pontosan ismertek a verseny feltételei. Ezt pedig egységesen , a felvételi eljárásban kell közzétenni és objektívnak kell lennie.

Nálunk vannak helyenként felvételi elbeszélgetések, de azok arra szolgálnak, hogy pl. orvosira ne vegyenek fel olyat aki teljességgel alkalmatlan, hiába jók a jegyei vagy ne akarjon testnevelő tanár lenni az aki nem tud alapvető mozgásformákat sem elvégezni. Sok helyen kérnek motivációs levelet is.

A felvételi nálunk maga az érettségi, de ahol szüksége (tanárképzés, sport, művészet stb.) ott most is van külön alkalmassági vagy felvételi vizsga.

A kormány felsőoktatási politikájához lehet viszonyulni szubjektíven és objektíven, értőn és értetlenül és még sokféleképp.

Egy, az egész társadalmat érintő politikát azonban csak a társadalomra gyakorolt hatásában érdemes vizsgálni. És e szempontból a lehető legenyhébb jelző, ami mondható, globálisan katasztrofális. Akkor is, ha egyes elemei akár jó hatásúak.

"Például, aki gender szakra akar menni, vagy filozófiára legyen rá lehetősége, de csak és kizárólag költségtérítésesen.Ugyanis, ezeknek a szakmáknak nincsen számokban mérhető haszna."

Ilyenkor érezni, hogy mennyire alacsony színvonalú az oktatás :(