Vajon mi lesz a Paks 2 atomerőmű bővítéssel?

Jelenleg is folynak az előkészületek, minden arra mutat, hogy fel lesz építve. Egy ilyen építkezés elég hosszú idő, ezalatt elképzelhető egy vagy több kormányváltás, de a hitel még le nem hívott részének újratárgyalásán kívül nem valószínű, hogy fennakadás lesz.

Mikor a bővítésről szavaztak, akkor az összes párt megszavazta, és mindenki csak az orosz hitel részleteinek titkosságát kritizálta. Az építkezés felfüggesztését legfeljebb egy '22-es kormányváltás esetén látnám reálisnak, csak a '22-es kormányváltást nem tartom annak.

Hogy megéri-e? Aki erre azt mondja, hogy igen vagy nem, az vagy nem ért hozzá vagy hazudik. Egyszerűen megjósolhatatlan, milyenek lesznek az energia árak 50 év múlva, vagy hogy az energiatárolás mekkorát fog fejlődni. Ahogyan a beruházás járulékos gazdaságélénkítő hatását is max saccolni lehet. Túl sok az ismeretlen változó az egyenletben ahhoz, hogy azt lehessen mondani, hogy megtérül vagy sem.

Ekkora projektnél mindig sok a bizonytalanság. Itt ehhez hozzájön az, hogy valamiért az egészet titkosítani kellett (itt a titkosítás oka és a ténye is biznytalanságot okoz szerintem).

A megépítendő technika első példánya pár napja indult el első ízben. Az, hogy egyből volt egy műszaki hiba adódhat az új mivoltából, a későbbiekben talán (pozitív vagy negatív értelemben) lesz módja bizonyítani.

További bizonytalanság, hogy az elektromos hálózatokkal kapcsolatos elvárások mostanában gyorsan változnak, az időben erősen változó hozamú "megújulók", az elektromos autók és egyéb okok miatt. Ez az atomererőművek által termelt "zsinóráram" (egyenletes teljesítmény) árát erősen leértékelheti, ebben az esetben a beruházás soha nem térül meg. Ha az energiahordozók ára "elszáll", akkor lehet nagyon gazdaságos is. A Paks I blokkok élettartama lassan lejár. Valamivel kell pótolni. A kérdés, hogy mivel. Az elöregedett atomerőművi blokkok (pl Paks I újabb üzemidő hosszabbítás után) a felmérések szerint nagyon nem megbízhatóak (gyakran kell leállítani váratlanul), újabb atomerőmű drága, a nagy aktivitású hulladékok kezelése nem megoldott (A kormány e mellé tette le a voksát). A fosszilis erőművek környezetszennyezőek (sokkal nagyobb térfogatú és tömegű "hulladékot" termelnek, mint az atomerőművek). A megújulók időben kiszámíthatatlanul változnak. Közben az energia tárolás lehetőségei meredeken fejlődnek. Senki sem tudja mi lesz mire Paks II megépül, a döntést, azonban most kellett meghozni.

Lehetnek pénzügyi, politikai bizonytalanságok. Egy 4000 milliárd forintos beruházásról van szó.

Kormányváltás esetén bizonyára lenne felülvizsgálat. Ha nem is az egész projektet kaszálják el, alaposan átnéznék a szerződéseket. De arra is juthatnak, hogy nem éri meg vagy pedig mivel az ellenzékben egyre inkább teret nyer a "zöld fordulat", megújulók támogatása szemlélet, így elképzelhetőnek tartom, hogy leállítják a beruházást, mint anno a bősi erőműnél is történt félkész állapotban a rendszerváltás idejében. Lehet, hogy népszavazást írnának ki a kérdésről, aminek a kimenetele megint csak bizonytalan. Mindenesetre azt mindkét politikai oldalon be kell látni, hogy a klímavédelmi vállalások teljesítése atomerőmű nélkül nem lehetséges. A Fidesz-KDNP kormány is elkötelezte magát, hogy az új atomerőmű (2,5 GW) mellett a naperőmű kapacitást is nagyra növeli (10 GW), de ha meg is épül a rengeteg naperőmű 2030-ig, az akkor is csak az ország villamosenergia fogyasztásának ötödét tudja majd biztosítani. Hiába lenne a naperőmű kapacitás négyszerese az atomnak, a termelés jóval kevesebb lenne, mivel a nap csak időszakosan termel, nem egy stabil energiaforrás.

Ha az ellenzék a 2022-es és 2026-os választást is elveszíti, akkor valószínűleg nem lesz jelentős változás az energiapolitikában és végül felépülhet a két új blokk.

"Ha az energiahordozók ára "elszáll", akkor lehet nagyon gazdaságos is."

Szerintem a fő alternatívaként tekintett földgáz ára nem fog nagyon elszállni, mivel vannak bőven készletek és a technika is fejlődik. Ami nagyban növelheti majd az atomerőmű versenyképességét a piacon, az az EU CO2 politikája, kvótaárak drágulása.

Ha az EU a balkáni országokat is bevonja a CO2 kvóta kereskedelembe, környezetvédelmi normák teljsítését ott is elvárja majd, akkor Paks II. termelése a Balkánon (Horvátország mellett Szerbia, Bosznia, Macedónia, Koszovó is vásárló lehetne) is piacot találhat majd.

Ez nagyon sok mindnetől függ, első körben attól hogy sikerül-e egyáltalán eljutnia az oroszoknak az engedélyeztetésig. Finnországban pl még nem sikerült, de azok a finnek itt meg a NAH bedolgozik a kivitelezőnek ami több, mint aggályos bár szerintük nem az..

Még bele sem fogtunk az építkezésbe, meg már a hitelkonstrukció most is vállalhatatlanul rossz..

Elég erősen saját magunkat sz0patjuk ezzel a Paks2-vel. :D