Támogatnátok a magyar oktatás megreformálását kelet-ázsiai stílusúra vagy nem? Miért?

Ha lenne jó pár milliárd forintom, én ezeket valósítanám meg.

Az általános- és középiskolai közoktatást teljesen új alapokra helyezném.

Lásd: adatbázis kultúra.

Alapozó tárgyak (általános iskola):

- lelki gyakorlat, (meditáció stb.),

- testi gyakorlat (gerinctorna, szemtorna stb.),

- szokásalakítás,

- illemtan,

- tanulási- és gondolkodási módszereket (70-féle van a birtokomban),

- minőségbiztosítás alapjai,

- vezetés és szervezés alapjai,

- döntéstudomány alapjai,

- irányítástudomány alapjai,

- rendszertudomány alapjai,

- optimalizálás alapjai,

- biztonságtudomány alapjai,

- fizika alapjai,

- kémia alapjai,

- biológia alapjai,

- földrajz alapjai,

- matematika alapjai,

- informatika alapjai,

- történelem a jelen életünk és a múlt kapcsolataiban,

- magyar, angol, német beszédművelés, esszé írás stb.

A fenti tárgyakat, életből vett példákon keresztül sajátítaná el a tanuló.

A fenti tárgyak didaktikai módon az életkori és - értelmi - sajátosságokhoz mérten lenne összeállítva.

Fontos lenne, ha lennének szabadon választható tárgyak, amik online adatbázisba lennének, így bárki számára elérhetőek, hozzáférhetők a későbbiekben is.

Lásd, mint

- felkészítés a párkapcsolatra és a családi életre,

- háztartástan,

- ápolástan,

- pénzügyi és közgazdaságtani ismeretek,

- politika ismeret és érdekérvényesítés,

- művészettörténet,

- rajz- és képzőművészet,

- filozófia,

- vallások,

- zeneművészet,

- munkavállalói ismeretek,

- vállalkozói ismeretek,

- társadalomismeret (maffia, nyugdíjasok, cégek, egyéb szervezetek stb.),

- technika,

- vásárlástan,

- jog,

- dietetika,

- főzéstan,

- kutatás és fejlesztés,

- gyakorlati erkölcstan,

- szórakozás tudománya,

- természet- és környezetvédelem

- értékelemzés,

- logika stb.

A 9-12. osztályban már célzottan csak a szakmára vagy egyetemre készítené fel a diákot az iskola.

Lásd: matematika alapszak követelményeit.

A jelenlegi helyzet is rámutat, hogy nagyon fontos lenne a politika ismeret és érdekérvényesítés tantárgy, melynek része lenne:

- intézmények szerepe és funkciója,

- jogrendszer felépítése,

- jogszabályalkotás menete és hatásai,

- propagandaismeret,

- ideológiák jellemzői és hatásai,

- politikai történelem a jelen életünk felöl haladva visszafelé, összehasonlításokat végezve,

- szervezés és vezetés,

- gyakorlati erkölcstan,

- vitakultúra,

- érvelés mestersége,

- jog a családban,

- jog a munkahelyen,

- demokrácia jellemzői stb.

Azt is tudom, hogy az átállásra legalább kellene 40-50 év.

De jelenlegi politikai elitnek nem érdeke a kiművelt emberfők sokasága.

A minisztériumban megmondták nekem, ha pl. a politika ismeret és érdekérvényesítés tárgyat propagálnám, illetékes emberek megöletnének.

Így viszont olyasfajta hatalmi ellenállás van, hogy a fentieket Magyarországon nem lehetne megvalósítani.

Nem. Sok távol-keleti hallgatóm van/volt, és bár van köztük okos és kevésbé okos is, valahogy pont ez a nagyon szigorú rendszer kinyírja a kreativitásukat. Egy mukkot nem szólnak órán, interaktív óratartás igen nehézkes náluk, és sokszor látom hogy kevésbé használják az amúgy meglévő eszüket és alaptudásukat. Inkább hallgatni szeretnek és utána a meghallgatott anyagot visszaadni. Ebből a szempontból egy izraeli vagy skandináv diák kezelhetőbb, akik sokkal interaktívabbak és hajlandók gondolkozni is.

A kommentem nyilván erősen általánosít, van kivétel minden irányban, de a tendenciák ezek.

"3 éves kortól óvodakötelezettség lenne, és már ilyen fiatalon tanítanák őket olvasni, írni, és számolni, persze olyan szinten, amit egy ilyen kis gyerek agya be tud fogadni"

Kelet-Ázsiában egy betű egy szó, nálunk meg összesen van 44 betű. Ha megtanul egy-két alap betűt, ami egy-két vonal, és jelent is egy szót, az "érdekesebb" a gyereknek, mint ha csak egy hangot jelöl a betű.

Mondjuk én is ismertem 4-5 évesen sok betűt és számot. Csak számonkérés ne legyen már belőle egy óvodásnak...

"Minden nap tornaórával kezdődne, és egy olyan órával végződne, amin a gyerekek tanulnak a tudományos módszerről"

Nem fordítva lenne logikus? Reggel valami érdekesség, délután pedig feszkó levezetése? Én úgy emlékszem iskolás éveimre, hogy reggel az első 3 órában voltam a csúcson, délutánra meg már használhatatlan voltam.

A tudományos módszert, gondolkodást támogatom.

"valamint meditációs gyakorlat lenne"

Végül is... Ez is olyan, hogy nem vagyok ellene, de halálosan nem is támogatom.

"A tanár és a diák közötti viszony sokkal formálisabb lenne, a tanárt minden esetben magázni kéne, a tanár mindig komolyan viselkedne és nem nevetgélne, viccelődne. Így a gyerekek már korán látnak példát egy feljebbvalóra akivel tisztelettel kell érintkezni"

Magázás az nálunk is elvárt volna. Hogy a tanár hogyan alakítja ki a tekintélyét, vagy nem alakít ki tekintélyt, az legyen az ő baja.

"Az oktatás középpontjában a matematika, az informatika, és a természettudományok lennének"

Informatika és idegen nyelv!!!

Az élete során ezek sokkal fontosabbak, mint hogy a 14 éves gyerek Homéroszt olvasson, és fejből tudja, hogy 1352-ban III. Sárkányfejű Henrik hol vívott csatát (most csak mondtam valami hülyeséget).

"gyerekeket pedig arra nevelnék, hogy a könyv a legjobb barátjuk, sose lehet eleget tanulni, és szabadidejüket is töltsék kutatással olyan témák után, amik érdeklik őket"

Támogatom. Bár ma már milliószor annyi forrást talál és század annyi idő alatt az interneten, mint a könyvtárban.

"-3 éves kortól óvodakötelezettség lenne, és már ilyen fiatalon tanítanák őket olvasni, írni, és számolni, persze olyan szinten, amit egy ilyen kis gyerek agya be tud fogadni"

Ez amúgy már részben megvan, tekintve, hogy 3 éves kórtól óvodaköteles ag yerek.

Írni-olvasni fölösleges ekkor elkezdeni tanulni, tekintve, hogy a latin írást bőven egyszerűbb elsajátítani, mint a kínait. Gondolj bele, gyakorlatilag 2 év alatt megtanuljuk az írást-olvasást, onnantól kezdve csak gyakorolni kell. Teljesen fölösleges ezt korábban kezdeni.

---

"-Minden nap tornaórával kezdődne, és egy olyan órával végződne, amin a gyerekek tanulnak a tudományos módszerről, hogy hogyan kell információ után kutatni és minél hatékonyabban megkülönböztetni a hazugságot az igazságtól, valamint meditációs gyakorlat lenne, hogy megtanulják lecsitítani az elméjüket és a hirtelen jött érzelmeket, aggressziót, valamint kizárni a zavaró tényezőket maguk körül"

Ezt adom, de részben ez is megvan, hisz heti 5 tesi van a tantervben.

A meditációra viszont nincs kultúrális hátterünk, a keletit átvenni meg elég nehézkes, tekintve, hog kultúridegen. Egy európai módszer jöhetne. A kritikus ogndolkodást meg nem feltétlen kell ennyire frontális módon tanítani, a modern európai oktatási rendszerkben is benne van.

---

"-A tanár és a diák közötti viszony sokkal formálisabb lenne, a tanárt minden esetben magázni kéne, a tanár mindig komolyan viselkedne és nem nevetgélne, viccelődne. Így a gyerekek már korán látnak példát egy feljebbvalóra akivel tisztelettel kell érintkezni"

Nemtom te hova jártál iskolába, de eddig is magázni kellett a tanárokat.

Az, hog a tanár nem nevet, az nem lesz tekintélyparancsolóbb lenni. Vagy szerinted a morcosságtól lesz tekintélyesebb valaki?:D

---

"-Az oktatás középpontjában a matematika, az informatika, és a természettudományok lennének, a gyerekeket pedig arra nevelnék, hogy a könyv a legjobb barátjuk, sose lehet eleget tanulni, és szabadidejüket is töltsék kutatással olyan témák után, amik érdeklik őket"

Nem gondolom, hogy szükséges lenne mindnekit egy irányba terleni. Európában nem cél az emberek uniformizálása, a mi kultúránkban pont a széleskörű tudásban látjuk a fejlődés kulcsát.

Az kimondottan káros, hogy valakinek a könyv legyen a legjobb barátja. Nem robotokat akarunk, hanem embereket.

Az arra való buzdítás, hgoy szabadidejükbne is fejlesszék magukat az jó dolog, támogatom, de nem csak pár tudományágra szűkíteném.

ÖSSZESSÉGÉBEN: a leírtak kb fele most is jelen van az oktatási rendszerben. Egynegyede kívánatos lenne, de a hatalomnak vélhetően nem áll érdekében, különben már rég átvette volna a kultúránkban jelen lévő módszerekből. Egynegyede pedig kultúridegen, a kínaiakra jellemző merev, európai szemmel robotikus társadalomba nevel, ami itt Európában csak feszültséget okozna.

Az általad leírt dolgok pozitív részeit a skandináv oktatási rendszer is tartalmazza ami nem lenne kultúridegen a számunkra.

Nem... Kinyírja a kreativitást, túlzottan reáltantárgy-központú. A meditációkban én nem nagyon hiszek, de ez nem is az iskola dolga.

A magázás megosztó. Bár az, hogy "a tanárt minden esetben magázni kéne" ez azért nálunk is általában így van. Én amikor még tanítottam, akkor magáztam a diákot és fordítva. A kezdő gyakorlóiskolámban láttam ezt egy másik tanárnál, akivel úgy magázódtak a diákkal, hogy megmaradt a közvetlenség is. Az én főnököm, az akkori iskola igazgatója és az ig.helyettes is meg magából kikelt, mikor ezt meghallotta tőlem, hogy magázom a diákot, hogy hogy van mrszem... :D Szóval ez ennyire megosztó.

A tanári tekintély amúgy egy ennél összetettebb dolog és alapvetően a családi minta az, amitől tisztelni fogja a diák a tanárt. Kelet-Ázsiában sokkal nagyobb kultúrája van az idősebbek tiszteletének, mint nálunk, így ezt a modellt nem is lehetne csak így átteleportálni.

2es, egyébként ez az eposzi válasz neked le van mentve valahova Worrdbe, vagy eltötttél vele 20 percet míg legépelted, és közben egyszer sem jutott eszedbe, hogy nem a kérdésre válaszolsz?:D

Mert nagoyn szép, hogy mi a te elképzelésed, de nem ez volt a kérdés. Ha a saját reformötletedet akarod megvitatni, írj ki egy krédést róla.

8.

2-es válaszomból kimaradt.

Nem értek vele egyet, így helyette…

Többi már olvasható.

8. válaszoló! Viszont te tényleg nem a kérdésre válaszoltál.

9

De, csak a 6osban válaszoltam a kérdésre:D

És hát okkk, így végülis megteszi, bár konzekvensen nem váalsz a kérdésre. De mindegy am, de rmeélem tudod, hogy miután igazából a "nem támogatom" rész szól a kérdésről, a kutyát sem érdekli a többi:D