Valaki eltudná magyarázni a győztes kompenzáció lényegét? Akkor a győztes párt milyen szavazatokat is kap meg?

Sok hülyeséget beszélnek.

Amúgy a lényeg az, hogy megállapítják, mennyi szavazat kellett a körzet megnyeréséhez (ez nyilván a 2. helyezett eredménye +1), és az ezen felüli szavat is beömlik a listára, ahol persze sokkal több szavazat van más helyekről, ez csepp csak a tengerben. Tehát nem más pártét kapja meg, a saját jelöltjeire leadott "felesleges" szavazatokat (amik lényegében nem eredményeztek semmit) kapja meg listán.

Ha valaki 2000szavazatot kap, a második meg 1500-at, akkor az történik, hogy az első helyhez elég lett volna 1501 is, ezért 499 lesz a győzteskompenzáció, azt hozzáadják a pártlistához.

A második (és a többi) helyezett 1500szavazata meg teljes egészében a pártlistához adódik.

Ha van egy párt, jelen esetben a Fidesz, ami tarol az egyéni körzetekben, az eléggé megdobja a listás eredményét is.

2018-as eredmény:

Sima listás szavazat: 2 824 551

Töredék szavazat: 1 218 518

Utóbbi ugye 91 győztes helyen a győzteskompenzáció, plusz a maradék 15 vesztes helyen az összes szavazat.

Összehasonlításul:

Jobbik sima: 1 092 806

Jobbik töredék: 1 258 298

1 győztes jelöltjük volt, tehát 1 győztes kompenzációt kaptak és a másik 105 körben az összes egyéni szavazatuk a listához lett adva.

Az elnevezés téves, nem a választáson végső győzteseket kompenzálják. Ezért lehet vele sok embert meghülyíteni.

A választási rendszerünkben van egyéni jelölt és van listás szavazás pártokra. Két szavazatunk van és a parlamentben a helyeket ebben a két csoportban osztják ki.

A listás szavazással kompenzálják azokat, akik szavaztak ugyan valakire egyéniben, de az nem győzött - így elveszne a szavazatuk, viszont országosan nézve együtt már elég sokan vannak ahhoz, hogy a parlamentben is képviselve legyenek.

Egy példa: az 1. körzetben X párt jelöltjére leadtak 10000 szavazatot, Y párt jelöltjére 7000-t, Z párt jelöltjére 3000-t. A 2. körzetben viszont Z párt jelöltjére adtak le 10000 szavazatot, X párt jelöltjére 7000-t, Y párt jelöltjére 3000-t. Akkor az 1. körzetben X párt jelöltje nyert, azoknak akik rá szavaztak van egy képviselője a parlamentben, a többieknek viszont elveszett a szavazata. A 2. körzetben meg ugyanez van Z párt jelöltjével, a többieké veszett el, nincs képviseletük. Országosan listáról kerülhet be csak jelöltjük azoknak akik vesztettek egyéniben.

Na de az nem lenne igazságos, ha nem vennénk figyelembe, hogy milyen volt egyéniben a többi párt támogatottsága, ezért amikor a listás helyeket elosztják, akkor nem csak azt veszik figyelembe, hogy összesen 13% vagy 34% szavazatuk lett listára, hanem TÖREDÉKSZAVAZATKÉNT azt is figyelik, hogy egyéniben mennyi szavazattal nem nyertek.

Korábban csak a vesztesekre leadott szavazatot figyelték, az 1. körzetben Y pártnak 7000, Z-nek 3000 lett a töredékszavazatokhoz adva, a 2. körzetben meg X-nek a 7000, Y-nak a 3000. Vagyis már a két körzetet összeadva keletkezett töredékszavazatként X pártnak 7000, Y-nak 7000+3000=10000, Z-nek meg csak a 3000. Ezek a töredékszavazatok egy kicsit módosították a listás mandátumok számát - az összes egyéni körzetben így összeadva egy picit többet kapott az akinek több ilyen töredékszavazata összejött és picit kevesebbet akinek meg kevesebb. Ez van amelyik pártnál akár 2-3 mandátumot is jelentett, másiknál meg semmit.

A győztes kompenzáció ehhez képest csak annyit jelent, hogy már azoknál is figyelembe vesznek töredék szavazatot amelyik párt jelöltje nyerte az egyéni körzetet és ami már nem kellett neki a győzelemhez. A példában így az 1. körzetben X jelöltje nyerhetett volna már 7001 szavazattal is, mert elég az 1-gyel több szavazat. nem volt szüksége a győzelemre a 10000 szavazat minden darabjára. Korábban ezt nem vették figyelembe, most a győztes kompenzációval ez a 10000-7001= 2999 szavazat is bekerül a töredékszavazatok közé. Ahogy a 2. körzetben meg a Z párt jelöltjénél.

Vagyis az új rendszerben a töredékszavazatok a 2 körzetben összeadva: X pártnak 7000+2999=9999, Y-nak maradt a 7000+3000=10000, Z-nek meg lett 3000+2999=5999. A listás szavazatoknál ez megint egy picit változtat a mandátumok számán.

Konkrét eset: a régi számítással 1994-ben az mszp+szdsz nyert 2/3-dal. Az mszp győzött a 176 egyéni körzetből 149-ben. Listán 33%-t kaptak szavazatot. Összességében viszont a 176 listás helyből 60-t kaptak meg, pedig a 176-nak a 33%-a csak 58 lett volna. A vesztes körzeteikben viszont annyian szavaztak rájuk, hogy töredékszavazatból is nagyon sok lett nekik és így picit más lett a mandátumelosztás a javukra - 2 képviselővel többet kaptak, mint a listás %-uk lett volna. Akkor a fidesz nem nyert egy egyéni helyet sem, listán kaptak csak 7%-t. Listás mandátumot viszont 20-t kaptak, a listás mandátumok 11%-t, mert ők is sok töredékszavazatot szedtek össze a körzetekben. A kdnp-nek meg volt 3 egyéni győztese és hiába kaptak listán ők is pont annyit, mint a fidesz, 7%-t, listáról csak 19 mandátumot szereztek, mert kevesebb volt a töredék szavazatuk.

Most a győztes kompenzációnál ez annyiban más, ahogy leírtam már, hogy ott is számolnak töredék szavazatot, ahol épp győzött a jelöltjük. De ez akkor is csak töredékszavazat és kevesebb, mint a veszteseké. 2018-ban pl. a fidesz-kdnp nyert egyéniben 91 helyen a 106-ból, listán kaptak 49%-t. A győztes kompenzációval együtt is listás mandátumot csak 42-t kaptak, ami a listás helyek (93) csak 45%-a. Vagyis a győztes kompenzációval együtt is kevesebb mandátumot kaptak a listás helyekből, mint amennyi a listás szavazataik alapján járhatott volna. A jobbik viszont csak 1 egyéni helyet nyert, listán 19%-t szereztek és erre kaptak 25 mandátumot listáról, ami a listás helyek 27%-a. Mert még a győztes kompenzációval is nekik több töredékszavazatuk jött össze, mint a fidesz-kdnp-nek.

A győztes kompenzáció nem annak ad több mandátumot aki megnyerte a választást. Mert akkor már el vannak osztva a mandátumok és az a győztes aki megszerezte a többséget. A győztest már nem lehet kompenzálni ebben a rendszerben. A görögöknél vagy olaszoknál van úgy, hogy kiderül melyik párt győzött és akkor kap még 50 mandátumot ajándékba - a mienk nem ilyen, csak sokan ezt hiszik.

Nálunk a győztes kompenzáció nem a választás győztesét segíti, hanem minden pártot akinek egyéni körzetben volt győztese. kapott győztes kompenzációt 2018-ban a jobbik is, az mszp is, a dk-is meg az lmp is.

#7 Nem valószínű a holtverseny, de nem a győzteskompenzáció miatt, az csak nagyon kicsit változtat a helyzeten. Alapvetően a választási rendszerünk mindig is olyan volt, hogy az szerzett több mandátumot a parlamentben amelyik pártnak több jelöltje nyert egyéniben és egyéniben nem valószínű holtverseny. 2%-kal nem kerül be senki a parlamentbe, csak ha egyéni 4 körzetben nyert listán meg nem érte el az 5%-t, így listás helyet nem kapott. Az pedig igazán valószínűtlen hogy úgy nyerjen valahol 4 egyéni jelöltje is egy pártnak, hogy országosan listán nem tud jelentősebb %-t elérni. A 4 egyéni győzelemhez már kell annyi szavazó amivel meg lenne az 5% is nagy valószínűséggel.

Ha egyéni jelöltjük nincs győztes és listán nem szereznek 5%-t legalább, akkor a mandátumkiosztásnál már éppen úgy nem vesznek részt, mint a munkáspárt meg a sok kis párt és szervezet akik soha nem voltak bent a parlamentben, de indultak a választáson.