A baloldaliaknak, sok magyarnak miért jó buli a nemzetellenesség, öngyűlölet?

Én nem vagyok magyar gyűlölő, viszont sokszor megkapom ezt, hogy "libsi" vagyok, aki "el akarja adni a hazáját", azért, mert szeretnék egy fejlődő Magyarországot, és a mostaniban nem látok jövőt, fiatalként.

Nem hiszem, hogy rám kellene aggatni ezt a "ballib" dumát, csak hogy legyen min veszekedni. (Most nem rád gondolok, hanem a facebook-os kommentszekciókra)

Szerintem ez az egész egy hatalmas uszítás, a háttérből.

Írtad, hogy aki a hazája ellen van, az maga ellen van. Mert a haza ad védelmet, segítséget, otthont, nyelvet, szeretet, közösséget.

Ebben egyetértek veled. Nem lehet olyan helyen élni, amiről meg vagyok győződve, hogy ellenem van, vagy én ellene vagyok.

De hát hogyne lennék ellene olyan dolgoknak, amik megakasztják a fejlődést az országban? Miért kellene a hazaszeretetnek arról szólnia, hogy süketséget, vakságot fogadunk és szemellenzővel járunk a hazánkban, és verjük a mellünket, hogy mi magyarok vagyunk?

Lehet, hogy egyesek azért nem érzik a hazai problémákat, mert már van otthonuk, családjuk, munkájuk és eléldegélnek a babérokon.

De mondjuk képzeld magad egy mostani fiatal fejébe, hogy mennyire akadályozza az állam a fejlődést.

Az oktatás idejétmúlt módszereken alapul, a tanároknak nincs motiváció, a diplomák nagy része nem adja vissza a belefektetett energiát, mert ugyanannyit keresnek, mint egy szakmunkás. Legyen mindenki informatikus, meg villamosmérnök? A maradék szakmában meg lakjon jól mindenki a csodálatos hivatástudatával? Szociális, egészségügyi ágazat zéró megbecsülés, itt égnek ki a leghamarabb az emberek és már is hatalmas hiány van.

Azért hozom az oktatást meg az egészségügyet, mert ezek az első mérföldkövek, amelyek biztonságot teremtenek és integrálják a közösségbe az egyént, az első ugródeszka, ahonnan bármi válhatna bárkiből.

És már ezen bukik az egész ország, mert amint látjuk, ez a nagy magyar kormánynak nem fontos.

Hát akkor mi a fontos, ha nem ez?

Amit én látok: Itthon fiatalként minden hónapban izgulok a pénz miatt, hó végén már az utolsókat kapargatom a szőnyeg alól, mert eszek, tanulok, magánorvoshoz járok, lakok is valahol (egy szobában a párommal és a kutyánkkal). Szórakozási lehetőségünk mind pénz nélküli tevékenység.

Mi lehetne az egyetlen megoldás nekünk, hogy kitörjünk egy szobából? Mert ugye egy következő albi csak viszi a pénzt, főleg mostanában.

1, házasság, csok.

Mert azért adnak pénzt. Csak nyilván nem szülök pénzért meg házért és először akarok valami biztos tudást. A házasság még csak egy papír. Akinek kapóra jön, annak jó, de mindenki másnak meg nesze fogd meg, semmi. Sokasodjon a magyar, mert pótolni kell a kivándorlókat, ugye.

2, külföld.

Azt a munkát végezni, amit szeretek, normális élet megszorítások nélkül. Lehet venni egy malacperselyt.

Nem tudom, sikerült-e összefoglalnom, a lényeg, hogy nem tudom miért lennék hálás egy olyan országnak, ahol folyamatos akadályokba ütközök ha el szeretnék kezdeni élni.

És én nem a magyarokat gyűlölöm, inkább nem tudok mit kezdeni azzal, hogy folyamatos egymásnak uszításban és gyűlöletben élünk.